„Szörnyet teremtettünk” – Ukrajnában idén eljöhet a gyilkos robotok kora

Az oroszok 2025 áprilisában egy különös drón roncsait fedezték fel az ukrán fronton. A szerkezet olyan kifinomult csúcstechnológiát rejtett, hogy a maradványait megvizsgáló orosz szakértők a New York Times cikke szerint NASA-fejlesztést sejtettek mögötte, és emiatt a „marslakó” nevet adták neki. Bár az arról készült orosz jelentések megállapították, hogy egy még nem tökéletes prototípusról van szó, az mégis „jelentős fenyegetést jelent”, mert a mesterséges intelligencia által vezérelt, bonyolult manőverekre képes drón emberi irányítás nélkül képes célba találni. Jelenleg nem tudnak védekezni ellene, és várhatóan a közeljövőben sem fognak.

Amire az oroszok rábukkantak, a háború jövője volt. Egy mesterséges intelligencia által vezérelt támadódrón, ami önállóan, emberi irányítás, és GPS használata nélkül képes célpontokat azonosítani, követni és megtámadni, megkerülve az orosz–ukrán háború leghatásosabb drónellenes védekezését, a kezelő és drón közötti kapcsolatot megszüntető elektromos zavarást.

Új szintre lép az ukrán drónháború

Ahogy Ukrajna egyre nagyobb számban és egyre hatékonyabban kezdte el használni az olcsó drónokat az országot megtámadó orosz hadsereg ellen, az oroszok egyre hatásosabb védekezési módszereket dolgoztak ki ellenük. A drónok hatékonysága látványosan csökkenni kezdett, és 2024-re a beépített kamerákon keresztül irányított, fürge FPV-drónok találati aránya már csak mindössze 30-50 százalékos volt a kezdő, tapasztalatlan pilótáknál pedig tíz százalék.

A passzív védekezési módok mellett, mint az utakat beborító drónvédő hálók, vagy a harckocsikra rakott „tyúkketrecek”, a leghatékonyabb módszer az lett, hogy rádiózavarással igyekeznek kilőni az irányítórendszert, megszüntetve a kapcsolatot a drón és irányítója között, illetve az, hogy olyan helyekre – magas épületek, vagy dombok mögé – bújtak, amik leárnyékolták a rádiójeleket. Ezt az elmúlt évek során főleg optikai kábeleken keresztül irányított drónokkal igyekezett kikerülni mindkét fél, de annak hatótávolságát erősen korlátozza a kábel hossza. A frontvonal mögött mélyen végrehajtott támadásokra az ilyen drónok már alkalmatlanok.

Itt jön képbe a mesterséges intelligencia. A rádiózavarás elleni védekezés legjobb módszere, hogy a drónokat olyan mesterséges intelligenciával látják el, amely képes a kameráján keresztül befogni a kiválasztott célpontot, majd onnantól kezdve önállóan hajtja végre a támadást. Az oroszok és az ukránok 2023-ban kezdtek el egyre jobban fókuszálni az ilyen rendszerek kifejlesztésére. 2024-től kezdve tucatnyi ukrán start-up kezdett el kísérletezni és prototípusokat tesztelni harci körülmények között.

Az első próbálkozások még nem voltak túl sikeresek. A leginkább kereskedelmi forgalomban kapható, olcsóbb eszközöket használó szerkezetek nehezen tudtak önállóan tájékozódni, gyakran nem ismerték fel az emberi szem által jól látható célpontokat, vagy rajta maradni a mozgó célpontokon. Egy ukrán drónalakulat parancsnoka a Forbes-nak tavaly márciusban még arról beszélt, hogy az addigi próbálkozások nem voltak túl meggyőzőek, míg egy ukrán drónirányító a Le Monde-nak kijelentette, hogy többtucatnyi autonóm irányítórendszerrel felszerelt drónt próbált ki, „de egyik sem volt hatékony”. Védelmi szaklapok még arról írtak, hogy cegyelőre még nincsen MI-drón forradalom az ukrán fronton.

2025-ben azonban valami megváltozott. Az év közepére már napi rendszerességgel hajtottak végre sikeres támadásokat MI irányítású drónokkal, decemberben pedig Tommy Lund, a Reuters tudósítója már arra hívta fel a figyelmet a X-oldalán, hogy látványosan nőttek az orosz veszteségek, látszólag a mesterséges intelligenciát használó drónoknak köszönhetően, amiket egyre gyakrabban tűntek fel a támadásokról készült felvételeken.

Az év közepén már több ukrán cég is tízezrével kezdett el mesterséges intelligenciás modulokat szállítani az ukrán hadsereg drónjaihoz, amik képesek több száz méterről azonosítani még mozgó célpontokat, majd az irányító engedélyével önállóan megtámadni azokat. Az egyik ilyen a The Fourth Law nevű ukrán cég TFL-1 modulja. A Le Monde-nak tavaly novemberben egy ukrán drónirányító elmondta, hogy eleinte szkeptikus volt, mert korábban a nagy áttörést ígérő start-upok csak csalódást okoztak, de ez már képes volt négyszáz méterről befogni mozgó célpontokat, és megsemmisíteni leárnyékolt helyen lévő orosz eszközöket. „Azt hitték, biztonságban vannak egy szikla mögött”, ami miatt a drónok elveszítik a rádiókapcsolatot az irányítóval – mondta a lapnak egy ukrán drónirányító.

2025 végére már több mint ötvenezer olyan, MI irányítórendszert szállított le az ukrán hadseregnek a NORDA Dynamics nevű ukrán cég, ami két kilométeres távolságból is képes befogni és önállóan megtámadni célpontokat, írta a New York Times. Az Underdog nevű modullal felszerelt drónokkal teherautókat, mobil radarokat, tüzérségi eszközöket és legalább egy tankot is megsemmisítettek.

A mesterséges intelligencia nemcsak a frontvonal közelében segíti az ukránokat, hanem közepes és nagy hatótávolságú drónokon is sikeresen alkalmazzák, mélyen az orosz területeken végrehajtott támadásokra. Az X-Drone nevű cég nagy hatótávolságú drónokhoz készít MI modulokat, amikkel több száz kilométeres távolságból tudnak földön lévő repülőgépeket, üzemanyagraktárakat, légvédelmi rendszereket vagy hadihajókat megtámadni. Egy drónpilóta elmondása szerint tavaly már több mint száz támadást hajtott végre a szoftverrel. A cég a Times cikke szerint az év végére már harmincezer darabot szállított le a modulból az ukrán hadseregnek.

A Vermeer nevű cég, amit a korábban a filmiparban dolgozó amerikai Brian Streem alapított, egy olyan mesterséges intelligencián alapuló videós navigációs rendszert (VPS) dolgozott ki, ami GPS-jelek használata nélkül, a tereptárgyak alapján tájékozódva képes célba találni, megkerülve az elektromos jelzavarást. A rendszert a nyáron már több stratégiai célpont ellen is sikeresen bevetették mélyen Oroszországban, írta a Times. Az eszköz hatékonyságát bizonyítja, hogy tízmillió dolláros befektetéseket nyert el, és már az amerikai védelmi minisztérium is a cég navigációs eszközét rakja a saját nagy hatótávolságú drónjaira, az amerikai légierőnek pedig egy olyan eszközt fejlesztenek ki, ami a drónok tetejére rakva a csillagok alapján képes tájékozódni, „mint egy MI-val működő szextáns”, írta a lap.

A pusztító dongó

A rejtélyes drónt, aminek roncsa olyan nagy rémülettel töltötte el az orosz katonai szakértőket, nem azoknak az ukrán cégeknek az egyike készítette, amiknek vezetői az elmúlt években rendszeresen nyilatkoztak a sajtónak, hanem egy eleinte teljes titokban működő amerikai cég, ami szép csendben fejlesztette ki és kezdte el tesztelni mesterséges intelligenciával működő drónját Ukrajnában. A Bumblebee, azaz dongó névre keresztelt eszközzel a New York Times cikke szerint már több ezer támadást hajtott végre orosz célpontok ellen. A drón képes még azelőtt azonosítani potenciális célpontokat – katonákat, bunkereket, járműveket és repülő drónokat – hogy azokat az emberi pilóta észrevenné, és hetven százalékos találati aránya van. A lapnak nyilatkozó ukrán drónpilóták szerint ez a legjobb MI-drón az összes közül, és olyan értékes, hogy csak kiemelten fontos támadásokra használják, jellemzően a frontvonal mögött.

Hogy a Bumblebee ennyire hatékony, nem véletlen. A projekt mögött ugyanis az amerikai techipar egyik nagyágyúja, a Google egykori CEO-ja, Eric Schmidt áll. A Forbes magazin 2024 januárjában számolt be elsőként arról, hogy Schmidt egy titkos katonai drónprojekten dolgozik, amiről pár héttel később írták meg, hogy egy drónokkal foglalkozó start-upról van szó. Az eredetileg White Stork (fehér gólya) néven 2023 augusztusában bejegyzett, majd Project Eagle-re átnevezett vállalat különböző országokban bejegyzett cégek hálójába rejtőzve kezdett el működni, szinte teljes titokban, a legnagyobb amerikai techvállalatoktól elcsábított neves mérnökök részvételével. A Forbes 2024 nyarán már arról írt, hogy Schmidt cége mesterséges intelligenciával irányított drónokat tesztel az ukrán fronton.

2025 nyarán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már arról számolt be, hogy hosszú távú stratégiai partneri megállapodást kötöttek Dániában Schmidt egy másik cégével, a Swift Beattel, több százezer drón leszállítására. Zelenszkij közölte, hogy kiemelt szerepet kapnak az elfogódrónok, amiket az ukrán városok és infrastruktúra ellen egyre nagyobb számban bevetett nagy hatótávolságú orosz drónok ellen használnának. Az ukrán sajtóban akkor megjelent, katonai forrásokra hivatkozó cikkek szerint a cég mesterséges intelligenciát használó elfogódrónjai messze a legsikeresebbek az orosz drónok ellen, a lelőtt Shahedek nagyjából kilencven százalékát a cég rendszere szedte le.

Ez minden bizonnyal a Merops rendszer, ami a beszámolók szerint több mint ezer orosz támadódrónt semmisített meg Ukrajnában, és 2025 novemberében Lengyelországban és Romániában is megjelent, a NATO keleti drónvédelmének erősítésére. A NATO decemberben videót is közzétett a kisteherautó hátuljáról is indítható rendszerről, amit egy amerikai dandártábornok közlése szerint már „évek óta használnak Ukrajnában”, hozzátéve, hogy „ez a rendszer nagyon halálos”.

2026: A gyilkos robotok hajnala?

A mesterséges intelligencia fegyverként való alkalmazása azonban nem korlátozódik csak a drónokra. A DevDroid nevű cég például egy olyan gépfegyvert készített, ami egy kilométeres távolságból képes automatikusan befogni és követni embereket. A gép a készítői elmondása szerint egyelőre csak emberi engedéllyel kezd el lőni, de hozzátették, hogy könnyedén ezt a funkciót könnyen ki tudnák kapcsolni, így a fegyver teljesen önállóan is be tudna fogni és meg tudna ölni embereket.

Az X-Drone szintén készített olyan drónt, ami képes teljesen önállóan, az emberi felügyelet kiiktatásával megtámadni orosz katonákat. Az irányítónak lehetősége van az automatikusan induló támadást leállítani, de ha közben zavarás miatt megszűnik a kapcsolat, a drón önállóan is tud vadászni, mondta a Timesnak a cég alapítója. Emellett azzal kísérleteznek, hogy arcfelismerő rendszerrel látnak el drónokat, hogy azok bizonyos embereket azonosítsanak, majd öljenek meg.

Az autonóm fegyverek ilyen szintű fejlődése elkerülhetetlenné teszi, hogy az emberiség valóban szembenézzen azokkal a súlyos morális, etikai és jogi kérdésekkel, amit a gyilkos robotok megjelenése jelent. „A drónok egyre növekvő autonómiájának fejlődése komoly kérdéseket vet fel az emberi jogokkal és a civilek fegyveres konfliktusokban való védelmével kapcsolatban. A célpontok autonóm kiválasztásának képessége olyan erkölcsi határ, amelyet nem szabad átlépni” – mondta a New York Timesnak Peter Asaro, a mesterséges intelligenciát használó fegyverek veszélyeire már több mint egy évtizede figyelmeztető Stop Killer Robots (Állítsuk meg a gyilkos robotokat) szervezet alelnöke.

A orosz–ukrán háborúban történt robbanásszerű fejlődés egyre sürgetőbbé teszi a mesterséges intelligenciát használó fegyverek szabályozását, amivel jogvédő szervezetek, kormányok és a védelmi ipar szereplői már több mint egy évtizede foglalkoznak, de egészen mostanáig olyan ráérősen, mintha a probléma megoldása még ráérne. Az ENSZ-ben a tiltott fegyverekkel foglalkozó hagyományos fegyverekről szóló genfi egyezmény (Convention on Conventional Weapons, CCW) részeként 2017 óta rendszeresen tartanak tanácskozásokat és megbeszéléseket a kérdésről kormányzati szakértők, de még arról sem sikerült megegyezni, hogy pontosan hogyan is határozzák meg az autonóm fegyvereket, nemhogy a használatukról szóló szabályokról.

Az elmúlt években már egyre több ország kezdett el aggódni amiatt, hogy a mesterséges intelligenciát használó fegyverek még azelőtt fognak széles körben elterjedni, hogy megfelelően szabályoznák használatukat. „Ez tényleg az egyik legfontosabb fordulópont az emberiség történelmében” – mondta még 2023-ban Alexander Kmentt. Az osztrák külügyminisztérium fegyverkorlátozással foglalkozó diplomatája szerint „ha sokáig várunk, meg fogjuk bánni”.

A legtöbbet hangoztatott elv, hogy emberi döntés szükséges a halálos csapások végrehajtásához. Ez megjelenik az amerikai védelmi minisztérium autonóm fegyverekről szóló irányelvei között is, de úgy, hogy ehhez „megfelelő szintű emberi döntés” szükséges, de azt már nem részletezik, hogy pontosan mi is az a „megfelelő szint”. A problémát leginkább az okozza, hogy a MI-rendszerek olyan gyorsan tudnak döntéseket hozni, hogy azzal csak egy másik, teljesen önálló MI képes megfelelő időben reagálni, az emberi beavatkozás csak a hatékonyságot rontaná.

Ez különösen aggasztó az atomfegyverek esetében, tekintve, hogy a hidegháború alatt több olyan eset volt, amikor tévedések és hibák miatt a szovjetek és az amerikaiak azt hitték, hogy a másik fél atomtámadást indított ellenük, és közel álltak a válaszcsapás megindításához. „Mindig ott van az aggodalom, hogy egy Dr. Strangelove helyzetbe kerülünk, amikor egy automata fegyver önállóan hoz döntéseket. Ez szörnyű lenne” – mondta Eric Schmidt 2024-ben, Stanley Kubrick hidegháborús szatírájára utalva.

Ami most jön, az „a legpusztítóbb fegyverkezési verseny az emberiség történelmében”, figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2025 szeptemberében az ENSZ-ben elmondott beszédében, közölve, hogy az MI-fegyverek globális szabályozása olyan sürgető, mint az atomfegyverek terjedésének megakadályozása. Arra azonban senki sem számít, hogy ezeket a fegyvereket be lehetne tiltani, a geopolitikai helyzet ezt lehetetlenné teszi, ahogy főleg az Egyesült Államok, Kína és Oroszország egyre nagyobb versenyben van egymással az autonóm fegyverrendszerek kifejlesztésében.

„Ha mi leállunk, találja ki, hogy ki nem fog leállni: a lehetséges ellenségeink. Folytatnunk kell” – mondta még 2023-ban John Sherman, az amerikai védelmi minisztérium IT vezetője arra reagálva, hogy több tudós is a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések ideiglenes leállítását javasolta. Ukrajnában is hasonlóan gondolják. Bár látják, hogy ezek a fegyverek milyen komoly etikai kérdéseket vetnek fel, most fontosabb számukra a túlélés. „Ez a háború a túlélésről szól számunkra”, és nincs más lehetőség, mint menni előre, mondta 2025 nyarán a Guardiannek Olekszij Babenko, a Vyriy vezérigazgatója. Mihajlo Fedorov, akit januárban neveztek ki Ukrajna védelmi miniszterének, pedig már évek óta arról beszél, hogy az MI fegyverek szabályozásáról majd a háború lezárása után tudnak csak vitatkozni, és amíg nem nyernek, a lehető legjobban ki fogják használni az új technológia adta lehetőségeket. „Most az a legfontosabb számunkra, hogy megtaláljuk a technológiát, ami megállítja az oroszokat” – mondta Guardiannek.

Közben az MI-fegyvereket készítő emberek közül is többen beismerik, hogy aggodalommal tölti el őket, hogy mit alkotnak meg. Nazar Bigun, a NORDA vezérigazgatója a Manhattan projekten dolgozó tudósokra emlékeztető módon a New York Timesnak kijelentette: „Úgy látom, hogy egy szörnyet teremtettünk, és nem tudom, hogy ennek mi lesz a vége”.