Kedden a két uniós jogalkotó, az Európai Parlament (EP) és a tagállami kormányok Tanácsa megállapodott a korrupció ellen készülő uniós irányelvéről.
Az EP közleménye alapján ez lesz az első ilyen jogszabály. (Két korábbit cserél le, de az egyik csak cégekkel, a másik az uniós tisztviselőkkel foglalkozott.) Uniós szintű definíciókat és büntetéseket vezetnek be, valamint segítenek az olyan helyzetekben, amikor a bűnözők a különböző nemzeti rendszerek közötti különbségeket használnák ki.
Az EP szerint a testület biztosította, hogy évente hozzáférhető formában nyilvánosságra hozzanak adatokat a korrupcióról, és minden tagállamnak ki kell adnia egy korrupcióellenes stratégiát. A Tanács közleménye alapján olyan szerveket vagy egységeket is létre kell hozni, amelyek a korrupció megelőzésével foglalkoznak, elég pénzt és embert kapnak, valamint nem lehet befolyásolni a munkájukat.
Az irányelv összehangolja az olyan bűncselekmények meghatározását, mint a vesztegetés, az igazságszolgáltatás akadályozása, vagy a sikkasztás. Szabályozzák a kiszabható börtönbüntetéseket, de a tagállamok szigorúbbak is lehetnek. Megerősítik az együttműködést az EU csalásellenes hivatala (OLAF), az Európai Ügyészség, valamint az uniós rendőri és igazságügyi együttműködés szervezetei, az Europol és az Eurojust között. A tárgyalók a jogi személyek felelősségéről és az uniós pénzügyi érdekek védelméről is megállapodtak.
A közösen kidolgozott szöveget még mindkét jogalkotónak el kell fogadnia, de ez általában már csak formaság a hasonló megállapodások után. Az irányelveket a tagállamoknak a saját nemzeti jogukba is át kell ültetniük, ilyenkor van némi mozgásterük abban, pontosan hogyan.
A jogszabályról épp aznap állapodtak meg, amikor letartóztatták Federica Mogherinit, az EU volt külügyi képviselőjét két másik személlyel együtt. Az uniós ügyészség közleménye alapján az esetnél korrupció gyanúja is felmerül.
