Trump megüzente, nagy árat fizet az új venezuelai vezető, ha helytelenül cselekszik
Donald Trump amerikai elnök megfenyegette Delcy Rodríguez frissen kinevezett venezuelai átmeneti elnököt az Atlanticnek adott interjúban. Kijelentette, ha a volt alelnök „nem teszi azt, ami helyes, nagyon nagy árat fog fizetni, talán nagyobbat, mint [Nicolás] Maduro”. Ez nagy változás ahhoz képest, hogy szombati sajtótájékoztatóján még azt mondta, úgy látja, Rodríguez hajlandó együttműködni Washingtonnal. Nem sokkal ezután az új elnök azonban elítélte Maduro erőszakos elmozdítását a hatalomból, sőt közölte, még Maduro a nemzet vezetője.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap a CNN szerint máshogy fogalmazott. Az Egyesült Államok az alapján fogja megítélni Venezuela új, átmeneti elnökét, Delcy Rodríguezt, hogy mit fog tenni – mondta. A lap szintén megjegyezte, Trump szombaton azt mondta, Rodríguez hajlandó megtenni, amit az amerikaiak szükségesnek gondolnak „Venezuela újbóli naggyá tételéhez”.
Rubio arról is beszélt az NBC-nek, hogy több együttműködésre és megfelelésre számítanak a venezuelai vezetéstől. Az alapján fogják értékelni a történteket, hogy az átmeneti vezetés mit tesz, nem az alapján, hogy mit mond. „Azt tudom, hogy ha nem hozzák meg a helyes döntést, az Egyesült Államok számos eszközzel fogja biztosítani érdekeink védelmét, beleértve többek között az érvényben lévő olajkarantént is” – fogalmazott a külügyminiszter.
Rubio arról is beszélt az NBC-nek, hogy Amerika elegendő saját olajjal rendelkezik, nem ezért kell nekik a venezuelai olajipar. Rubio szerint a Trump-adminisztrációnak más célja van, mégpedig az, hogy a venezuelai olajipar ne legyen az amerikai riválisok, így Irán, Kína és Oroszország ellenőrzése alatt. „Nem fogjuk megengedni, hogy a venezuelai olajipart az Egyesült Államok ellenségei irányítsák” – fejtette ki Rubio, aki szerint a riválisok még csak nem is ugyanazon a kontinensen vannak, mint ők, ezért ne is akarják Venezuela olaját. „Mi élünk itt” – szögezte le, majd hozzátette, hogy ezért nem fogják engedni, hogy „a nyugati félteke az Egyesült Államok ellenfelei, konkurensei és riválisai műveleti bázisaként szolgáljon”.
Kapcsolódó hír, hogy a New York Timesnak azt mondták amerikai védelmi tisztviselők vasárnap, jelenleg nincsenek amerikai katonák Venezuelában. Azonban 15 ezer katona várakozik a környező országokban és hadihajókon teljes készültségben. Trump elnök már jelezte korábban, elképzelhető a támadás egy második hulláma is.
Rubio egyébként a CNN szerint helyi idő szerint reggel azt mondta, Trump valóban nem zárja ki, hogy megszállják Venezuelát vagy katonákat tegyenek partra. Most azonban szerinte az olajkarantén az, amivel befolyást tudnak gyakorolni Caracas politikájára.
A külügyminiszter az ABC-nek is beszélt a szombati akcióról, amit egy rendfenntartó, nem pedig katonai műveletnek nevezett. Ez azért fontos különbségtétel, mert az utóbbihoz kongresszusi hozzájárulás kellett volna, ami ezúttal hiányzott. Hozzátette, ha a törvényhozókat értesítették volna a készülő akcióról, az a katonai tervek kiszivárgásához és a csapatok életének veszélyeztetéséhez vezetett volna. Jim Himes connecticuti szenátor kritizálta ezt, főleg, hogy a „nyolcak bandája”, azaz a két nagy párt hírszerzési bizottsági tagjai sem kaptak értesítést a támadásról. Azt a Trump belső köreiből kiesett Marjorie Taylor Greene képviselő is kritizálta, mondván nem a jobboldali (MAGA) szavazók jártak jól a művelettel, hanem a nagy cégek és olajvállalatok.
A miniszter arról is beszélt a CNN szerint, hogy az Egyesült Államok demokratikus átmenetet akar látni Venezuelában, de nincsen erre még ütemtervük. Most szerinte a rövid távú dolgokat kell megoldani, és eleve szükséges egy kis realizmus. Az előző elnök, Hugo Chávez által kiépített szocialista rendszer, a chávismo működik másfél évtizede Venezuelában, „és mindenki azt kérdezi, miért nincs még kitűzve 24 órával Nicolás Maduro letartóztatása után egy választás holnapra?” Rubio arra is kitért, hogy azért nem tartóztattak le több körözött kormánytagot, mert már így is nagy volt a felháborodás az akciójuk miatt, és eleve Maduro elfogása volt a prioritás.
A venezuelai elnököt egyébként sok kubai őrizte, Rubio pedig azt jelezte, a kubai kormány „óriási probléma” és nem rajongója az ottani rendszernek, de nem beszélhet a jövőbeli amerikai politikáról Kubával kapcsolatban.
Az Egyesült Államok egy szombati katonai akció során vette őrizetbe Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállította őket az országból. Madurót jelenleg New Yorkban tartják fogva. A Maduro elleni akciót Donald Trump amerikai elnök rendelte el. Trump szerint Venezuela demokratikus átmenetének idején az Egyesült Államok irányítja majd az országot. A hadműveletben részt vevő csapatokat az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth méltatta: a CBS Newsnak adott interjújában azt mondta, a legjobb Amerikát látta, és hangsúlyozta, hogy az elnök világos küldetést adott, amit végrehajtottak.