Több ötletük is lenne az EU-s diplomatáknak arra az esetre, ha Orbánt újraválasztanák áprilisban

Az Európai Unióban vannak, akik készülnek arra az esetleges forgatókönyvre, hogy idén április után is Orbán Viktornak fogják hívni Magyarország miniszterelnökét, aki már sokszor keresztbe tett az uniós döntéshozatalnak. A Politico arról ír, hogy uniós diplomaták szerint újabb intézkedésekkel kellene fellépni Orbán ellen újabb választási győzelme esetén – egyikük azt mondta, ebben az esetben „vége a finomkodásnak”.

„A jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez” – mondta Michael McGrath, a demokrácia, igazságszolgáltatás és a jogállamiság európai biztosa, amikor arról kérdezték, miért szankcionálnak egyes EU-tagokat. Sokan úgy vélik, hogy az Ukrajnának szánt hitel blokkolásával Orbán átlépett egy vörös vonalat, ezért tenni kell valamit – de még nem világos, hogy mit – fogalmazott egy másik diplomata a lapnak.

A diplomaták szerint az alábbi fellépési lehetőségeket fogják megvitatni.

  • Ilyen az EU szavazási mechanizmusának megváltoztatása: kiterjesztenék a minősített többség használatát például a külügyeknél vagy a hétéves költségvetés elfogadásánál, hogy ne feltétlenül legyen szükség egyhangú döntésre. Ezzel gyorsabbá és hatékonyabbá is válna a döntéshozatal. (Az EU kvázialkotmánya, az uniós alapszerződések szabályozzák, hol kell mindenki beleegyezése, de a magyar kormány szerint már volt rá példa, hogy más jogalappal fogadtak el olyan döntést, amelyről úgy vélte, hogy egyhangúságot kellett volna használni.)
  • A többsebességes Európával az EU 27 tagállamán belül szűkebb koalíciók is alakulhatnának, amely szorosabb együttműködést tenne lehetővé bizonyos kérdésekben. Ilyesmire már korábban is volt példa, és az alapszerződések is adnak lehetőséget megerősített együttműködésre. Például így fogadtatta el a 2011-es soros magyar uniós elnökség az egységes szabadalmakról szóló jogszabályt, és így működik lassan már csak Magyarország és a belügyi kivételeket kapott Dánia nélkül az uniós ügyészség.
  • Az uniós alapszerződések (magyarra hivatalosan lojálisnak fordított) őszinte, jóhiszemű együttműködést várnak el a tagállamoktól. Lehetőség van arra is, hogy ennek megsértése pénzügyi szankciókat vonjon maga után, amennyiben az EU bírósága úgy dönt. Az állam- és kormányfők testületét vezető António Costa a legutóbbi uniós csúcs után is úgy látta, hogy Orbán viselkedése megsértette az őszinte együttműködés elvét, az uniós jogot.
  • Az Európai Unió egyik alapszerződésének 7. cikke egy tagállami kormány szavazati jogának felfüggesztését is lehetővé teszi, ha az súlyosan és ismétlődően megsérti az EU alapvető értékeit. Ehhez viszont az eljárás egy szakaszában a többi 26 államnak egyhangúlag kell hozzájárulnia a jelenlegi szabályok szerint. A magyar kormány 2018 óta még egy másik, előzetes szakaszban van – igaz, ott egyedüliként.
  • Az EU-ból való kizárás irreális forgatókönyvéről is írt a Politico, de még egy országot sem zártak ki, ennek lehetőségét az EU alapszerződése sem tartalmazza. Az egyik uniós diplomata szerint évekkel ezelőtt volt szó ennek lehetőségeiről Magyarországgal kapcsolatban, és most ismét felmerült a téma.

Orbán Viktor továbbra is blokkolja az Európai Tanácsban az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurónyi hitelt. A magyar miniszterelnök Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tartja a vétót a Tanácsban, noha korábban egyszer már mindketten jóváhagyták a döntést.

Kedvenceink
Választás 2026
Tovább a mellékletre Tovább
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!