A helyszínen néztük meg a Roshen kijevi csokoládégyárát, ami orosz dróntámadásban sérült meg

Oroszország újabb nagyszabású támadást intézett Kijev ellen január 24-ére, szombatra virradóra, a Petro Porosenko volt ukrán elnök tulajdonában lévő Roshen csokoládégyár Holoszijivszkij kerületi épületét is találat érte. A gyárat ért dróntámadásban egy éjszakai műszakban dolgozó nő meghalt, három ember pedig megsérült a katasztrófavédelem közlése szerint.

Szombat délelőtt mindössze néhány bámészkodót és egy közterület-fenntartót lehetett látni a helyszínen. Az épület tetején lévő Roshen tetőfeliratból mindössze az első két betű maradt épen, a tető egy része beszakadt, néhány ablak és ajtó is betört. A bolt viszont teljesen sértetlen maradt, szombat délelőtt zavartalanul működött. „Borzasztó” – mondta a helyszínen lévő közterület-fenntartó, miközben félredobott az útból egy törmelékdarabot a járdáról. A nő szerint az oroszok a Roshen mögötti épületet célozhatták eredetileg, de végül a gyár felfogta a lövést. „Kürtölje szét a világban, hogy ezt üzeni Putyin” – tette hozzá az épületre mutatva.

Az éjszakai támadások éjjel egy óra után nem sokkal kezdődtek. Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország 375 drónt és 21 rakétát lőtt ki, a fő célpont a korábbi januári támadásokhoz hasonlóan most is Kijev volt, de érték csapások Dnyiprót, Zaporizzsját és Harkivot is, utóbbiban 27 ember sérült meg is.

A mostani támadással Oroszország újabb csapást mért az ukrán energia-infrastruktúrára. Az országos nagyfeszültségű hálózatot üzemeltető Ukrenergo közlése szerint Ukrajna területének 80 százalékán kell vészhelyzeti áramkimaradásokkal tervezni szombatra. Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról írt a Telegramon, hogy a főváros 12 ezer lakóépületének fele fűtés nélkül maradt, pedig pénteken már pont sikerült kétezer alá vinni a fűtés nélküli épületek számát.

A Telex megkeresésére az Ukrenergo szombat délután azt közölte, hogy az éjjel-nappali vészhelyzeti munkának köszönhetően sikerült javítani a korábbi rakéta- és dróntámadások utáni helyzeten, de a szombat hajnali csapások újra kényszerleállásokhoz vezettek.

„Jelenleg a Kijevben élők 100 százaléka áramkimaradással szembesül, vagy vészhelyzeti, vagy ütemezett jelleggel.

A város egyes területein az áram nélküli idő elérheti a napi húsz órát is. Oroszország szándékosan támadja a kritikus polgári infrastruktúrát, és terrorcselekményt hajt végre a civil lakosság ellen” – írták.

Az Ukrenergo szerint Oroszország Kijevben és a Kijevi területen az összes nagyobb erőművet megsemmisítette vagy megrongálta, és az energia átvitelét és elosztását szolgáló alállomásokat is rendszeresen célozzák. „Az ellenség azt akarja, hogy Ukrajna fővárosi része és az egész Kijevi terület saját áramtermelő kapacitások nélkül maradjon, és más régiókból se legyen képes áramot fogadni.” A cég szerint a front és a határ menti területek mellett Kijev és Odessza a leginkább érintett régiók.

„A helyzet továbbra is folyamatosan nehéz, az orosz támadások gyakorisága és intenzitása magas. Az ellenség cinikusan kihasználja a fagyos időjárást, hogy a csapások még nagyobb kárt okozzanak a civil lakosságnak.” Az Ukrenergo szerint a helyreállítási munka sebessége nemcsak a szerelők munkájától és az Ukrajna szövetségeseitől kapott segítségtől függ, hanem az orosz támadásoktól is, ezek hatásai azonban kiszámíthatatlanok. „Ha nem történnének támadások, az ukránok a következő hetekben észrevehető javulást tapasztalhatnának.”

Hetek óta folyamatosak a támadások

Moszkva január eleje óta szisztematikusan támadja az ukrán energia-infrastruktúrát: a január 9-i, halálos áldozatokat is követelő drón- és rakétatámadás után hatezer épület maradt fűtés nélkül, három nappal később, 12-én ez a szám még mindig nyolcszáz körül volt. A támadás után nem sokkal Klicsko arra kérte a lakosságot, hogy akinek van rá lehetősége, hagyja el Kijevet, hogy tehermentesítse az ellátórendszert.

Január 13-án újabb kemény orosz támadás alá került a polgári infrastruktúra energiaellátása, ekkor a meteorológiai szolgálat már -20 fok körüli éjszakai hőmérsékletre figyelmeztetett a következő napokra Kijevben. A támadás után Mikola Kolisnyik energiaügyi miniszterhelyettes azt nyilatkozta, Oroszország „mindent belead”, hogy elpusztítsa az ukrán energia-infrastruktúrát.

A csapásban a főváros 70 százaléka áram nélkül maradt, ami tovább súlyosbította a néhány nappal korábban kialakult krónikus áramhiányt, és hét másik megyében is súlyosan akadozott az áramszolgáltatás. Másnap, január 14-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szükségállapotot hirdetett az energiaszektorban, és felszólította a kormányt, hogy kezdjék el az áramimport emelésének előkészítését.

Egy, a körülményekhez képest nyugodt hét után, január 20-ra virradóra Oroszország belefogott a harmadik nagy hullámba, ezúttal 18 ballisztikus rakétával, 15 robotrepülőgéppel és 339 drónnal támadta nagyrészt a kijevi infrastruktúrát. A csapások után újra százezreknél esett vissza a roskadozó áram-, fűtés- és vízellátás Kijevben. Vitalij Zajcsenko, az Ukrenergo vezetőjének első becslése szerint a háztartások 60 százaléka maradt áram nélkül.

Zelenszkij és Klicsko között évek óta konfliktusos a kapcsolat, a mostani energiakrízis szintén nem mentes a feszültségektől. Az ukrán elnök január 14-én arról beszélt, hogy a kijevi városvezetés sokkal kevésbé készült fel az infrastruktúrát érő támadásokra, mint mások, köztük a súlyosan bombázott Harkiv. „Még az elmúlt néhány napban sem láttam elegendő erőfeszítést. Mindezt sürgősen orvosolni kell” – mondta Zelenszkij. Klicsko természetesen visszavágott, szerinte az ukrán elnök vádjai alaptalanok és átpolitizáltak, a kijevi polgármester úgy érzi, az ukrán kormány semmiféle közös válságkezelési intézkedést nem kezdeményezett.

Az évek óta nem látott hideg nemcsak a civilek életét nehezíti meg, a fagypont alatti hőmérséklet, a jég és a folyamatos támadások az infrastruktúra helyreállítását is jelentősen akadályozzák. Nehezíti a helyzetet az alkatrészhiány, illetve az is, hogy egy-egy helyreállítás után annyian szabadulnak rá egyszerre az áramhálózatra – a szolgáltatók figyelmeztetése ellenére –, hogy a túlterheltség miatt gyakran újra leáll a rendszer.

Oroszország 2022 óta támadja rendszeresen az ukrajnai energetikai infrastruktúrát, a mostani eszkaláció közvetlen előzménye egy október 3-i, nagyszabású támadás volt. Akkor 35 rakétával és 60 drónnal támadták az ukrán gázhálózatot a Harkivi és a Poltavai területen, amivel az ukrán gáztermelés 60 százalékát elpusztították még a tél beállta előtt. Ez az áramellátás szempontjából is jelentős csapás volt, mert a villamos energia jelentős részét Ukrajnában is gázerőművek termelik. Később területről területre haladva támadták a villamos alállomásokat és transzformátorokat, tovább rongálva az infrastruktúrát a mostani tél előtt.

A mostani, Kijev elleni energiaostromot tehát nem egyetlen támadás okozta, hanem egy hónapok óta előkészített, rendszerszintű csapássorozat.

Energiaügyi szakértők szerint az elmúlt telekhez képest a mostani helyzet a legrosszabb, az energia-infrastruktúrát támadásról támadásra nehezebb helyreállítani. A civilek kifárasztása mellett a támadásokkal Oroszország célja az, hogy az ipari régiókat (Dnyiprót, Zaporizzsját) elszigetelje a fő energiatermelő központoktól.

Közben amerikai–orosz–ukrán tárgyalások zajlanak

Mindezek mellett az is célja, hogy nyomás alatt tartsa az ukrán vezetést és Ukrajna lakosait a közben különböző szinteken és felállásban folytatódó béketárgyalások során. A napokban újabb lendületet vett az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai mozgolódás. Zelenszkij végül Donald Trump kezdeményezésére mégis megjelent csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórumon, ahol röviden négyszemközt is tárgyalt az amerikai elnökkel. Ezután jelentették be, hogy már pénteken amerikai–orosz–ukrán tárgyalásokat kezdenek az Egyesült Arab Emírségekben.

Zelenszkij szerint az amerikai féllel megszületett a megállapodás arról, hogyan is nézne ki az Ukrajna számára biztosítandó garanciális rendszer, amely a békekötés után visszatartaná Oroszországot a további támadástól, de azt még „az elnököknek alá kell írniuk”, a parlamenteknek jóvá kell hagyniuk.

Miközben Zelenszkij Trumppal találkozott Svájcban, az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és veje, Jared Kushner Moszkvában tárgyalt. Witkoff szerint a megállapodás 90 százalékban készen áll, már csak egy kérdést kell tisztázni. Csakhogy valójában ugyanabban a lényegi kérdésben nincsen egyezség, amiben eddig sem volt: hol húzódjon békekötés esetén a határ.

Oroszország továbbra is ragaszkodik Luhanszk és Donyeck megyék egészéhez – ez a Donbasz, azaz a Donyec-medence –, elvárva, hogy Ukrajna vonuljon ki Donyeck megye északnyugati részéről, amelyet Oroszország a teljes értékű háború négy éve alatt sem tudott elfoglalni. Ukrajna ezt következetesen elutasította, mondván, a még kezén lévő terület fontos védelmi vonal, amelynek átadása esetén az orosz erők nagyobb akadály nélkül támadhatnának tovább nyugati irányban. A Kreml közölte: amíg a területi kérdés nem oldódik meg számára kedvező módon diplomáciai úton, addig Oroszország katonai erővel igyekszik elérni célját.

Hamarosan külön nagyobb helyszíni anyagban is foglalkozunk azzal, hogyan élik meg a kijeviek az elmúlt hetek energiaválságát.