Cikkünk folyamatosan frissül!
- A konfliktus miatt megugrottak az olajárak, az Egyesült Államokban 20 százalékkal emelkedtek.
- Putyin szerint orvosolni lehet az energiaválságot, ha újra Oroszországtól vesz Európa kőolajat. Az orosz elnök telefonon Trumpnak is elmondta, hogyan lehetne gyorsan lezárni az iráni háborút.
- Donald Trump szerint, ha ő nem lenne, Irán már elpusztította volna Izraelt. Az amerikai elnök egy rövid kiránduláshoz hasonlította az amerikai hadműveleteket.
- Egy magas rangú iráni tisztviselő szerint Irán hosszú háborúra készül, és a gazdasági nyomás kényszerítheti ki, hogy Öböl-államok kérjék az Egyesült Államok visszalépését a háborútól.
- Egy ember meghalt, többen megsérültek, miután iráni kazettás bombák csapódtak be Izrael középső részén.
- Libanonban két évvel elhalasztották a választásokat a háború miatt.
- Újabb rakéta lépett be a török légtérbe, amit a NATO légvédelmi rendszere szedett le.
- Több mint egymillió libanoni civil hagyta el a lakóhelyét, miután az izraeli haderő csapásokat jelentett be.
- A himnuszuk éneklését megtagadó iráni válogatott futballisták kerültek védett házakba Ausztráliában.
- Franciaország a közel-keleti térségbe hadihajókat küld, hogy megvédjék a kereskedelmi hajózási útvonalakat.
Donald Trump a Miamiban tartott beszédében újra azt mondta, hogy az amerikai támadás megelőző csapás volt, bár állításait még nem bizonyította.
„Egy héten belül 100 százalékkal támadni akartak minket. Készen álltak. Sokkal több rakétájuk volt, mint bárki gondolta volna, és ránk akartak támadni, de az egész Közel-Keletet és Izraelt támadták volna” – mondta az amerikai elnök. Szerinte, ha Iránnak lett volna atomfegyvere, azt Izrael ellen vetették volna be.
Trump azt állította, hogy a legtöbb rakétaindító-bázist megsemmisítették, és Iránnak már csak nagyon kevés indítása van. Most a drónokat gyártó telepeket támadják az amerikaiak, és mivel minden információjuk megvan, ki fogják ezeket iktatni.
„De amint végzünk sokkal biztonságosabb világunk lesz, és elég gyorsan be is fogjuk fejezni” – mondta az elnök.
(BBC)
„Az országunk nagyon jól teljesít. Mármint olyan szinten, amire senki sem gondol. Tettünk egy kis kirándulást, mert úgy éreztük, hogy ezt meg kell tennünk, hogy megszabaduljunk valami gonosztól. Azt hiszem, látni fogják, hogy ez egy rövid kirándulás lesz” – mondta Donald Trump a floridai Doralban megrendezett republikánus képviselőházi konferencián.
„Milyen jó már a hadseregünk, nem?” – mondta elnök, majd még kétszer megismételte, hogy rövid lesz a háború.
Ehhez képest néhány órával korábban Pete Hegseth védelmi miniszter azt posztolta ki, hogy: „Még csak most kezdtünk harcolni.”
(CNN)
Gideon Szár izraeli külügyminiszter Jeanine Hennis-Plasschaerttel, az ENSZ libanoni különleges koordinátorával egyeztetett. Sa'ar azt mondta, hogy Izrael csak úgy tudja megakadályozni, hogy a Hezbollah behatoljon az országba, ha csapatokat telepítenek Libanonba. Ez az izraeli civilek elleni rakétatüzek megakadályozása miatt is szükséges.
A külügyminiszter szerint az elmúlt héten a Hezbollah több rakétát lőtt ki Izraelre, mint Irán.
„A Hezbollah támadást indított ellenünk, és a nemzetközi közösségben nincs más szereplő, aki rajtunk kívül azon dolgozna, hogy megállítsa ezt” – mondta Sa’ar hivatala szerint. A külügyminiszter szerint az UNIFIL békefenntartó erői akadályt jelentenek az izraeli hadsereg Hezbollah elleni műveleteiben.
Gideon Szár izraeli külügyminiszter szerint Irán újonnan kinevezett legfelsőbb vezetője, Modzstaba Hamenei folytatja apja, a háború első napjaiban megölt Ali Hamenei ajatollah szélsőséges és őrült politikáját.
Sa'ar azt mondta, hogy Modzstaba Hamenei keményvonalas, Amerika- és Nyugat-ellenes, ahogy a testületének tagjai is, így velük komoly eredményeket nem lehet elérni a tárgyalásokon.
Arra a kérdésre, hogy az új legfelsőbb vezető Izrael célpontja-e, Sa’ar azt válaszolta: „Nos, meg kell várni és meglátjuk.” Izrael korábban azt közölte, hogy minden utódot célba vesz.
Donald Trump amerikai elnök már korábban is azt mondta, hogy Modzstaba Hamenei megválasztása elfogadhatatlan az Egyesült Államoknak, most pedig nagy hibának nevezte a kinevezését.
„Azt hiszem, nagy hibát követtek el. Nem tudom, hogy ez tartós lesz-e. Azt hiszem, hibát követtek el” – mondta Trump.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Trumppal, és megosztotta vele az iráni háború gyors rendezését célzó javaslatait, közölte Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója az újságírókkal.
A vezetők az ukrán konfliktust és a venezuelai helyzetet is megvitatták a globális olajpiaci helyzettel összefüggésben – mondta Usakov.
(Reuters)
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője egy párizsi konferencián azt mondta újságíróknak, hogy Irán 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránjának, ami már közel fegyverminőségű, körülbelül felét Iszfahán földalatti területén tárolják, amelyet nagyrészt érintetlenül hagytak az amerikai és izraeli bombázások.
„Úgy véljük, hogy Iszfahánban valamivel több mint 200 kilogramm 60 százalékos urán volt. Az általános vélekedés az, hogy az anyag még mindig ott van” – mondta Grossi.
Donald Trump a CBS Newsnak azt nyilatkozta, hogy az Irán elleni háború hamarosan véget érhet: „Azt hiszem, a háború már nagyon is befejeződött, nagyjából.”
Azt mondta, hogy az Egyesült Államok a tervezettnél jobban haladt, és Iránnak „nincs haditengerészete, nincsenek kommunikációs eszközei, nincs légiereje”.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a háború hamarosan véget érhet-e, Trump így válaszolt: „Csak a lezáráson gondolkodom.”
A Fehér Ház korábban azt jelezte, hogy a tíz nappal ezelőtt kirobbant háború több mint egy hónapig is eltarthat.
Trump arról is beszélt az interjúban, hogy az amerikai kormány fontolgatja a Hormuzi-szoros átvételét, amelynek lezárása a globális olajkereskedelem egyötödét iktathatja ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megoldást kínál az amerikai-izraeli-iráni konfliktus nyomán kialakult energiaválságra: a nyugati hatalmak újra vásároljanak kőolajat és földgázt Oroszországtól.
Putyin azt mondta, hogy a Hormuzi-szorostól függő olajkereskedelem és -termelés hamarosan leállhat, de Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőreként és a legnagyobb földgázkészletek birtokosaként, kész újra együttműködni európai ügyfelekkel, ha azok hajlandóak hosszú távú szerződéseket kötni.
A nyugati hatalmak az elmúlt négy évben jelentősen csökkentették az orosz olajtól és gáztól való függőségüket az ukrán háború és az arra válaszul született szankciós politika miatt. Az európai piac elvesztése megfosztotta Oroszországot a legjövedelmezőbb ügyfeleitől, és arra kényszerítette, hogy nagy árengedménnyel adja el az olajat és a gázt Ázsiának.
„Mi is készen állunk arra, hogy együttműködjünk az európaiakkal. De szükségünk van tőlük néhány jelzésre, hogy készek és hajlandóak együttműködni velünk, és biztosítani fogják ezt a fenntarthatóságot és stabilitást” – mondta Putyin.
(Reuters)
Madzsid Múszavi, az iráni Forradalmi Gárda légtérparancsnoka azt mondta, hogy a rakéták kilövésének gyakorisága és hatótávolsága növekedni fog, és hatótávolságuk is szélesebb lesz, idézte az iráni állami médiát a Reuters.
Mousavi azt is mondta, hogy mostantól nem indítanak egy tonnánál könnyebb robbanófejű rakétákat.
Kaja Kallas, az Európai Unió külpolitikai főképviselője szerint Izraelnek be kell szüntetnie a libanoni hadműveleteit.
Kallas azt mondta, hogy a diplomácia kínálja a legjobb esélyt Libanon káoszba süllyedésének megakadályozására.
„A Hezbollah döntése, hogy Irán támogatása érdekében megtámadja Izraelt, veszélyezteti az egész régiót, és halálos dimenziót ad a helyzetnek. Izraelnek a nemzetközi joggal összhangban joga van az önvédelemhez” – mondta Kallas.
„Ugyanakkor Izrael válasza keménykezű volt. Megtorlása tömeges elvándorlást okoz, és tovább destabilizálja a törékeny helyzetet. Libanon szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani” – mondta.
(Reuters)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy hosszú posztot írt arról, hogy több ország kért már segítséget Ukrajnától a drónok elleni harchoz. Akkor nem nevezte meg az országokat, de azt jelezte, hogy a közel-keleti térség államaiból is érkezett megkeresés. Most már azt is nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai hadsereg egyik Jordániában lévő támaszpontjához küldtek ukrán drónszakértőket.
Zelenszkij azt mondta a New York Timesnak, hogy csütörtökön érkezett hozzájuk kérés, és pénteken már el is indult egy ukrán egység a Muvafakk Szalti légi bázishoz. Műholdképek szerint a jordániai bázison használt radar megsérült, meglehet, hogy használhatatlanná is vált.
(Guardian)
Kamal Harazi, a Legfelsőbb vezető hivatalának külpolitikai tanácsadója egy a CNN-nek adott interjúban azt mondta, hogy az iráni kormány felkészült arra, hogy hosszú háborút vív az Egyesült Államokkal. Azt mondta, az Öböl-országokat azért támadják, hogy azok rávegyék Donald Trumpot, hogy hátráljon ki a konfliktusból.
„Nem látok többé teret a diplomáciának” – mondta Harazi hétfőn a CNN-nek. „Nincs helye, hacsak a gazdasági nyomás nem fokozódik olyan mértékben, hogy más országok is beavatkoznak, hogy garantálják az amerikaiak és izraeliek Irán elleni agressziójának megszüntetését” – mondta Harazi.
A külpolitikai tanácsadó elkerülhetetlennek látja, hogy mások is beavatkozzanak, mert a háború látható gazdasági nyomással jár, nő az infláció és energiahiány alakul ki, ami kikényszeríti a következő lépéseket. Ez már érezhető is, az olaj ára felszökött, és szinte teljesen lebénult az Irán által ellenőrzött Hormuzi-szoroson a kereskedelem.
Amióta az Egyesült Államok és Izrael elindította a háborút, Irán számos ország ellen indított légicsapást a Közel-Keleten. Teherán azt állítja, hogy az Egyesült Államok érdekeltségeit veszi célba az Öböl-országokban, de lakóépületek és repülőterek is ismételten támadások célpontjai lettek.
Az iráni női futballválogatott öt tagja védett házba került Ausztráliában, miután a csapat kiesett az Ázsia-kupáról, írta a BBC.
A kiesés után a csapat hazafelé tartott, de sokan féltették a futballistákat, amiért azok nem énekelték az iráni himnuszt a múlt héten, a Dél-Korea ellen vívott mérkőzés előtt. Egy iráni konzervatív véleményvezér háborús árulóknak nevezte a játékosokat, és súlyos büntetést kért rájuk.
A vasárnapi mérkőzésük után több száz iráni szurkoló skandálta azt a szövetségi kapitánynak, hogy: „Mentsétek meg a lányainkat.” A BBC cikkéből kiderül, hogy hétfőn a csapat szállodájában több aktivista is megjelent, feltehetőleg meg akarták győzni a játékosokat, hogy ne térjenek vissza Iránba. Többen ugyanakkor attól tartottak, hogy ha nem mennek haza, akkor a családtagjaikon áll bosszút az iráni rezsim.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Socialön szólította fel Ausztráliát, hogy adjanak menedékjogot az iráni futballistáknak. Azt írta, ha nem teszik, akkor az Egyesült Államok fogja befogadni őket. Egy újabb bejegyzésében viszont már arról írt, hogy öt játékos már védelem alatt áll, és a többiek is hamarosan az alá kerülnek.
Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma azt közölte, hogy 15 ballisztikus rakétát lőttek ki rájuk hétfőn, ebből 12-t elpusztítottak, három pedig a tengerbe zuhant.
A háborús konfliktus kipattanása óta az Egyesült Arab Emírségeket több mint 1400 támadás érte – ebbe beleszámították a drónokat, robotrepülőket, rakétákat is – , ezek túlnyomó többségét hatástalanították az ország védelmi erői.
Az Emírségek genfi ENSZ-nagykövete, Dzsamal al-Musarah elfogadhatatlannak nevezte, hogy a polgári infrastruktúra elemei, sótalanító és energiatermelő létesítményeket is célba vett Irán. Ezek a támadások négy civil halálával jártak, és 114-en könnyebben megsérültek.
Al-Musarah korábban arról is beszélt, hogy a konfliktusban nem akarnak részt venni, és a területükről nem indítanak semmilyen támadást Irán ellen.
(Guardian)
Arra a kérdésre, hogy fontolóra venné-e amerikai katonák küldését Iránba az uránkészletek biztosítása érdekében, Donald Trump azt mondta a New York Postnak: „Még nem hoztunk döntést erről. Még a közelében sem vagyunk.”
Azt is megismételte, hogy nem elégedett azzal, hogy Modzstaba Hameneit választották meg Irán legfőbb vezetőjévé.
Kína utoljára 2022 márciusában emelte meg akkora mértékben a kiskereskedelmi benzin és dízel szabályozott ársapkáját, mint hétfőn. Az országban, mely a világ második legnagyobb kőolajfogyasztója, keddtől tonnánként 695 jüannal (34 000 forint) emelkedik meg a benzin és 670 jüannal (33 000 forint) a dízel ársapkája. Ez a benzin esetében 8,5, a dízel esetében pedig 9,5 százalékos emelkedést jelent.
A kínai üzemanyagárak emelkedéséről bővebben itt olvashatnak.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter arról számolt be, hogy egy éjszakai légicsapásban megölték a Hezbollah egyik regionális hadosztályparancsnokát, és több mint egymillió libanoni civil engedelmeskedett az izraeli evakuációs figyelmeztetésnek.
Kác bejelentette, hogy Abu Husszein Ra'abot, a Naszr egység vezetőjét ölték meg az éjszakai légicsapásban.
Kác azt mondta, hogy adataik alapján a libanoni főváros, Bejrút déli vonzáskörzetében 650 ezer libanonit evakuáltak, itt van a Hezbollah egyik központja, míg 500 ezer ember Dél-Libanont hagyta el. A tervezett légicsapások előtt az Izraeli Védelmi Erők (IDF) négy nagy körzet kiürítését írták elő Bejrút déli részén.
„Az Epikus Hiba hadművelet 9 napja telt el, az olajárak megduplázódtak, miközben minden árucikk ára az egekbe szökik. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok az olaj- és nukleáris telephelyeink ellen áskálódik abban a reményben, hogy megfékezheti a hatalmas inflációs sokkot. Irán teljes mértékben felkészült. És mi is sok meglepetéssel készülünk” – írta az X-en Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, aki posztjához egy olyan táblázatot is mellékelt, amelyen a szénhidrogének emelkedő árai láthatók.
Aragcsi a posztjában az iráni ellen indított támadás amerikai nevét, az Operation Epic Fury-t (Epikus Düh hadművelet), fordította ki Operation Epic Mistake-re (Epikus Hiba hadművelet).
A Közel-Kelet a szénhidrogének mellett a műtrágyák piacán is jelentős szereplő. Egyrészt a térség országai nyersanyagot termelnek, amelyekre nagy kapacitású gyárakat telepítettek, másrészt a globális kereskedelem 25-35 százaléka a Hormuzi-szoroson megy át. Most inkább csak menne, mert Irán az ellenőrzése alatt tartja a tengeri átjárót, szinte teljesen megbénítva a kereskedelmet.
Irán az egyik népszerű műtrágya, a karbamid negyedik legnagyobb exportőre Oroszország, Egyiptom és Szaúd-Arábia után. Ha Irán nem szállít, azt megérzi a piac, de a szaúdi exportot is érzékenyen érinti a szoros lezárása. Az egyiptomi karbamidárak, amelyek az iparágban jó viszonyítási pontnak számítanak, a konfliktus kezdete óta több mint egyharmaddal emelkedtek, és a műtrágyákban használt kén ára is megugrott.
Az energiainfrastruktúra elleni támadások miatt a legnagyobb katari műtrágyás cég is visszafogta a termelést, mert nem látja biztosítottnak a gyártáshoz szükséges földgázszolgáltatást. Ez szintén megütötte a kínálati piacot.
„A Hormuzi-szoros elengedhetetlen a globális élelmiszer-termeléshez. A műtrágyák nem csupán egy újabb árucikk, a globális élelmiszer-termelés közel fele tőlük függ” – mondta a CNN-nek a múlt héten Svein Tore Holsether, a norvég Yara International vegyipari vállalat vezérigazgatója.
(CNN)
Donald Trump felszólította Ausztráliát, hogy adjon menedékjogot Irán női focicsapatának, akiknek a biztonsága miatt az Ázsia-kupán való részvételük óta kezdett nőni az aggodalom. Miután a játékosok az egyik meccsen nem énekelték Irán himnuszát, az iszlám köztársaság állami médiája árulónak nevezte őket, és sokan attól tartanak, hogy Iránba visszatérve megbünteti őket a rezsim.
„Ausztrália szörnyű humanitárius hibát követ el azzal, hogy engedi az iráni női labdarúgó-válogatottnak, hogy visszatérjen Iránba, ahol valószínűleg megölik őket” – írta az amerikai elnök a Truth Socialön. Trump azt írja, ha Ausztrália nem teszi, majd az Egyesült Államok befogadja a megfenyegetett sportolókat.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Franciaország az Európai Unió Aspides nevű haditengerészeti missziója keretében két fregattot küld a Vörös-tengerre. Egy már a térségben van, ehhez csatlakozik majd még egy. A franciák összesen nyolc hadihajót, a repülőgép-hordozó csoportot és két helikopterhordozót telepít a régióba.
„Egy tisztán védelmi, tisztán kísérő misszió létrehozásán dolgozunk, amelyet mind európai, mind nem európai államokkal együtt kell előkészíteni, és amelynek célja, hogy a konfliktus legintenzívebb szakaszának befejezése után a lehető leghamarabb lehetővé tegye a konténerhajók és tankerek kíséretét a Hormuzi-szoros fokozatos újranyitásához” – mondta Macron, miután Cipruson találkozott Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnökkel és Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökkel.
Az Európai Unió fő haditengerészeti tevékenysége a régióban az Aspides (Pajzs), az 2024 elején indított vörös-tengeri misszió, amelynek célja, hogy megvédje a hajókat az Iránnal szövetséges húszi militánsok támadásaitól, akik a palesztin Hamász militáns csoportot támogatják Izraellel vívott háborújában.
(Reuters)
A katari védelmi minisztérium közlése szerint Irán hétfőn 17 ballisztikus rakétát és 6 drónt lőtt ki Katarra, és mindegyiket sikerült elfogniuk a katari véderőknek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn hosszú posztban írt az X-en az iráni háborúról, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak arról, hogy milyen hatással van a konfliktus a régióra, a globális piacokra és Ukrajna szövetségeseire. Emellett olyan kéréseket is megvizsgáltak, melyekben különböző országok hozzájuk fordult segítségért a drónokkal szembeni harc, és más kihívások miatt. Zelenszkij állítása szerint 11 ilyen kérés érkezett hozzájuk, mint mondta, a régió több országa, európai országok és az Egyesült Államok is kereste őket emiatt. Erről bővebben itt írtunk.
Több hírügynökség is arról számolt be, hogy a fővárosban robbanást hallottak, a katari védelmi minisztérium eddig annyit közölt, hogy a hadsereg megsemmisített egy ballisztikus rakétát, aminek Katar volt a célpontja.
A török védelmi minisztérium közlése szerint a múlt szerdai eset után másodjára fordult elő az iráni-izraeli konfliktus kezdete óta, hogy ballisztikus rakéta lépett be a török légtérbe. A minisztérium közlése szerint a NATO légvédelme, konkrétan egy, a Földközi-tenger keleti részén állomásozó egység megsemmisítette az Irán felől érkező rakétát. A maradványok az ország déli részén, Gaziantep tartományban hullottak le egy lakatlan területen, az incidensben senki nem sérült meg, és anyagi kár sem keletkezett.
A minisztérium ismét hangsúlyozta, hogy a békére és a stabilitásra törekednek a régióban, de nem fognak habozni ha fenyegetve érzik a légterüket vagy a határaikat.
(AP)
Az izraeli hadsereg Telegramon azt írta, Teherán, Iszfahán és Irán déli része ellen indítottak csapásokat, amelyek az „iráni terrorrezsim infrastruktúráját” célozzák.
A Kreml honlapján is közzétett üzenetben az orosz elnök azt írta, ebben a nehéz helyzetben, amikor Irán fegyveres agresszióval néz szembe, Hameneinek nagy bátorságra és eltökéltségre lesz szüksége. Putyin azonban biztos benne, hogy az új iráni vezető az apja nyomdokaiba lépve képes lesz egyesíteni az iráni népet. Mint írta, továbbra is teljes mellszélességgel kiáll az iráni kormány és az iráni emberek mellett, Oroszország pedig szerinte a jövőben is megbízható partnere lesz Iránnak.
Irán vasárnap jelentette be hivatalosan, hogy a néhai ajatollah fia, Modzstaba Hamenei lesz az ország új vezetője. Donald Trump amerikai elnök előre jelezte, hogy bele szeretne szólni az új vezető választásába, és nem elégedett Hamenei megválasztásával, az izraeliek pedig egyenesen azt mondták, akárki is lesz az új vezető, le fogják vadászni. Arról, hogy kicsoda Modzstaba Hamenei, ebben a cikkben írtunk bővebben.
(Interfax)
Az iráni külügy szóvivője hétfőn egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy szerinte az európai országok ahelyett, hogy kiálltak volna a jogállamiság mellett, és ellentartottak volna az Egyesült Államok agresszív fellépésének, inkább egyetértettek vele az ENSZ BT-ben a szankciók visszaállítását illetően. Szerinte ezek a dolgok vezettek oda, hogy az amerikaiak és az izraeliek „tovább folytathatják a bűnös tevékenységüket”. A szóvivő azt is elmondta, hogy amíg a katonai agresszió folytatódik, az erre adott válaszon túl nincs miről tárgyalni.
Izraeli harci gépek négy olajraktárat és egy logisztikai központot támadtak szombat éjjel Teheránban. A támadások másnapján sűrű sötét füstbe borult Teherán, fekete eső is esett.
A teheráni olaj-infrastruktúrát ért vasárnap éjszakai légicsapás után az iráni külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a támadókat, hogy „az üzemanyagraktárak támadásával veszélyes és mérgező anyagok jutnak a levegőbe, mérgezik a civileket, pusztítják a környezetet, és tömegesen veszélyeztetik az emberek életét”.
A libanoni állami hírügynökség beszámolója szerint 76-41 arányban fogadták el a jelenlegi ciklus meghosszabbítását, az AP szerint a Hezbollah 13 fős parlamenti frakciója igennel szavazott. A választásokat eredetileg májusban tartották volna. Izrael jelenleg is légicsapásokat hajt végre Libanon ellen, éjjel pedig a szárazföldön is beljebb nyomultak az országba dél felől, a hivatalos álláspont alapján azért, hogy ellenséges katonákat iktassanak ki, és lerombolják a Hezbollah infrastruktúráját.
