Az alkohol és a dohánytermékek megvásárlásához szükséges életkori igazolására is alkalmassá tette az orosz parlament egy csütörtökön elfogadott törvénnyel a Max üzenetküldő alkalmazást. Kis lépés a júzernek, nagy ugrás a digitális kontrollt célzó államnak.
A 2025 nyarán indult folyamat az év végére beérni látszik, és sikerül mindenkit beterelni Oroszországban a „nemzeti üzenetküldő” Max alá – munkahelyi nyomásgyakorlással, egyetemistákat a vizsgára engedés ellehetetlenítésével, szülőket az iskolai kapcsolattartással, ügyfeleket a hivatalos ügyintézéssel, aki meg ezt valahogy mindeddig elkerülte, azt a korhatáros termékekhez szükséges azonosítás megkönnyítésével.
Internet helyett runet
Oroszország technikailag már régóta készült arra, hogy szükség esetén korlátozza az internetelérést. Igaz, ezt másképp fogalmazta meg: meg kell teremteni az internet teljes ökoszisztémáját belföldön, arra az esetre, ha a külvilág akarná elszigetelni Oroszországot az internettől. „Az internet, mint az köztudott, egy bizonyos időben jelent meg, és kétségtelen, az irányítás kulcsa az Egyesült Államokban van. Úgyhogy potenciálisan, ha valami rendkívüli történik, valaki a fejét veszti, ez (a lekapcsolás) megtörténhet. Épp azért, mert a kulcs a tengerentúlon van…Tervünk természetesen van arra, mit kell tennünk ilyen esetben” – mondta még 2021-ben Dmitrij Medvegyev.
A 2008-2012 között, két putyini ciklus között lojális elnökként szolgáló, jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács Európát és Ukrajnát barokkos mondatokban alázó elnökhelyettesének nyilatkozata nem volt váratlan, elvégre már 2014-ben elindult a saját DNS-rendszerük tesztelése, hogy technikailag lehetséges legyen a szerverek és felhasználók címkiosztása belföldön.
Bevallott cél volt, hogy az internetes forgalom 95 százalékát országon belül tarthassák. A 2019-ben elfogadott törvény szerint a szolgáltatóknak a hálózataikra az orosz távközlési hatóság (Roszkomnadzor) eszközét kellett telepíteniük, amelyen keresztül átirányíthatóvá válik az adatforgalom, ha a hatóság indokoltnak látja – emlékeztetett az Rbc.ru.
Az állami kontroll igényét erősítette Alekszej Navalnij népszerűsége is: a novicsokkal megmérgezni próbált ellenzéki vezetőt németországi lábadozása után tömegek fogadták moszkvai landolásakor – hiába irányították át a hatóságok a gépet az utolsó pillanatban egy másik repülőtérre –, majd bebörtönzése és halála után követték tízezrek moszkvai temetésekor. Az Ukrajna egésze ellen 2022. február 24-én indított háború újabb lendületet adott az érett diktatúra szakaszába lépő rezsimnek, hogy tényleg megteremtse a külvilágról fizikailag is leválasztható orosz nyelvű internetet, közkeleti nevén a „runetet.”
Néhány héttel később hivatalosan tiltották – bár a gyakorlatban nem tették folyamatosan elérhetetlenné – a Facebookot és az Instagramot, miután szélsőséges szervezetté nyilvánították a Metát.
Valahogy kényelmetlenné válnak egyes alkalmazások
Az egykor a Facebookkal belföldön piaci alapon is éveken át versenyképes VKontaktye (VK) vált az egyetlen meghatározó legális közösségi platformmá. Ehhez persze előtte már az állam sikeresen kiszorította a ma már Franciaországban élő – olykor az ottani hatóságokkal is összefeszülő – alapító-tulajdonost, Pavel Durovot, aki helyett az állami szervek befolyásos vezetőihez közelállók vették át az irányítását.
Az VK így bizonyosan alkalmasabbá vált az ott váltott üzenetek megfigyelésére és a felhasználók elleni eljárások megindítására, például mert az Ukrajna elleni „különleges katonai műveletet” kritizáló vagy a „fegyveres erők hitelét aláásó” megjegyzéseket írtak. Üzleti vállalkozásnak már kevésbé tűnt megfelelőnek: ami Durov kezében milliárdos hasznot hozott, az az államközeliek irányítása alatt veszteséget termelő üzletté vált, tavaly 96 milliárd rubeles (390 milliárd forint) mínuszt hozott össze. Igaz, idén kevesebbet, az első fél évben 12 milliárd rubel volt a veszteség.
A VK-tól megfosztott Durov így is a felszínen maradt. Titkosított üzenetküldésre is alkalmas applikációja, a Telegram az orosz felhasználók körében is kiemelten népszerű volt, ahogy az időközben a Meta tulajdonába került WhatsApp is, amit ironikus módon egy Kijevből kivándorolt programozó hozott össze. Ezeket széles körben használták nem csak civilek, de állami intézmények, vagy épp maga a már említett Medvegyev, aki ezen keresztül szórja háborús átkait a legutóbb szopósmalacoknak nevezett európaiakra és a saját megsemmisítését kiprovokáló Ukrajnára.
A nyáron azonban a WhatsApp és a Telegram felhasználói már korlátozásokkal szembesültek: hanghívásokat már nem tudtak kezdeményezni, csak a chat marad meg. Az indoklás szerint ezek a külföldi platformok nem osztották meg a hatóságokkal a szükséges adatokat, így a terroristák és pénzmosásban résztvevő szervezett bűnözők terepe lettek – korlátozásuk tehát nemzetbiztonsági érdek. Novemberben sokan az adatátvitel lassulására panaszkodtak. Már nemcsak a képek, videók, de a szöveges üzenetek is egyre lassabban mentek át.
Miközben valahogy úgy adódott, hogy orosz területen a felhasználói élmény romlott, a parlament pont a két alkalmazás végleges betiltásának lehetőségét vitatta meg. Eközben valójában már az ismert más üzenetküldők, Viber, Signal, Discord is csak VPN-nel érhető el. Az IP-cím megváltoztatásával a területi korlátozások megkerülését lehetővé tévő VPN használata egyelőre hivatalosan nem tilos Oroszországban, de a betiltott oldalak VPN-en keresztüli felkeresése 3-5 ezer rubeles (13-22 ezer forint) bírsággal sújtható.
Kínai minta lebeg Putyin szeme előtt
December elején a távközlési és információs felügyelet (Roszkomnadzor) letiltotta az Apple Facetime-ját, valamint a Snapchatet és a Robloxot is. Az akadozások ellenére ugyanakkor a WhatsApp és a Telegram működött, ezek teljes tiltásának szándékát a felügyelet nem ismerte el.
Ahogy egyre nyíltabban próbálta ellehetetleníteni az állam az alternatív alkalmazásokat, úgy helyezték egyre kiemeltebb pozícióba a Maxot – amely egyébként a VK része, így nem piaci eszközökkel talán a cég pénzügyein is segít. Az internet használatától szívesen távolmaradó elnök is a hazai üzeneküldő megteremtését tűzte ki célul még júniusban, így sejthető volt, hogy a Max lesz a fő csapásirány.
Szeptembertől a Max már az újonnan forgalomba hozott telefonokon előre telepített alkalmazássá vált, és az állami munkahelyeken egyre inkább megkövetelték az alkalmazottaktól, hogy töltsék le telefonjaikra – bár az informális nyomásgyakorlásnak pontos jogi megalapozottsága nincs. Van, aki nemet mond és egyelőre hagyják. Máshol a vezetőség rámenősebb, ezért van, aki letölti egy más célra nem használt telefonra, vagy feltölti és bemutatja a főnöknek, aztán letörli. A magukat hozzáértőbbnek tartók a telefonon különböző beállításokkal igyekeznek jól elkülöníteni minden egyéb ott lévő tartalomtól. Megint mások legyintenek, végül is miért ne, kényelmes, ha mindent azon lehet intézni, ahogyan ezt Kínában teszik a WeChaten. A Kínai Kommunista Párt vezette állam élen jár a lakosság digitális kontrolljában, amit láthatólag követendő példának tekint a putyini rendszer is.
Az alkalmazást integrálniuk kell saját felületükre a nagy cégeknek, a vasúttól és a postától kezdve az állami légitársaságon át csomagküldő szolgálatokon keresztül a távközlési cégekig – írta a Deutsche Welle.
December 19-re az egyetemeknek igazolniuk kellett, hogy az egyetemistákkal való kapcsolattartást már a Max-on keresztül biztosítják, de így kellett tenniük a társasházaknak, közműszolgáltatóknak is. A BBC-nek több szülő is panaszkodott arra, hogy a tanárok – szintén felsőbb utasításra hivatkozva – a kapcsolattartáshoz a Maxra térnek át.
A jogi kényszer tehát nem közvetlenül az egyéni felhasználót sújtja, hanem a szervezeteket, amelyekhez aztán kénytelen lesz igazodni a felhasználó. A módszer működik is: szeptember végén harmincmillió, december közepén már 75 millió telefonra töltötték le a Maxot és naponta átlagosan 45 millióan használják a 145 milliós Oroszországban.
A Max már a spájzban van
A Kreml által kivételes helyzetbe hozott Max a gyanú szerint kiszolgáltatottá teszi a felhasználót az állammal szemben. A VK a felhasználói hozzájárulásban is jelzi, hogy bármely állami szerv kérésére továbbítja a kért adatokat, azokhoz tehát bírósági hozzájárulás sem kell. Ez elég nagy kockázatot jelenthet ott, ahol könnyedén eljárás indulhat egy Ukrajnát nem kifejezetten ellenségnek tekintő mondatért, vagy azért, ha az Oroszország által indított háborút valaki háborúnak nevezi.
A program értelemszerűen sok mindenhez hozzáférhet a telefonon, lekövetheti a kereséseket, a telefonkönyvet, a fényképeket és használat nélkül is készíthet hang- és videófelvételt – sorolta a veszélyeket egy belarusz ellenzéki gyűjtés. A Max az Oroszországgal szoros szövetségben lévő posztszovjet államban is rohamosan terjed a helyi hatóságok támogatását élvezve.
Kétségtelen, hogy más üzenetküldők is sok hozzáférést kérnek, de ezt a Max komplexebben és elsősorban a biztonsági szervek számára könnyedén követhetően teszi. De van olyan IT-szakember, aki szerint nem is kell a szokásosnál jobban kutakodnia az alkalmazásnak, elég adatot nyújthat önmagában is.
Mihail Klimarjov IT-szakember szerint, aki ellen Oroszországban nemzetközi körözést adtak ki és a hírek szerint újabb eljárást is indítanak ellene, „az interneten tett bejegyzések, kommentek alapján indított eljárások 95 százaléka a VK felületén tett megjegyzések alapján indul”. Az internet állami kontrolljának kockázatáról többször nyilatkozó, 2022 óta külföldön élő, hazájában külföldi ügynöknek minősített szakember szerint ha az emberek hozzászoknak ahhoz, hogy ezen a felületen tartják a kapcsolatot a külvilággal, akkor idővel óvatlanabbak lesznek. Amit a fenti adat is igazol, hiszen az állami ellenőrzés alá került közösségi oldalról senki se gondolhatja, hogy ne lenne bekötve a szervekhez. Klimarjov szerint így valójában szofisztikált kémkedés nélkül is eléri a célját az alkalmazás.
A Max amúgy is csak egyik eszköze annak, hogy a hatóságok korlátozzák a mobiltelefonokon keresztül az internet használatát. Idén ősszel már életbe lépett az orosz állami újbeszél szókészletébe beemelt megoldás: „az internet lehűtése.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy külföldről visszatérve a tulajdonosok sim-kártyája 24 órán keresztül működésképtelenné válik. A roamingból visszatérő sim-kártyákon kívül ez történik azokkal is, amelyek 72 órán át inaktívak. Vannak azonban szolgáltatások, amelyek ilyenkor is elérhetők, a Max közöttük van.
Az „internet lehűtése” külföldi sim-kártyákkal szemben már korábban is érvényben volt, az újítás, hogy ez orosz sim-kártyákra is érvénybe lépett. A döntésnek köze van a drónháború újabb fázisához. Előbb az Ukrajnát célzó orosz drónokon jelentek meg a mobilkapcsolatra is építő megoldások, később ugyanezt vetették be az orosz célpontokra irányított ukrán drónok is. Ezek biztosabbá tették a helymeghatározást, megsemmisülésük esetén behatárolhatóbbá tették, hol aktívabb a légvédelem, hogy a többi drón aztán elkerülje az érzékeny területet. A sim-kártyákkal ellátott drónoknak ezt a kiegészítését lehetetleníti el az „internet lehűtése”, anélkül, hogy a terület egészén teljesen szüneteltetni kellene a mobilszolgáltatást, ahogyan ez korábban az év során többször előfordult.
Mindez nem lehetetleníti el a navigációt, és a célba juttatást, de bizonytalanabbá teheti és lehetetlenné teszi azt is, hogy a drón felvételt továbbítson az irányítóhoz az akcióról. Márpedig az információs hadszíntéren fontos fegyvertény, ha be lehet mutatni, például egy orosz olajfinomítót érő találatot.
De a módszer arra is jó, hogy tovább mélyítse a szakadékot a külvilág és Oroszország között az állampolgárok tudatában, esetleg kedvüket véve a külföldi utaktól is. A háború egyébként is jó hivatkozási alap a hatalomnak arra, hogy tovább növelje a kontrollt állampolgárai felett, így a digitális korlátozások valószínűleg a közeljövőben csak erősödni fognak.
