Az amerikai hadsereg nem számított rá, hogy ekkora problémát jelentenek az iráni drónok

Amerikai katonai elemzők, szakújságírók és katonatisztek már évek óta kongatják a vészharangot, hogy az Egyesült Államok hadserege nincs rendesen felkészülve a drónok elleni védekezésre. Ezek a hangok csak még erősebbek lettek az elmúlt években, ahogy az orosz–ukrán háború megmutatta, milyen hatásos fegyverekké váltak a kis és nagy hatótávolságú drónok. Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború most újra előhozta ezt a kérdést.

Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) szerint a katonai célokkal módszeresen haladnak előre, a rakétaindítókat és -készleteket megsemmisítő légicsapások következtében múlt hét végére az iráni rakétatámadások 90, a dróntámadások pedig 83 százalékkal csökkentek a háború első napjához képest.

Ugyanakkor a CNN értesülései szerint zárt ajtók mögött Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter és Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke arról beszélt egy kongresszusi tájékoztatón, hogy az iráni Sahed drónok nagyobb problémát jelentenek, mint amire számítottak. A relatíve olcsó, pár tízezer dolláros fegyverek a közlésük szerint nagy gondot okoznak, elfogórakétákkal nagyon drága a megsemmisítésük, miközben az amerikai légvédelem sem képes mindegyiket leszedni. Arról itt írtunk részletesen, hogy a rakéták és elfogórakéták, a bevethető eszközök száma minden oldalon gond lehet a háború előrehaladtával.

Az amerikai és izraeli légicsapásokra válaszul Irán nemcsak Izraelt és térségbeli amerikai bázisokat támadott ballisztikus rakétákkal és drónokkal, hanem az Öböl menti országokat általában is, ahol főleg a Sahedek okoztak jelentős pusztítást. A legtöbbet semlegesíteni tudták, de egy iráni drón Kuvaitban hat amerikai katonát ölt meg, a szaúd-arábiai Rijádban az amerikai nagykövetséget és az ott lévő CIA-irodát érte dróntalálat. Az Egyesült Arab Emírségekben az Egyesült Államok dubaji konzulátusát, valamint a rakétavédelmi rendszerek nélkülözhetetlen elemének számító radarállomásokat is célba vették.

Több Öböl-országban értek dróntalálatok olajipari létesítményeket, kikötőket, repülőtereket és lakóházakat. Olajtankereket is eltaláltak a Hormuzi-szorosban, aminek lezárását múlt hét elején jelentette be az iráni Forradalmi Gárda. A kulcsfontosságú vízi útvonalon a világ olajkereskedelmének húsz százaléka halad át, így jelentősen megugrott a brent olaj ára. Miközben a ballisztikus rakéták jelentette veszélyt módszeresen iktatják ki az amerikai–izraeli légicsapásokkal és az iráni flotta 50 hajóját is megsemmisítették – ezzel a Fehér Ház szerint teljesen harcképtelenné téve a haditengerészetüket –, katonai elemzők szerint az iráni rezsim a drónokkal végrehajtott támadásokat akár hónapokon át folytatni tudja.

„Fájdalmas látni a védelem hiányát a katonai létesítményeinknél, főleg azért, mert vannak partnereink Ukrajnában, akik már végiggondolták ezeket a problémákat, és találtak megoldásokat”

– mondta a Wall Street Journalnek Dara Massicot, a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace vezető kutatója. Nem úgy tűnik, hogy az olcsó ukrán drónvédelmi megoldásokat az amerikai hadsereg, vagy az Öböl menti országok alkalmazták volna a régióban – írta elemzésében, amit a CNN idézett. „Négy éve figyeljük, ahogy Ukrajna iráni drónok és azok orosz változatainak támadásait kezeli, nem kellett volna meglepetésnek lennie” annak, hogy milyen veszélyesek a Sahedek – mondta a Hillnek Kelly Grieco, a Stimson Center vezető kutatója is.

Ukrajna kész segíteni a drónok ellen

Donald Trump amerikai elnök tavaly februárban még azzal támadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a hírhedt fehér házi találkozójukon, hogy nincsen semmilyen lap a kezében. Most viszont lett, ahogy nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok nem tud megfelelően és főleg költséghatékonyan védekezni az iráni drónok ellen. Ukrajna az elmúlt években mindenki másnál hatékonyabb védelmi rendszert dolgozott ki az orosz drónokkal szemben. Ez a tudás pedig most hirtelen nagyon kelendővé vált az iráni drónokkal támadott Közel-Keleten.

Az Axios keddi értesülései szerint az Egyesült Államok valójában már tavaly nyáron lehetőséget kapott arra, hogy az ukránok tudására építve drónvédelmi pajzsot alakítson ki a Közel-Keleten. A lap megszerzett egy PowerPoint-prezentációt, amit Zelenszkij augusztusban ismertetett a Fehér Házban, ebben bemutatták, hogy technológiájuk hogyan védhetné meg az amerikai erőket és szövetségeseiket egy esetleges közel-keleti háborúban. Ukrajna többek között érzékelők és légvédelmi rendszerek mellett egy olcsó elfogódrónt is kifejlesztett a Sahed típusú drónok lelövésére.

„Fel akartuk építeni a drónfalakat és mindent, ami azokhoz szükséges, például a radarokat” – mondta a lapnak egy ukrán tisztviselő, aki szerint Trump arra kérte a csapatát, hogy kezdjenek el dolgozni rajta, „de nem csináltak semmit”. Egy amerikai tisztviselő szerint azért nem lett semmi az üzletből, mert az ukrán elnököt a Trump-kormányban páran egy alárendelt állam túlságosan önfényező vezetőjének tartották, „úgy gondoltuk, hogy Zelenszkij csak önmagát adta, és valaki úgy döntött, hogy nem vesszük meg”.

Két amerikai tisztviselő is azt mondta az Axiosnak, hogy az ukrán ajánlat elutasítása a Trump-kormány egyik legnagyobb melléfogása volt. „Ha volt egy taktikai hiba, vagy tévedés az iráni háborúra történő felkészülés közben, akkor az ez volt” – ismerte el a lapnak az egyik forrás.

Még csak négy napja tartott az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, amikor Zelenszkij bejelentette, hogy az ukrán drónellenes technológiák miatt kapcsolatban van a katari emírrel és az Egyesült Arab Emírségek elnökével. Március 5-én pedig a Financial Times már arról számolt be, hogy a Pentagon és legalább egy Öböl menti ország is Ukrajnához fordult, és tárgyalásokba kezdett drónok elleni ukrán gyártású elfogók megvásárlásáról.

Zelenszkij a New York Timesben hétfőn megjelent interjújában azt mondta, hogy elfogódrónokat és egy csapat szakértőt küldtek a Jordániában található amerikai katonai bázisok megvédésére. Szerinte az amerikaiak csütörtökön kértek segítséget, és az ukrán csapat már másnap útnak is indult, „azonnal reagáltunk, természetesen igent mondtam, küldjük a szakértőinket”. Hétfőn már azt mondta, hogy 11 segítségkérést kaptak az Iránnal szomszédos országoktól, valamint az Egyesült Államoktól és Európától az iráni drónok elleni védekezéshez, és néhány esetben már konkrét döntés is született a támogatásokról.

Az ukrán elnök ugyanakkor jelezte, hogy a technológiákat nem adják ingyen. „Ukrajna készen áll pozitívan reagálni azoknak a kéréseire, akik segítenek megvédeni az ukránok életét és Ukrajna függetlenségét” – közölte. Ukrajnának leginkább az orosz ballisztikus rakéták elleni védekezésre használt amerikai Patriot és THAAD rendszerekhez szükséges elfogórakétákra lenne szüksége, és Kijev cserét ajánlott fel a közel-keleti országoknak – írta a New York Times. Erre azonban most az Öböl-országoknak is szükségük van: az iráni háború első napjaiban több mint nyolcszáz Patriot rakétát lőttek ki a közel-keleti országok, miközben Ukrajna az elmúlt négy évben nagyjából hatszázat kapott.

Kijev az elfogórakéták mellett diplomáciai segítséget kért az Oroszországgal szoros kapcsolatban álló közel-keleti országoktól. Zelenszkij a Timesnak és a Bloombergnek azt mondta, hogy egy ukrajnai tűzszünet esetén több elfogódrónt és szakértőt tudnának küldeni az iráni drónok ellen védekezéshez. Erről beszélt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is a Reutersnek, szerinte akkor tudnak igazán segítséget küldeni, ha „garantálva lesz, hogy nem lesznek orosz támadások az országunk ellen”.

Egy, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsához közel álló ember a Politicónak elismerte, hogy Zelenszkijnek van egy „rövid távon hatásos eszköz a kezében” az Egyesült Államokkal szemben, és okos lépés, hogy azt ki is használja, de óvatosságra intett, közölve, hogy nem szabad túl sokat kérnie. Ha több rakétát akar a Patriot rendszerekhez, akkor talán elérheti, hogy az Egyesült Államok teljesítse néhány kérését – mondta a lap forrása.

A Politico cikke szerint a Pentagon már egy éve tárgyal Ukrajnával közös dróngyártásról, és ez most felgyorsult az iráni drónok jelentette veszély miatt. Március első hetében a Pentagon drón elleni védekezéssel foglalkozó munkacsoportjának tagjai Ukrajnában voltak – írta a lap. Trump csütörtökön az ukrán elnök ajánlatára nyilvánosan csak annyit reagált: „Bármely ország segítségét elfogadom.”

Hónapokig lőheti Irán az olcsó drónokat

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy Iránnak mekkora készlete van a kétütemű motorjának hangja miatt Ukrajnában csak robogó néven emlegetett Sahed 136 támadó drónokból. A becslések a több ezertől egészen a hetvenezerig terjednek. Bár ez utóbbi számot Kelly Grieco a Hillnek túlságosan magasnak nevezte, a szakértő szerint Irán akár hónapokon át is képes drónokat indítani a Öböl menti országok felé. Azt pedig biztosnak tartja, hogy több drónjuk van, mint amennyi drága elfogórakéta a védekezésre.

Az iráni stratégia az, hogy olcsó, nagyjából 30 ezer dollárba (kb. 10 millió forint) kerülő drónokat indítanak, amit az Egyesült Államoknak drága elfogókkal kell lelőnie. Ha nem is a Patriot vagy THAAD rendszerekhez való, több millió dollárba kerülő elfogórakétákat használják, hanem az olcsóbb Coyote rendszert, az is egyenként több mint százezer dollárt emészt fel, jóval többet, mint a lelőtt drón.

Ukrajna ennél sokkal költséghatékonyabb, több rétegből álló védelmi rendszert alakított ki. Az orosz drónok ellen helikopterekre és átalakított teherszállító repülőgépekre szerelt gépágyúkkal, légvédelmi gépfegyverekkel, vállról indítható rakétákkal, valamint elektronikai jelzavarással és Ukrajnában épített, csak pár ezer dollárba kerülő elfogódrónokkal küzdenek.

Mindezt radarrendszerek és több mint tízezer szenzorból álló akusztikus figyelőrendszerek segítik. „A fő tanulság Ukrajnából, hogy több rétegből álló, alacsony költségű védelmi megoldások kellenek a súlyos dróntámadások ellen. Ezek nem merítik ki a költségvetést és a készleteket” – mondta az El Paísnak Yasir Atalan, a Center for Strategic and International Studies kutatója.

Izrael és az Egyesült Államok a problémát azzal próbálja megoldani, hogy még azelőtt megsemmisítik az iráni rakétákat és drónokat, hogy azokat elindítanák, de ez a ballisztikus rakéták esetében sokkal könnyebb feladat.

A drónoknál nincsen szükség kilövőállásokra, akár egy pickup platójáról is el lehet indítani őket, vagy hajókról, és a gyártóüzemek azonosítása és megsemmisítése is nehézségekbe ütközik, hiszen akár egy garázsban is össze lehet szerelni drónokat. Az Egyesült Államok ettől még számos ilyen üzemet megsemmisített, és egy drónhordozó hajó eltalálásáról is beszámoltak.

Pár dróntalálat is óriási károkat okozhat

Brad Cooper admirális, a Centcom vezetője március 5-én jelentette be, hogy 83 százalékkal csökkent az iráni dróntámadások száma a háború első napjához képest. Irán akkoriban nagyjából kétezer drónnal támadta a környező országokat, és bár azok jelentős részét, több mint 90 százalékát sikerült megsemmisíteni, elég csak pár darabnak átjutnia a védelmen, hogy súlyos károkat okozzanak. Ezt leginkább a korai figyelmeztetésre szolgáló radarok ellen végrehajtott iráni támadások mutatták.

Jordániában egy, a THAAD rakétavédelmi rendszerhez használt AN/TPY-2 radart talált el egy iráni drón. Két másik hasonló rendszerben keletkezhettek károk az Egyesült Arab Emírségekben, egyben pedig Szaúd-Arábiában. A Wall Street Journalnek egy amerikai forrás megerősítette, hogy a jordániai radar károkat szenvedett, hozzátéve, hogy a Pentagon siet lecserélni a rendszert. Emellett találat ért egy AN/FPS-132 radart is Katarban.

Ezek a radarok kulcsfontosságú részei az amerikai rakétavédelmi rendszernek, és amellett, hogy elképesztően drágák, évekbe telik egy új rendszer telepítése – írta a The War Zone. A haditechnikai lap szerint eddig mindössze 16 darab AN/TPY-2 radar készült, és egyenként 250-300 millió dollárba kerülnek. Az AN/FPS-132 radarrendszert mindennel együtt 1,1 milliárd dollárért telepítették Katarban. És mindezek részei a több milliárd dollárból felépített rakétavédelmi pajzsnak.

Szakértők már évek óta mondják, hogy az amerikai radarok nincsenek megfelelően védve az olcsó drónok ellen. Az amerikai radarok elleni támadásokat látva katonai szakértők Tajvanon is aggódni kezdtek, hogy a sziget védelmében kulcsfontosságú szerepet játszó radar túlságosan sebezhető a drónokkal. A The War Zone kiemelte, hogy az ilyen radarok kritikus elemei a nukleáris elrettentésnek is, és elvesztésük végzetes hibákhoz vezethet, amikor arról kell dönteni, hogy vajon atomtámadással néz-e szembe egy ország.