Ezt a közvetítést már lezártuk.
Az iráni elnök ehelyett hosszasan ír arról, hogy Irán egy nagy múltra visszatekintő ország, amely a történelmi és földrajzi lehetőségei ellenére a modern korban sosem indított háborút a szomszédai ellen. Szerinte emiatt nem lehet fenyegetésnek beállítani az országot. Peszeskján ezután három oldalon keresztül taglalja az amerikaiakkal való kapcsolatukat – kiemelve, hogy az irániak nem viseltetnek ellenérzésekkel az amerikaiak felé – és a mostani támadást.
Amiről viszont nem ír, az az, hogy tűzszünetet kértek volna az amerikaiaktól. Ez nem is meglepő, hiszen korábban az iráni külügyi szóvivő is azt mondta, téves és alaptalan állítás, hogy Irán tűzszünetet kért volna Amerikától. Az iráni állami tévé azután számolt be erről, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban a Truth Socialön azt írta, „Irán új rezsimének elnöke” tűzszünetet kért tőlük, amit meg is fontolnak, ha az irániak megnyitják a Hormuzi-szorost, és az szabadon átjárhatóvá válik. Addig is pedig, mint írta, a kőkorszakba bombázzák vissza az országot.
Az iráni állami tévé azután számolt be erről, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban a Truth Socialön azt írta: „Irán új rezsimének elnöke – aki kevésbé radikális és jóval intelligensebb elődeinél – épp most kért tűzszünetet az Amerikai Egyesült Államoktól”. Az elnök akkor azt írta, megfontolják a kérdést, de csak akkor, ha az irániak megnyitják a Hormuzi-szorost, és az szabadon átjárhatóvá válik. Addig is pedig, mint írta, a kőkorszakba bombázzák vissza az országot.
(BBC)
Molnár Zoltán
A háború eleje óta a legnagyobb iráni rakétatámadás érte Izraelt, mintegy 10 ballisztikus rakétát lőttek ki egyszerre az ország középső részére. A mentőalakulatok úton vannak a becsapódások és a lelőtt rakéták roncsainak lezuhanásainak helyeire. A Times of Israel megjegyzi, a háború legelső napján érkezett a legtöbb iráni rakéta, 90 darab, azóta ennél jóval kisebb volt a számuk.
Később az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölték, a rakétákat elfogta a légvédelem, néhányat pedig engedtek, hogy lakatlan területekbe csapódjanak. Egy kazettás bomba több kisebb bombát szórt szét a térségben. Egyelőre nem tudni sérültekről. Irán nem állt le, később újabb ballisztikus rakétákat indított, ezek még nem érték el Izraelt.
A BBC szerint szirénázást és nagy robbanásokat lehetett hallani Tel-Aviv és Jeruzsálem térségében, a támadás pont a zsidó pészah ünnepkor történik. A legutóbbi komoly iráni támadás kedden történt, Bnei Brakban mintegy tucatnyian megsérültek, egy repesz által eltalált 11 éves lány súlyos állapotban van.
Molnár Zoltán
Már túl vagyunk azon, hogy egy hónapja tart a gyors akciónak indult iráni háború, és még mindig nem látni tisztán, merre tart az egész, mi lesz a vége. Így vannak ezzel Donald Trump amerikai elnök tanácsadói is az Axios cikke szerint. A környezetében lévők szerint Trump többnyire improvizál megszólalásaiban és Truth Social-posztjaiban, bár ezek az improvizációk nyugtalanítani tudják a szövetségeseket és a gazdasági szereplőket is.
Jellemző, hogy saját tanácsadói véleménye is megoszlik: egyesek szerint Trump az eszkaláció felé halad Iránban, mások szerint gyors megoldásra törekszik. „Volt egy tervük az első hétre, de azóta úgy szövik a tervet, ahogy előre haladnak” – mondta egy korábbi amerikai tisztviselő az Axiosnak. Lindsey Graham republikánus szenátor viszont állítja, pont ez a terv, hogy senkinek se legyen fogalma, mi lesz, és Pete Hegseth védelmi miniszter is a kiszámíthatatlanságot mutatta be előnyként. Egy kormánytisztviselő így beszélt az elnökről:
„Ez nem 3D-sakk, ez 12 dimenziós. Rendszeresen ellentmond önmagának, tehát senki se tudja, mit gondol. Ez szándékos.”
Trump két-három héten belül abba akarja hagyni a háborút elmondása szerint. Azonban zárt ajtók mögött a háborús héjáknak számító embereivel beszél többet, mint azokkal, akik lenyugtatnák a konfliktust. Közben Izrael, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek vezetői attól tartanak, Trump úgy hagyja el a konfliktust, hogy megtépázta, de fel is bátorította az iráni rezsimet. Egy tanácsadó szerint a szaúdiak a háború teljes lezárását és „Irán eltörlését a föld színéről” várják el.
Benne van a pakliban, hogy Trump az általa megadott április 6-i határidő elérésekor egyszerűen kivonul, de tanácsadói szerint lehet, hogy előtte még szétbombázza Irán infrastruktúráját és nukleáris létesítményeit. Ugyanakkor Trump sem akar szárazföldi beavatkozást. Egy kormánytisztviselő szerint Trump úgy van vele, hogy „ha újra le kell nyírni a gyepet, a fű nem lesz majdnem olyan magas legközelebb”, azaz ha most el is engedik a konfliktust, később még visszatérhetnek bombázni. Az elnök legközelebb helyi idő szerint szerda este 9-kor nyilvánul meg Iránról nyilvánosan.
A Hormuzi-szoros teljesen Irán kontrollja alatt van – közölte a Forradalmi Gárda Donald Trump beszéde után. Hozzátették, „nem az amerikai elnök teátrális mutatványaival nyitják meg újra e nemzet ellenségei előtt”. Trump ugyanis közölte szerdán, hogy Irán tűzszünetért folyamodott hozzá, amihez ő feltételül szabta a szoros megnyitását, ami az olajkereskedelem egyik fő artériája. Közölte, ha Irán ezt nem teszi meg, a kőkorszakba bombázzák az országot. A CNN megjegyzi, Irán nem jelezte nyilvánosan, hogy fegyverszünetet akar.
Később egy nevét nem vállaló iráni tisztviselő is beszélt a CNN-nek, nem túlzottan komolyan véve az amerikai elnök fenyegetéseit. Az illető azt mondta, „egy instabil és különc személyiséget tükröz” Trump viselkedése.
Molnár Zoltán
Azt állítja a legfelsőbb vezető alá tartozó iráni Forradalmi Gárda, hogy eltaláltak egy tankert a Perzsa-öbölben. A Gárda szerint az Aqua 1 nevű hajó Izraelhez kötődik, és jelenleg lángokban áll. Katar korábban közölte, a hajó az ő területi vizein kapott találatot. Nem tudni, a tanker valóban izraeli cég akár közvetett tulajdonában áll-e, ugyanis más hajókra is állította már ezt a Gárda, még ha a kapcsolat gyenge lábakon is állt – írja a Times of Israel.
„Irán új rezsimének elnöke – aki kevésbé radikális és jóval intelligensebb elődeinél – épp most kért tűzszünetet az Amerikai Egyesült Államoktól” – posztolta Donald Trump a közösségi oldalán. Az elnök azt írta: „Megfontoljuk a kérdést, ha megnyitják a Hormuzi-szorost, és az szabadon átjárhatóvá válik.”
„Addig viszont porig romboljuk Iránt, vagy ahogy mondani szokták: visszaküldjük a kőkorszakba!” – írta Trump. Korábban szerdán az amerikai elnök azt mondta, heteken belül lezárná a konfliktust.
Trump szavai nem egyértelműek, mivel Iránnak nincs új elnöke, 2024 óta Maszúd Peszeskján tölti be a posztot. Trump valószínűleg az elnök felett álló legfelsőbb vezetőre utalt. Az Egyesült Államok és Izrael támadásával számos vezetőt megöltek, köztük Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt is, akinek a helyét fia, Modzstaba Hamenei vette át. Irán részéről Trump bejegyzésének megjelenéséig nem érkezett jelzés, hogy tűzszünetet akarnának.
Miután az amerikai elnök arról beszélt, hogy heteken belül lezárhatják az iráni háborút, a világpiac pozitív reakciókat mutatott. Az olaj ára zuhanni, a többi tőzsdei árfolyam pedig nőni kezdett – írja a CNN.
A brent olaj világpiaci ára 2 százalékot esett, magyar idő szerint délelőtt 100 dollár alá is benézett. Eközben több távol-keleti részvényindex megugrott: a dél-koreai Kospi 8,4 százalékos, a japán Nikkei 5,2 százalékos, a hongkongi Hang Seng pedig 2 százalékos növekedést mutatott.
A londoni, párizsi és frankfurti indexek szintén nőttek, 1,5-2 százalék körüli emelkedést mutattak. Az amerikai határidős indexek szintén erősebb nyitásra utaltak.
Nemzetközi találkozót hoz össze Nagy-Britannia a Hormuzi-szoros újranyitásáról, és az ehhez kapcsolódó gazdasági kérdésekről. A britek már márciusban jelezték, hogy megszerveznék az eseményt, Keir Starmer miniszterelnök most bejelentette, hogy a héten tartják a találkozót.
Eddig 35 ország jelezte a részvételét, az esemény egy diplomáciai konferencia lesz, ami arról fog szólni, hogyan dolgozhatnak közösen a jelenlegi gazdasági krízis megoldása érdekében. A központi kérdés a Hormuzi-szoros újranyitása, ami a nemzetközi kőolajszállítás szempontjából égető kérdés.
Az eseményt Yvette Cooper brit külügyminiszter fogja vezetni, és várhatóan katonai szakértők is megszólalnak majd. Starmer szerint a haderő és a diplomácia terén is összehangolt együttműködésre van szükség ahhoz, hogy visszaállítsák a stabilitást.
(AP)
„Egyre világosabban látszik, hogy Nagy-Britanniának hosszú távú érdeke fűződik ahhoz, hogy szorosabb együttműködést folytasson európai szövetségeseivel és az Európai Unióval” – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján. Kijelentette, hogy országa nem fog választani Európa és az Egyesült Államok között, és elkötelezett a nyugati szövetségek mellett.
Miután Donald Trump arról beszélt, hogy fontolgatja az Egyesült Államok kiléptetését a NATO-ból. Starmernek, erről is kikérték a brit kormányfő véleményét. Starmer erre azt mondta, Nagy-Britannia teljesen elkötelezett a NATO mellett.
Starmer azt is kiemelte, hogy a harcok befejeztével ismét járhatóvá és biztonságossá kell tenni a Hormuzi-szorost. „Őszintének kell lennem, nem lesz egyszerű” – mondta a miniszterelnök a szoros újranyitásáról.
Azt mondta, megérti azokat, akiket aggodalommal tölt el a konfliktus, de határozottan kijelentette, hogy ez nem az Egyesült Királyság háborúja, nem fognak bevonódni, és kormánya a konfliktus lezárását szorgalmazza.
(BBC)
Erősen fontolgatja, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból, mondta Donald Trump egy interjúban a Telegraphnak. Az amerikai elnök papírtigrisként jellemezte a szövetséget, amely szerinte nem segített neki az iráni háborúban.
Miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Irán, több európai ország is visszautasította, hogy a területén lévő katonai bázisokat az amerikai hadsereg használhassa a háborúhoz. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ennek fényében újra kell gondolni az USA NATO-tagságát. Donald Trump azt mondta, örül Rubio nyilatkozatának.
Trump ha akarná, akkor sem tudná kiléptetni az Egyesült Államokat a NATO-ból. A kongresszus 2023-ban főleg miatta elfogadott egy törvényt, ami megakadályozza, hogy a mindenkori amerikai elnök a szenátus jóváhagyása vagy egy kongresszus által elfogadott jogszabály nélkül kiléptesse az országot a védelmi szövetségből.
Pál Tamás
A világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) termelője, a QatarEnergy megerősítette, hogy egyik tartályhajóját szerda reggel rakétatámadás érte. A hajót a katari Rasz Laffán ipari központtól körülbelül 30 kilométerre északra találták el. „A legénység tagjai közül senki sem sérült meg, és az esetnek nincs környezeti hatása” – közölte az állami tulajdonú vállalat.
Korábban az Egyesült Királyság Tengerészeti Kereskedelmi Műveleti Ügynöksége (UKMTO) arról számolt be, hogy egy Katar partjainál tartózkodó tartályhajót két lövedék is eltalált. A hajón tűz ütött ki, de ezt azóta már eloltották. Az egyik lövedék fel nem robbant állapotban a hajó gépházában maradt.
Katar védelmi minisztériuma szintén megerősítette a hajó elleni rakétatámadást, és azt közölték, hogy a 21 fős legénységet sérülés nélkül evakuálták a hajóról. A minisztérium szerda reggeli közleménye azt írta, hogy Katart három iráni robotrepülőgép támadta meg. A katari fegyveres erők ebből kettőt elfogtak, a harmadik pedig egy, a QatarEnergy által bérelt hajót talált el.
(Guardian)
Pál Tamás
Legalább 14 ember megsebesült, miután Irán szerda reggel ballisztikus rakétákkal támadta Izrael középső részét. A mentőszolgálatok szerint több becsapódás is történt Bnei Brakban és Tel-Avivban. Egy 11 éves lányt súlyos állapotban szállítottak kórházba, miután repeszek találták el. Izraeli sajtóhírek szerint az iráni rakéta kazettás bombát hordozott.
Pál Tamás
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok üzenetváltásban áll Iránnal, és állítása szerint már látják a háború végét. „Tárgyalások folynak” – nyilatkozta Rubio a Fox Newsnak. „Lehetséges, hogy valamikor sor kerül egy közvetlen találkozóra. Mi mindig nyitottak leszünk erre” – mondta.
Rubio hozzátette, hogy Donald Trump elnök nem fogja engedni, hogy Irán „a hamis tárgyalásokat késleltető taktikaként használja fel arra, hogy több időt nyerjenek”. A külügyminiszter szerint az USA nem akar határidőket szabni, de így is „látják már a célvonalat”. Rubio a NATO-t is bírálta, mondván, hogy az Egyesült Államoknak talán újra kell vizsgálnia, hogy a szövetség, „amely egy ideig jól szolgált az országnak, még mindig betölti-e ezt a célt”.
Az Egyesült Arab Emírségek felkészül arra, hogy katonai erővel nyissa meg a Hormuzi-szorost, egy nemzetközi koalíció részeként – írta a Wall Street Journal arab tisztviselőkre hivatkozva. Az Emírségek az ENSZ Biztonsági Tanácsánál szeretné elérni, hogy engedélyezzék a lépést, diplomatái pedig európai és ázsiai országokat, valamint az Egyesült Államokat igyekszik rávenni a koalíció létrehozására.
A lapnak nyilatkozó arab tisztviselők elmondása szerint Szaúd-Arábia és más Öböl menti országok, amik korábban még el akarták kerülni az iráni háborút, már a teheráni rezsim ellen fordultak, és azt akarják, hogy a harcok addig folytatódjanak, amíg a rezsimet meg nem döntik, vagy teljesen meg nem bénítják.
Közben Irán egyre jobban támadja az Emírségeket. Bár az elmúlt hetekben csak pár rakétát és drónt indítottak, az elmúlt napokban meredeken emelkedett a számuk, és kedden közel ötven rakétát, robotrepülőgépet és drónt lőtt ki Irán az országra. Teherán pedig azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti azon országok kulcsfontosságú civil infrastruktúráját, amik területszerző támadásokat támogatnak.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának, jelentette ki Donald Trump.
„Leváltottuk a rezsimet, bár ez nem volt a céljaim között. Egyetlen célom volt, hogy Iránnak ne legyen nukleáris fegyvere, és ezt a célt el is értük. […] Szerintem talán két héten belül, esetleg pár nappal később befejezzük ezt a munkát. Az összes fegyverüket ki akarjuk iktatni” – mondta Trump. Az amerikai elnök hozzátette, hogy a háború még ennél is hamarabb véget érhet, ha sikerül megállapodásra jutniuk, ezzel kapcsolatban optimizmusának adott hangot.
Trump megismételte, hogy a Hormuzi-szoros újbóli megnyitását más országoknak kell elérni, rajtuk múlik a kritikus fontosságú vízi út biztosítása. „Ha Franciaország vagy valaki más olajat vagy gázt akar szerezni, akkor fel kell hajózniuk a Hormuzi-szoroson keresztül, és ott maguknak kell gondoskodniuk a biztonságukról” – mondta. „Ami a szorosban történik, ahhoz nekünk semmi közünk nem lesz” – tette hozzá. (CNN)
Az izraeli hadsereg (IDF) szerint szerdán reggel megpróbáltak elfogni egy Jemenből Izrael területére kilőtt rakétát. Az izraeli mentőszolgálat egyelőre nem adott hírt sérültekről.
Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók szombaton léptek be a közel-keleti konfliktusba azzal, hogy rakétákat lőttek ki Izraelre. Bár a húszik még nem vállalták a felelősséget a szerdai támadásért, korábban közölték, hogy folytatják a katonai akcióikat. (CNN)
Ismeretlenek kedden elhurcoltak egy külföldi újságírót Bagdadban – közölte az iraki belügyminisztérium. A tájékoztatás szerint a biztonsági erők pontos hírszerzési értesülésekre támaszkodva és az emberrablók mozgását nyomon követve műveletet indítottak az elkövetők kézre kerítése érdekében. Az üldözés során bekerítették az emberrablók egyik járművét, amely felborult. A minisztérium hozzátette, hogy a biztonsági erőknek sikerült elfogniuk egy gyanúsítottat, és lefoglalniuk a bűncselekményhez használt járművek egyikét.
Iraki sajtójelentések szerint az elhurcolt újságíró amerikai állampolgár, aki egy olasz hírügynökségnek, illetve több internetes hírportálnak dolgozott szabadúszóként. A nőt a Bagdad központjában található Palestine szálloda közelében rabolták el. A Reuters iraki rendőrségi forrásokra hivatkozva Shelly Kittleson néven azonosította az áldozatot. (MTI)
Bakró-Nagy Ferenc
- Iráni dróntalálat ért egy teljesen feltöltött kuvaiti olajszállító hajót Dubajban kedd hajnalban, a hajón tűz keletkezett.
- Meghalt két ENSZ-békefenntartó Dél-Libanonban, de egyelőre tisztázatlan, ki felelős a támadásért.
- A Pentagon határozottan cáfolta, hogy Pete Hegseth brókere befektetést keresett volna az iráni háború előtt.
- Nyolcszáznál több Tomahawk rakétát használt fel az amerikai haditengerészet a közel-keleti konfliktus kezdete óta.
- Irán kazettás bombákkal támadhatta Izrael középső részét, miközben Teheránt újabb légicsapások érték.
- Olaszország nem engedte, hogy az amerikai hadsereg használja a Sigonella légibázist, Trump szerint Franciaország pedig nem egyezett bele, hogy az amerikai katonai gépek használják a légterét.
- Az amerikai elnök szerint azoknak az országoknak, amik a Hormuzi-szoros körüli korlátozások miatt nem jutnak üzemanyaghoz, maguknak kell megoldaniuk a helyzetet.
