Megalakult Trump Béketanácsa, Orbán is aláírta Davosban az alapító okiratot
Csütörtökön aláírták a Donald Trump által tető alá hozott „Béketanács” alapító okiratát a svájci Davosban, a Világgazdasági Fórum második napján. Az aláírási ceremóniát bevezető beszédében az amerikai elnök a rá jellemző szuperlatívuszokat szórva „a világ valaha volt egyik legfontosabb testületé”-nek titulálta a Béketanácsot (melynek működéséről, ahogy az néhány bekezdés múlva kiderül, szinte semmit nem tudni). Trump leszögezte, hogy a Béketanács az ENSZ-szel együttműködésben azon fog dolgozni, hogy „véget vessenek a világban a konfliktusoknak”.
Trump az aktuális konfliktusokról is szót ejtett; az orosz–ukrán háborúról azt mondta, „azt gondoltam, hogy ezt lesz a legkönnyebb lezárni, de kiderült, hogy valószínűleg ez a legbonyolultabb [konfliktus]”. Összességében azonban úgy látja, hogy – nem kis részben saját béketeremtő tevékenységének köszönhetően – „sok jó dolog történik” a világban, és Európa, Amerika és a Közel-Kelet „kezd megnyugodni”. Trump ígéretet tett arra, hogy az ukrajnai háborút is „hamarosan” lezárja.
Beszéde után előbb Trump, majd a jelen lévő állami vezetők ünnepélyesen aláírták az alapító dokumentumot. Az aláírók között volt Orbán Viktor, akit az elnök „kemény fickó”-nak nevezett. A további aláírók névsora:
- Javier Milei argentin elnök
- Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök
- Ilham Alijev azeri elnök
- Isza bin Szalman al-Kalifa bahreini sejk
- Rosen Zseljazkov bolgár miniszterelnök
- Prabowo Subianto indonéz elnök
- Ajman Szafadi, Jordánia miniszterelnöke
- Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök
- Vjosa Oszmani koszovói elnök
- Gombojavin Zandanshatar mongol miniszterelnök
- Nasszer Bourita marokkói külügyminiszter
- Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök
- Santiago Peña paraguayi elnök
- Mohamed al-Táni katari miniszterelnök
- Fejszál Farhan al-Szaúd szaúdi külügyminiszter
- Hakan Fidan török külügyminiszter
- Kaldún al-Mubarak, az Egyesült Arab Emírségek végrehajtó hatóságának elnöke
- Savkat Mirzijojev üzbég elnök
A ceremóniát Orbán Viktor is Facebook-posztban örökítette meg; a miniszterelnök a Békecsúcshoz történt csatlakozás mellett a következő indokot hozta fel:
„A háború mindent veszélyeztet, amit az elmúlt másfél évtizedben felépítettünk. A háború inflációt, szankciókat, magas energiaárakat és a nemzetgazdaságok hanyatlását hozza magával. Magyarország azonban nem vissza, hanem előre akar lépni. Ezért támogatunk és részvételünkkel erősítünk minden nemzetközi kezdeményezést, amely megelőzi és megfékezi a háborúkat, és garantálja a nemzetek és a családok biztonságát és nyugalmát”
Az egymilliárd dolláros klub
Ahogy arról a Béketanács bejelentése után írtunk, valójában igen nehéz megmondani, pontosan mi is az a Béketanács. A testület eredeti, 2025-ös formájában a Gázai övezet háború utáni helyreállítását, politikai és biztonsági stabilizálását felügyelte volna. Azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával bíró testületet az USA már tulajdonképpen egy párhuzamos ENSZ-ként valósította meg. Az alapító okirat szerint „A Béketanács egy nemzetközi szervezet, amelynek célja a stabilitás előmozdítása, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítása, valamint a tartós béke biztosítása a konfliktusok sújtotta vagy fenyegetett területeken” Felállítását pedig az indokolja, hogy „szükség van egy rugalmasabb és hatékonyabb nemzetközi béketeremtő testületre” azok helyett az intézmények helyett, amik elmulasztottak békét teremteni. Az alapító okirat nem is említi a gázai konfliktust, erre a célra három új testületet állítottak fel.
A Béketanácsban való részvételt eddig 22 állam fogadta el;
Magyarország Bulgária mellett az egyetlen európai uniós tagállam, amelyik idáig elfogadta Trump meghívását a Béketanácsba.
Az EU több országa a Trump által generált grönlandi konfliktusra válaszul visszautasította a részvételt, Nagy-Britannia pedig Belarusz részvétele miatt bejelentette, hogy „nem áll készen” a csatlakozásra.
A legnagyobb kontingenst – a testület eredeti céljának köszönhetően – a Közel-Kelet muszlim államai alkotják: Marokkó, Egyiptom, Törökország, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia és Bahrein, de a legnagyobb muszlim népességű ország, Indonézia is jelen van. Őket egészítik ki azok az államok, melyeknek vezetői jópontokat akarnak szerezni az Egyesült Államoknál, vagy személyesen Trumpnál, így a Lukasenka vezette Belarusz, a pénzügyi támogatás is húzó Milei vezette Argentína, Paraguay, Bulgária, Albánia, Koszovó, Örményország, Azerbajdzsán – és nem utolsósorban Magyarország.
A Béketanács örökös elnöke a 79 éves Donald Trump – vagyis ez alapján akkor is a posztján maradna, ha három év múlva lejár a második amerikai elnöki ciklusa. Egymaga eltávolíthat tagokat, bár ezt a döntését a résztvevők kétharmadának szavazata felülírhatja. A meghívott országok három évig lehetnének tagok. Azonban ha az első évben fizetnek 1 milliárd dollárt (azaz több mint 330 milliárd forintot), állandó tagságot nyerhetnek vele. A harmadik év után pedig Trump személyes döntése alapján is meghosszabbítható bármelyik ország tagsága.
