Csak a kiutasított migránsok visszafogadásában együttműködőknek adna kereskedelmi előnyöket az EU
Hétfőn az uniós jogalkotók nem hivatalos egyezséget kötöttek a fejlődő országoknak kedvező kereskedelmi megállapodásokról, közölte az Európai Parlament (EP).
A testület szerint – amely a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal ütötte nyélbe az alkut – több olyan emberi jogi és környezetvédelmi szerződést adnának hozzá a feltételekhez, mint az éghajlatváltozás elleni párizsi egyezmény. Az alacsony vagy nulla vámokért cserébe azt is elvárnák, hogy az országok visszafogadják a határokat szabálytalanul átlépő migránsokat. Itt az EP szerint két évvel halasztanák az új előírások bevezetését a legszegényebb országokra.
„Világossá tesszük, hogy a kereskedelmi előnyöket az emberi jogok tiszteletben tartásához, a jó kormányzáshoz, a környezetvédelemhez és – először – együttműködéshez kötjük a saját állampolgároknál, akik jogtalanul tartózkodnak az EU-ban” – hangsúlyozta a Tanács soros elnöksége nevében Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter.
A tanácsi közlemény szerint a felfüggesztés feltételeit az Európai Bizottság felügyelné, és a testület tehetne lépéseket. Az ilyen döntésekről tájékoztatnia kellene a két jogalkotót.
Olof Gill bizottsági szóvivő kedden üdvözölte az alkut, ez 65 olyan országnak adhat bizonyosságot, amely élvezi ilyen kereskedelmi megállapodás előnyeit, valamint az olyan európai végeknek, amelyek tőlük importálnak termékeket. Donald Trump vagy az USA említése nélkül ezt különösen fontosnak tartotta a „közelmúltbeli kihívások” közepette, amikor „nőtt a kereskedelmi vámok használata”. Felhívta rá a figyelmet, hogy már eleve vannak feltételek az ilyen megállapodásokban. „Bizonyos előírások majd arra ösztönzik a haszonélvező országokat, hogy javítsák az együttműködést a saját állampolgáraik visszafogadásában” – fogalmazott.
A szabályokat még hivatalosan is el kell fogadnia az EP-nek és a Tanácsnak, de a hasonló alkuk után ez általában már csak formaság. Az új szabályok 2027-től lépnének életbe.
Ahogy arról korábban írtunk, az Európai Bizottság egy másik, kifejezetten az elutasított menedékkérők hazaküldéséről szóló jogszabályból a korábbinál keményebbet javasolt idén márciusban. A testület azzal érvelt, hogy a statisztikák szerint ötből csak egy elutasított menedékkérelmű migránst tudnak visszaküldeni a tagállami kormányzatok. Az Európai Bizottság az okok közé sorolta, hogy sok visszaküldendő nem működik együtt a hatóságokkal, és a nemzetközi kötelezettségek ellenére a hazájuk se mindig tesz így. Az eredeti tervezet a menekültügyi csomag része volt, amelynek a kulcselemeit tavaly szavazták meg, és amely többek között külön, gyorsított határközeli eljárást vezet be a várhatóan elutasított menedékkérelműeknek.
„Vége az ész nélküli segélyezésnek – vissza kell fogadnia az illegális migránsokat annak, aki részt akar venni az EU kedvezményes vámrendszerében” – értékelte az egyezséget Facebookon Győri Enikő. A Fidesz EP-képviselője szerint frakciójuk, a Patrióták Európáért „billentette át azt a megállapodást, ami négy év tárgyalás után” született meg. Magyarországnak – a rizstermelők védelme mellett – kiemelten fontosnak tartotta, hogy „a segélyezett országoknak kötelezően együtt kell működniük az illegális bevándorlók visszafogadásában, ellenkező esetben a kedvezmények megvonhatók”.
A frakciója témafelelőseként és az EP tárgyalódelegációjának tagjaként úgy látta: a Tanács „eredeti ajánlatát fáradságos munkával sikerült javítani és érvényesíteni a magyar álláspontot, ugyanis a szavazatommal lett meg a többség a javaslat elfogadásához – ez mutatja a Patrióták erejét. Mindez fontos magyar siker: a kormány a Tanácsban, én pedig a Parlamentben vittem sikerre a nemzeti érdeket.”
Cikkünket kiegészítettük az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatójával és Győri Enikő Facebook-bejegyzésével.
