Trump elküldi emberét Moszkvába tárgyalni, Macron szerint az Egyesült Államok a tűzszünet után aktívan segíteni fog a szövetségeseknek
Donald Trump amerikai elnök arra utasította az orosz kapcsolatokért felelős különmegbízottját, Steve Witkoffot, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, a találkozóval párhuzamosan pedig a hadsereg ügyeiért felelős Dan Driscoll államtitkár az ukrán féllel fog találkozni. Erről Trump posztolt a Truth Social-profilján.
A szövegben azt is megemlítette, hogy az úgynevezett 28 pontos béketervet „finomhangolták”, mindkét oldal javaslatait figyelembe véve, és csak pár részlet van, amiben nincs egyetértés. Trump a tárgyalások eredményét figyelemmel fogja követni, és várja, hogy Volodimir Zelenszkijjel és Putyinnal találkozzon, de
„CSAK akkor, amikor a háború végét jelentő deal VÉGLEGES, vagy a végső stádiumában van”.
Kedd este virtuális ülést tartott az úgynevezett tettre készek koalíciója, vagyis az Ukrajnát támogató és Oroszországra nyomást gyakorló országok csoportja. Az ülésen részt vett Marco Rubio amerikai külügyminiszter is.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette az ülés után, hogy egy munkacsoport elkezdi összegyűjteni azt, hogy milyen jellegű és méretű fenntartó erőkre lesz szükség Ukrajnában, ha létrejön a tűzszünet. Macron szerint a folyamatnak az Egyesült Államok is a része lenne. Egy, a francia oldalhoz közeli forrás azt mondta a CNN-nek, hogy a tettre készek koalíciója hamarosan „a béke koalíciója”-ként működhet tovább.
Zelenszkij az ülés után azt mondta, készen áll találkozni Trumppal, ugyanis még mindig vannak az ukrán fél számára „érzékeny pontok”, és az európai vezetők személyes jelenléte jó hatással lenne a tárgyalásokra.
Hétvégén Genfben azért találkoztak amerikai és ukrán tisztviselők, hogy áthidalják a nézeteltéréseket az amerikaiak eredeti, múlt héten bemutatott 28 pontos béketervével kapcsolatban. Genfben az amerikaiak és az ukránok megállapodtak abban, hogy módosítják az amerikai javaslatot, amelyet Kijev és európai szövetségesei Oroszország kívánságlistájának tekintettek.
Trump eredeti, 28 pontos tervének – amely így egészében nem került nyilvánosságra, csak részleteiben, de a sajtóban ezt a megnevezést kapta – egyik legvitatottabb eleme az volt, hogy Oroszország nemcsak hogy megtarthatná az eddig elfoglalt területeket, Ukrajna csaknem ötödét, 110 ezer négyzetkilométert, de Donyeck megye olyan részeit is megkaphatná, amelyeket a háború évei alatt nem is tudott elfoglalni. Márpedig a korábban, a svéd parlamentnek címzett üzenetében Zelenszkij azt mondta: „a határokat nem lehet erővel megváltoztatni”, és hogy „az agresszornak teljeskörűen meg kell fizetnie a háborúért, amit elkezdett”.
Kedden a Fehér Ház hivatalosan kommunikálta, hogy folytatni kell a tárgyalásokat a két fél között, akár személyesen is.
