Miközben Izrael Bejrút külvárosát bombázza, bejelentették a háború következő fázisát

Pénteken folytatjuk a közel-keleti konfliktusról szóló legfrissebb hírekkel.

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter közös sajtótájékoztatót tartott az amerikai fegyveres erők Központi Parancsnokságának (Centcom) vezetőjével, Brad Cooper admirálissal. Hegseth szerint nem küzd lőszerhiánnyal az Egyesült Államok, és a háborút addig folytathatják, ameddig szükséges. „Még csak most kezdtünk el harcolni, és határozottan harcolunk” – tette hozzá.

Hegseth szerint határozottan halad előre az amerikai hadművelet Iránban, célkitűzéseik pedig nem bővültek. „A tűzerő mértéke Irán és Teherán felett drámaian meg fog emelkedni” – fogalmazott.

Arról is kérdezték az amerikai hadügyminisztert, hogy milyen szerepe lesz Donald Trumpnak Irán következő vezetőjének kiválasztásában. „Úgy gondolom, az elnöknek igencsak komoly beleszólása van abba, hogy ki irányítsa Iránt, tekintettel a jelenleg is zajló műveletünkre” – válaszolta Hegseth.

Brad Cooper admirális azt mondta, hogy az Egyesült Államok közel 200 célpontot támadott meg Iránban az elmúlt 72 órában, és eddig több mint harminc iráni hajót süllyesztett el.

Hegseth és Cooper azt is közölték, hogy az Egyesült Államok és Izrael azokat veszi célba, akik az iráni tüntetőkre támadnak. Hegseth hozzátette, minél inkább gyengítik a teheráni vezetés akaratát és a képességeit, annál nagyobb lehetőséget teremtenek az embereknek, hogy bátran felemeljék a szavukat.

(BBC)

Minél tovább húzódnak a harcok, annál nagyobb kérdés, hogy Iránnak mennyi bevethető rakétája és drónja van, míg a másik oldalon az Egyesült Államok, Izrael és az Öböl menti országok elfogórakétái fogynak.

Trump szerint lényegében kifogyhatatlanok a készleteik, és a vezérkari főnök szerint is elég fegyverük van a támadó és a védekező műveletekhez. De ha elhúzódik a háború, akkor vészesen megcsappanhatnak a készletek. Irán már nem képes annyi rakétát indítani, mint öt nappal ezelőtt, de továbbra is lő Izraelre és az Öböl-országokra, a drónjaikat pedig a rakétáknál is nehezebb kivédeni. Ebben a cikkben részletesen írtunk a témáról.

Az izraeli hadsereg megkezdte Bejrút déli külvárosainak bombázását. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy a Hezbollah infrastruktúrájának minősített célpontokat támadja Bejrút déli külvárosának sűrűn lakott kereskedelmi és lakóövezetében, Dahije negyedben.

Az izraeli hadsereg nemrég sürgős evakuálási figyelmeztetést adott ki Bejrút déli külvárosának egyes városrészeire, ami hatalmas pánikot váltott ki, és dugókhoz vezetett. A Guardian helyszíni tudósítója szerint a forgalom az egész városban leállt, és az emberek kénytelenek voltak gyalog menekülni.

Közben Emmanuel Macron francia miniszterelnök és Pedro Sánchez spanyol kormányfő sürgették Izraelt a helyzet deeszkalálására, valamint arra, hogy ne engedje, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborúja új frontra terjedjen ki Libanonban.

Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter korábban azzal fenyegetőzött, hogy Bejrút déli része romba dől. „Poklot akartatok hozni ránk, és poklot hoztatok magatokra. Dahije úgy fog kinézni, mint Hán Júnisz” – fogalmazott.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke szerint az Irán elleni művelet a következő fázisba lép, melynek részeként tovább fogják gyengíteni a rezsimet, és annak katonai képességeit.

Éjál Zamír vezérkari főnök szerint Izrael és az Egyesült Államok stratégiailag elszigetelte Iránt, és olyan meggyengített helyzetbe hozta, amilyet még soha nem tapasztalt. Közölte, hogy Izrael hat napja szünet nélkül támadja Iránt, és a művelet a tervezett ütemben halad.

„Miután befejeztük a meglepetésszerű támadási fázist, amelynek során légi fölényt szereztünk és megsemmisítettük a ballisztikus rakétarendszert, most a művelet következő fázisába lépünk” – fogalmazott nyilatkozatában. Majd arról beszélt, hogy ebben a fázisban tovább gyengítik a rezsimet, és annak katonai képességeit. „További meglepetések várhatók, amelyeket nem áll szándékomban felfedni” – tette hozzá.

Nyilatkozatában a libanoni helyzetre is kitért, szerinte a Hezbollah stratégiai hibát követett el azzal, hogy csatlakozott a harcokhoz, Izrael ugyanis erőteljesen támad a frontvonalon és Libanon belsejében.

(BBC)

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, nem aggódik az iráni konfliktus következményeként emelkedő amerikai benzinárak miatt, és számára most az Egyesült Államok katonai művelete a prioritás.

„Amikor ez véget ér, az árak nagyon gyorsan vissza fognak esni, és ha emelkednek, akkor emelkednek, de ez sokkal fontosabb annál, mint hogy a benzin ára kicsit feljebb megy”

– nyilatkozta az amerikai elnök a Reutersnek. A telefonos interjúban Trump azt mondta, nem akarja igénybe venni a stratégiai kőolajkészleteket, és bízik abban, hogy a világ legfontosabb szénhidrogén-kereskedelmi útvonala, a Hormuzi-szoros nyitva marad, mert az iráni haditengerészet „a tenger fenekén” van.

Az olajár 16 százalékot emelkedett, mióta az Egyesült Államok és Izrael szombat reggel megtámadta Iránt. Egy üzemanyagárak alakulását figyelő amerikai utazási szervezet arról számolt be, hogy a benzin átlagára a múlt héthez képest 27 centtel, gallononként (ami 3,78 liternek felel meg) 3,25 dollárra emelkedett az Egyesült Államokban. Miközben Trump szerint a benzinárak nem emelkedtek sokat, a Reuters arról írt, hogy a mostani amerikai átlagár 15 centtel magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Ez éles váltás ahhoz képest, hogy Trump a februári évértékelő beszédében még a benzinárak csökkenését dicsérte. Irán viszont lezárta a Hormuzi-szorost, a kőolajpiac legfontosabb tengeri útvonalát, ami miatt megemelkedett az olaj ára – még ha ez egy gazdasági öngyilkossági kísérlettel is ér fel.

Izrael novemberben döntött arról, hogy megöli Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot, és nagyjából hat hónappal később tervezte végrehajtani a műveletet – mondta Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter.

Kac az izraeli N12 tévécsatornának arról beszélt, hogy már novemberben összeültek Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel egy szűk körben, ahol a kormányfő célul tűzte ki Hamenei likvidálását. Az izraeli védelmi miniszter szerint eredetileg 2026 közepére tervezték a műveletet.

Kac szerint a tervet végül Washingtonnal is megosztották, és előrehozták januárra, miután Iránban rezsimellenes tüntetések törtek ki, és az izraeli kormány attól tartott, hogy a teheráni vallási vezetők nyomására támadást indíthatnak Izrael és az Egyesült Államok közel-keleti érdekeltségei ellen.

A szombaton indult izraeli és amerikai légicsapásokban megölték Irán 86 éves legfelsőbb vezetőjét, Ali Hamenei halálának körülményeiről ebben a cikkben írtunk.

(Reuters)

Kuvait hadsereg közölte, hogy légvédelme rakéta- és dróntámadásokkal küzd az ország légterében. A kuvaiti hadsereg X-oldalán azt írták, hogy a rakétákat és drónokat elfogó légvédelem miatt robbanások és zajok hallhatók az ország egyes részein.

(BBC)

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az NBC Newsnak azt mondta, Irán várja az amerikai csapatokat, és felkészült arra, hogy visszaszorítsa őket egy szárazföldi offenzíva esetén.

„Biztosak vagyunk benne, hogy képesek vagyunk szembeszállni velük, és ez nagy katasztrófa lenne számukra” – nyilatkozta az iráni külügyminiszter. Aragcsi szerint országa tanult a korábbi konfliktusokból, és most már rendelkezik egy olyan harci erővel, amely képes szembeszállni az amerikai csapatokkal, ha azok inváziót indítanak.

„Amikor azt mondtam, hogy várjuk őket, az nem azt jelentette, hogy a háború folytatására várunk. Nem, hanem azt, hogy felkészültünk bármilyen forgatókönyvre, bármilyen eshetőségre, bármilyen lehetőségre, és tudjuk, hogy képesek vagyunk kezelni azt” – mondta az iráni külügyminiszter.

Aragcsi szerint Irán nem kér tűzszünetet, és nem lát okot arra, hogy tárgyaljon az Egyesült Államokkal. „Kétszer tárgyaltunk velük, és mindkét alkalommal a tárgyalások közepén támadtak ránk. Tehát nem kérünk tűzszünetet, és nem kérünk tárgyalásokat az Egyesült Államokkal” – fogalmazott.

Az iráni külügyminiszter állítása szerint az Egyesült Államok kudarcot vallott Iránban a rezsimváltás és a gyors győzelem terén. Bár a szombaton indult izraeli és amerikai légicsapásokban megölték Ali Hameneit, Aragcsi szerint a rendszer működik, a parancsnokokat lecserélték, és hamarosan megválasztják az ország új legfelsőbb vezetőjét is.

Donald Trump a New York Postnak adott interjújában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy katonákat küldjön Iránba, de a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy „egyelőre nincs tervben” szárazföldi erők bevetése, noha az is egy lehetőség.

(CNN)

Donald Trump a Reutersnek is telefonos interjút adott, amelyben egyebek mellett arról beszélt, hogy támogatná, ha az iráni kurd fegyveres csoportok az iráni kurdok offenzívát indítanának a teheráni rezsim ellen.

„Szerintem csodálatos, hogy ezt akarják tenni, én teljes mértékben támogatom”

– fogalmazott az amerikai elnök. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy az Egyesült Államok biztosítana-e légi támogatást egy kurd offenzívához.

Korábban a Reuters névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az elmúlt napokban Irán ellen készülő támadás lehetőségéről egyeztettek az Egyesült Államokkal az iráni kurd fegyveres csoportok.

Az iráni drónok elleni küzdelemhez ajánlott ukrán segítségről is kérdezték az amerikai elnököt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban az X-en közölte, hogy az USA támogatást kért az iráni drónok elleni védekezéshez, és azt írta, utasítást adott a szükséges eszközök biztosítására, valamint olyan ukrán szakértők jelenlétének garantálására, akik szavatolni tudják a kért biztonságot. Trump az ukrán elnök ajánlatára így reagált: „Bármely ország segítségét elfogadom.”

Irán következő vezetőjének kiválasztása is szóba került a Trumppal készített interjúban. Az amerikai elnök azt mondta, hogy még nagyon korai szakaszban van az új vezető kiválasztása, de a megölt ajatollah fia, Modzstaba Hamenei valószínűtlen választásnak tűnik. Azt viszont a Reutersnek is megerősítette, hogy rész akar venni a folyamatban. Az elnök szerint valaki olyat kell kiválasztani, aki nagyszerű lesz Iránnak.

Cikkünk frissült az ukrán elnök posztjával.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte, hogy Ammánból már elindult Magyarország felé a Jordániában és Izraelben rekedt magyarokat szállító gép, amin 87-en utaznak.

„Pénteken Sarm es-Sejkbe repül a honvédség gépe, és onnan hazahozza azokat, akik Izraelből Egyiptom felé tudták átlépni a határt” – mondta Szijjártó. A miniszter szerint a Szaúd-Arábiában és Katarban rekedt magyarokat Rijádból szállítják haza négy mentesítő járattal. Szijjártó azt mondta, azokat a magyar állampolgárokat is elviszik, akik vállalják, hogy Dubajból elutaznak Rijádba. Hétfőn pedig Ománba mennek a honvédségi repülővel, és Maszkatból hozzák haza az ott rekedt magyarokat.

Csütörtökön iráni rakéta talált el egy bahreini olajfinomítót – állítja közleményében az öböl menti ország kormánya. Bahrein szerint a kár felmérése jelenleg folyamatban van, de sérültekről nem érkezett jelentés.

„Irán rakétája becsapódott a BAPCO Energies finomító egyik egységébe, ami tüzet okozott” – írták közleményben. Hozzátették, hogy teljesen eloltották a tüzet, sérültekről sem érkezett jelentés, és a finomító továbbra is működik.

(CNN)

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön azt mondta az Axiosnak, hogy személyesen kell részt vennie Irán következő vezetőjének kiválasztásában, ahogy Venezuelában is tette.

„Csak vesztegetik az idejüket. Hamenei fia súlytalan. Részt kell vennem a kinevezésben, ahogy Delcy [Rodriguez] esetében is Venezuelában”

– fogalmazott az amerikai elnök az Axiosnak adott telefonos interjúban. Majd arról beszélt, hogy nem hajlandó elfogadni egy olyan új iráni vezetőt, aki folytatná Hamenei politikáját, mert ez szerinte öt éven belül ismét háborúba kényszerítené az Egyesült Államokat. „Hamenei fia elfogadhatatlan számomra. Olyasvalakit akarunk, aki harmóniát és békét hoz Iránban” – tette hozzá.

A szombaton indult izraeli és amerikai légicsapásokban megölték Irán 86 éves legfelsőbb vezetőjét, Ali Hamenei halálának körülményeiről ebben a cikkben írtunk. Ali Hamenei fiát, Modzstaba Hameneit az iráni politikai vezetés egy része a lehetséges utódok között tartja számon a legfelsőbb vezetői posztra.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter telefonon egyeztetett Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszterrel – írta az iráni külügy az X-en. Aragcsi tagadta, hogy Irán drónokkal támadta volna Azerbajdzsánt, és közölte, Irán fegyveres erői elvégzik a szükséges vizsgálatot az ügyben.

Az Irán elleni háború óta először támadta meg Izrael a Libanon északi részén fekvő kikötővárost, Tripolit – közölte az izraeli hadsereg. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint megölték a kiképzésért felelős Hamász-parancsnokot Libanonban.

Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter közben arról beszélt, hogy Bejrút déli része romba dől. Smotrich az Izraelt és Libanont elválasztó határkerítésnél úgy fogalmazott:

„Poklot akartatok hozni ránk, és poklot hoztatok magatokra. Dahije úgy fog kinézni, mint Hán Júnisz.”

Az izraeli hadsereg nemrég sürgős evakuálási figyelmeztetést adott ki Bejrút déli külvárosának egyes városrészeire, például Dahijére. Az érintett városrészeket régóta a Hezbollah fellegváraként tartják számon. Hán Júnisz pedig az a város Gáza déli részén, amit az izraeli bombázások nagyrészt elpusztítottak.

(CNN)

Az Egyesült Arab Emírségek légvédelme reagál az Iránból érkező rakéták és drónok fenyegetésére – közölte az öböl menti ország védelmi minisztériuma.

A minisztérium rövid közleményben azt írta, hogy a ballisztikus rakétákat elhárító légvédelmi rendszerek, valamint a drónokat és cirkáló lövedékeket elfogó vadászgépek miatt az ország több pontján lehet hallani robbanásokat. Közben a CNN Abu-Dzabiban lévő stábja hangos robbanásokról számolt be.

Korábban az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy hat iráni rakétát és 131 drónt fogott el. Egy rakéta és hat drón csapódott be az ország területére.

(BBC, CNN)

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint több charterjárat is úton van, hogy kimenekítse az amerikaiakat a Közel-Keletről.

„Elmondhatom, hogy charterjáratok vannak úton, de operatív okokból nem tudunk részleteket közölni” – nyilatkozta a CNN-nek Tommy Pigott, az amerikai külügy egyik szóvivője. Pigott szerint a háború kezdete óta húszezer amerikai tért vissza az Egyesült Államokba.

Szerdán az USA külügyminisztériuma közölte, hogy egy charterjárat kimentett amerikaiakat a Közel-Keletről, és további járatok indulnak majd a régióban. Arról nem adott tájékoztatást a külügy, hogy honnan indultak ezek a járatok, és hány amerikai állampolgár utazott rajtuk.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint egy tucat támadást azonosított az iráni egészségügyi infrastruktúra ellen, mióta az Egyesült Államok és Izrael megindította a teheráni rezsim elleni katonai hadműveletet.

„A WHO 13 támadást igazolt az iráni egészségügyi ellátás ellen, és egyet Libanonban” – mondta Tedros Adhanom Ghebreyesus, a szervezet főigazgatója egy sajtótájékoztatón.

Hanan Balkhy, a WHO regionális igazgatója szerint Iránban a kórházak és más egészségügyi intézmények kisebb károkat szenvedtek a közelben végrehajtott támadások miatt. Közölte, hogy a WHO dubaji logisztikai központja ideiglenesen nem működik a térségben bevezetett szállítási korlátozások miatt.

(Guardian)

Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Egyesült Királyság további négy Typhoon típusú vadászgépet küld Katarba, pénteken pedig Wildcat típusú helikopterek érkeznek Ciprusra. Közölte azt is, hogy a térségbe vezényelt HMS Dragon romboló Földközi-tenger felé tart.

Starmer szerint a konfliktus „még egy ideig folytatódhat”, de biztosította a sajtótájékoztató résztvevőit, hogy az Egyesült Királyság mindent meg fog tenni a brit állampolgárok védelme és a brit értékek fenntartása érdekében. Arról is beszélt, hogy egy briteket szállító járat elindult Ománból, és nagyjából négyezer ember már visszatért az Egyesült Királyságba.

A brit miniszterelnök kijelentette, hogy kitart a döntése mellett, miszerint közvetlenül nem csatlakozik az Egyesült Államok és Izrael közös, Irán elleni támadásához. Hozzátette, hogy Irán és a világ számára is a tárgyalásos megoldás lenne a legjobb a konfliktus rendezésére.

A sajtótájékoztató után arról is kérdezték a brit kormányfőt, hogy Donald Trump tájékoztatta-e őt az amerikai katonai művelet következő fázisáról. Starmer szerint a közel-keleti helyzet eszkalálódása mindenkit aggaszt, ezért az Egyesült Királyság kiáll a helyzet enyhítése mellett. „A teljes csapatom folyamatosan tárgyal az amerikaiakkal” – fogalmazott Starmer.

(BBC, Guardian)

Ilham Aliyev azeri elnök biztonsági értekezletet hívott össze, miután állítólag Irán felől érkező drónok csapódtak be az ország egyik repülőtere és iskolája közelében. Miközben a teheráni rezsim tagadja a felelősségét, Aliyev közölte, hogy az azerbajdzsáni fegyveres erők a legmagasabb harckészültségi fokozatba kerültek, és készek bármilyen szükséges műveletet végrehajtani. Aliyev kijelentette, hogy Azerbajdzsán fegyveres erőit utasította a „megfelelő megtorló intézkedések előkészítésére és végrehajtására”.

„Nem fogjuk tolerálni ezt a nem provokált terrorcselekményt és agressziót Azerbajdzsán ellen” – mondta az azeri elnök. Aliyev szerint minden ellenséges erő meg fogja érezni a „vasöklük” erejét.

(BBC, Guardian)

Azerbajdzsán büntetőeljárást indít, miután Irán felől érkező drónok csapódtak be az egyik repülőtere és iskolája közelében, megsebesítve ezzel több embert. Irán továbbra is tagadja a felelősségét.

Azerbajdzsán főügyésze büntetőeljárást indított a csütörtök reggeli dróncsapás miatt, ami Nahicseván exklávét sújtotta. Az azeri hivatal közleményében azt állítja, hogy a támadás jelentős károkat okozott a Nahicseván nemzetközi repülőtér egyes részeiben, emellett „szándékosan és jogellenesen” megzavarta annak működését.

A hatóságok a drónok eredetét és a repülési útvonalát vizsgálják, de azt állítják, hogy a régiót az Iráni Iszlám Köztársaság területéről támadták meg.

Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök a támadást országa elleni „terrorcselekménynek” minősítette és szégyenteljesnek tartja. Felszólította Iránt, hogy feleljen a tetteiért. Az iráni fegyveres erők vezérkara tagadta, hogy bármi köze lenne a balesethez, és kijelentette. Szerintük ezeket a lépéseket Izrael teszi a muszlim országok közötti kapcsolatok megzavarása érdekében.

Izrael először rendelte el teljes városrészek evakuálását Bejrút déli részén, számolt be a BBC.

Az izraeli hadsereg sürgős evakuálási figyelmeztetést adott ki Bejrút déli külvárosának egyes városrészeire, ami jelentős kiterjesztése a korábbi, általában csak bizonyos épületekre korlátozódó parancsoknak.

Csütörtöki X-posztjában az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arab nyelvű szóvivője, Avichay Adraee felszólította Burj al-Barajneh és Haret Hreik lakóit, hogy két fő autópályán keresztül evakuálják a területet. A nyilatkozatban arra figyelmeztették a lakosokat, hogy

ne induljanak dél felé, mert az ilyen irányú mozgás veszélybe sodorhatja az életüket, és azt is közölték, hogy a hadsereg bejelenti, amikor a lakosok biztonságosan visszatérhetnek.

A BBC szerint az érintett városrészekben több tízezer ember él, és túlnyomórészt síita területekről van szó, amelyeket régóta a Hezbollah fellegváraként tartanak számon. A figyelmeztetés mértéke példátlan az elmúlt években, beleértve a 2024-es összecsapást is.

Az európai nemzetek együttműködnek Ciprus védelmének megerősítésében, miután hétfőn dróntámadás érte a földközi-tengeri szigeten található brit légibázist, írja a CNN.

Franciaország például lerövidítette repülőgép-hordozó csoportjának Balti-tengeri kiküldését, hogy reagáljon az iráni bombázásokra. Csütörtökön egy Emmanuel Macron francia elnökhöz közeli forrás a CNN-nek azt mondta, hogy az ország Olaszországgal és Görögországgal együttműködve fogja megerősíteni Ciprus védelmét.

Guido Crosetto olasz védelmi miniszter elismerte országának részvételét a közös ciprusi védelemben. „Újra kell értékelnünk a régióban lévő erőforrásainkat, és reagálnunk kell a nehézségekkel küzdő baráti országok kérésére” – fogalmazott Crosetto. Spanyolország a Cristóbal Colón hajóját küldi Ciprusra a francia Charles de Gaulle repülőgép-hordozóval és a görög haditengerészet hajóival közös bevetés részeként – közölte az ország védelmi minisztériuma.

A Cristóbal Colón Spanyolország technológiailag legfejlettebb hadihajója. A bevetés a spanyolok szerint az ország elkötelezettségét mutatja az Európai Unió, illetve annak keleti határai védelme iránt.

A hétfői iráni dróncsapás célpontja a brit légierő közel-keleti műveleteinek egyik kulcsfontosságú központja volt. Ez az első támadás a brit bázis ellen 1986 óta. Nagy-Britannia közölte, hogy információik szerint nem Iránból indult az a támadó drón, ami eltalálta a Ciprus szigetén lévő egyik brit katonai támaszpontot. A brit védelmi minisztérium nem nevezte meg a drón származási helyét, de szerintük a drón típusa azokhoz hasonlít, amelyeket Irán tervezett.

Ciprus megállapította, hogy a drón Libanonból érkezett, közölte Yiannis Antoniou, a kormány szóvivőhelyettese kedden a ciprusi állami szolgálatok információira hivatkozva.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) csütörtök kora délután közzétett tájékoztatása szerint újabb hullámban érkeznek az Iránból indított rakéták az országra.

A közösségi médiában közzétett bejegyzés szerint a védelmi rendszerek megpróbálják a rakétákat elfogni, az érintett területen élők telefonjára értesítést küldtek az újabb támadásról. Azok, akik figyelmeztetést kaptak, további értesítésig védett helyen kell maradjanak.

(BBC)

Az iráni állami média jelentése szerint az iráni fegyveres erői tagadták, hogy drónokkal támadták volna Azerbajdzsánt, azonban az azeriek jelezték: a támadások nem maradnak válasz nélkül.

Azerbajdzsán védelmi minisztériuma „meg nem határozott” válaszintézkedéseket készít elő, miután Irán felől érkező drónok csapódtak be Azerbajdzsán egyik repülőtere és iskolája közelében, megsebesítve ezzel négy embert.

Azerbajdzsán jelenleg vizsgálja a támadásban használt drónok típusát, és „előkészíti a szükséges válaszintézkedéseket az ország területi integritásának és szuverenitásának védelme, valamint a civilek és a polgári infrastruktúra biztonságának biztosítása érdekében”.

(Reuters)

Az Európai Unió országai „hamarosan megfizetik az árát”, ha hallgatnak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni offenzívájáról – jelentette ki csütörtökön az iráni külügyminisztérium szóvivője a spanyol TVE televíziónak.

A fenyegetés után Esmaeil Baghaei megismételte Teherán korábbi állítását, miszerint a szerdán török légtérben elfogott rakétákat nem Iránból indították.

„Nem zárhatók ki a megtorló intézkedések – beleértve az Európában lévő iráni alvó sejtek akciói sem – azután, hogy amerikai és izraeli légicsapások végeztek Ali Hamenei legfőbb vallási vezetővel” – nyilatkozta Marc Henrichmann, a német titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke a hétvégén. Erről a témáról, illetve arról, hogy szervezett bűnözői csoportokat is megmozgathat Európában a sarokba szorított iráni rezsim itt írtunk bővebben is.

(Times of Israel)

Az Egyesült Arab Emírségek szerint egy rakéta és hat drón zuhant le az ország területén csütörtökön. Az ország védelmi minisztere azt is közölte, hogy a háborúban csütörtökön hat Iránból érkező ballisztikus rakétát és 125 drónt lőttek le.

(Reuters)

„Tudjuk, Irán közel állt ahhoz, hogy nukleáris képességei legyenek” – mondta Mark Rutte, a NATO főtitkára a Reutersnek. Szerinte ez nemcsak a Közel-Keletet és Izraelt fenyegette volna, hanem potenciálisan Európát is.

Rutte úgy látja, hogy nagy a támogatottsága annak a szövetségen belül, hogy Donald Trump számolja fel Iránnak ezt a képességét. „A NATO-tagállamok nem vesznek részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújában, de kulcsfontosságú támogatást nyújtanak” – mondta.

A NATO-főtitkár szerint a katonai szövetség ebben az értelemben az USA hatalmi kiterjesztésének egyik platformja is, mert az európai szövetségesek nélkül az Egyesült Államok nehezen tudta volna megindítani ezt a támadást Irán ellen. „De ettől eltekintve a NATO nem vesz részt közvetlenül a háborúban” – mondta. Rutte az amerikai politikai és katonai vezetőkkel folytatott megbeszélései alapján meg van győződve arról, hogy az amerikaiak tudják, hogy mit csinálnak.

Mark Rutte azt mondta, hogy az iráni helyzet ellenére a NATO-szövetségesek továbbra is támogatni fogják Ukrajnát. „Sok európai, amerikai és kanadai vezető szerint mindkettőre szükség van: biztosítani kell, hogy szövetségesekként támogassuk az amerikaiak közel-keleti tevékenységét, de ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy Ukrajna megkapja mindazt, amire szüksége van ahhoz, hogy erős maradjon a harcban” – mondta.

Az abu-dzabi hatóságok szerint miután a légvédelmi rendszerek elfogtak egy drónt az ország fölött, hat külföldi állampolgár megsérült a lepotyogó törmelékek miatt.

„Az incidens hat pakisztáni és nepáli állampolgárnak okozott könnyű és közepes sérüléseket” – áll az abu-dzabi sajtóiroda közleményében.

(BBC)

Az iráni drónok azerbajdzsáni támadása két embert megsebesített, és megrongálta az iráni–azeri határ közelében található repülőtér terminálépületét – közölték az azeri hatóságok. Ez az első támadás az ország ellen a konfliktus kezdete óta.

A drónok támadása helyi idő szerint dél körül történt. Egy másik drón egy iskola közelében zuhant le Shakarabadban – közölte az azeri külügyminisztérium csütörtöki nyilatkozatában. A dróntámadás Azerbajdzsán Nahicseván exklávéját érte, amit Örményország választ el Azerbajdzsántól.

„Határozottan elítéljük ezeket az Irán területéről indított dróntámadásokat”

– áll az azeriek közleményben, akik magyarázatot várnak. „Ez a támadás az Azerbajdzsán területével szemben a nemzetközi jog normáinak és elveinek megsértését jelenti, és a régióban a feszültségek növekedéséhez vezet” – tette hozzá a minisztérium.

A két ország közötti feszültségek a közelmúltban fokozódtak, miután Azerbajdzsán fokozta biztonsági együttműködését Izraellel.

(CNN, Reuters)