Rakéták helyett motorcsónakon érkező maszkos fegyveresek és helikopterről leereszkedő kommandósok

Az iráni állami média csütörtökön videót tett közzé arról, ahogy az iráni Forradalmi Gárda maszkos fegyveresei a héten elfoglaltak két, a Hormuzi-szorosban feltartóztatott kereskedelmi hajót, összesen pedig hármat vettek célba. Az amerikaiak közben két, az iráni olaj szállítása miatt szankciós listán szereplő hajót foglaltak le. Miközben hivatalosan Irán és az Egyesült Államok, valamint Libanon és Izrael között is tűzszünet van érvényben, a béketárgyalások viszont nem haladnak előre,

az irániak által lezárt, az amerikaiak által pedig blokád alá vont szoros és a tankerek lettek az iráni háborúnak az a frontja, amelyen keresztül mindkét fél próbálja nyomás alatt tartani a másikat.

Donald Trump amerikai elnök előbb bombázással fenyegetett, ha Teherán nem hajlandó tárgyalni, majd mégis határozatlan időre meghosszabbította a két ország közötti tűzszünetet, és már abban bízik, hogy az Irán ellen bevezetett tengeri blokád hatásosabb lesz a légicsapásoknál. Közben az iráni vezetés is azt reméli, hogy a Hormuzi-szoros továbbra is fenntartott lezárásával tudja a leginkább engedményekre kényszeríteni az Egyesült Államokat.

A rezsim ugyan elfogadhatatlannak nevezte, hogy Trump folytatni fogja az iráni kikötők blokádját, és jelezte, hogy nem fog részt venni a tervezett iszlámábádi tárgyalásokon, de pénteken érkeztek olyan hírek, hogy mégis érkezhet egy iráni tárgyalódelegáció Pakisztánba, ahova Trump pedig Steve Witkoff különleges követet és az elnök vejét, Jared Kushnert küldheti oda a hétvégén.

Egyelőre azonban nagyon bizonytalan minden, és Irán nukleáris programjának kérdésében sem közeledtek az álláspontok. A CNN pénteken szintén forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy az amerikaiak állítólag terveket készítenek a szoros iráni védelmének megtörésére, amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre.

Iráni motorcsónakok és maszkos fegyveresek

A panamai zászló alatt hajózó Francesca és a libériai zászló alatt hajózó, görög tulajdonú Epaminondas az NBC News szerint április 18-án még a Perzsa-öbölben volt és a szoros felé tartott, majd kikapcsolták a jeladóikat. A Tásznim iráni hírügynökség beszámolója szerint a két hajót lefoglalták és az iráni partokhoz irányították, miközben arra hivatkoztak, hogy a megfelelő engedélyek nélkül próbáltak áthaladni a szoroson. Az iráni állami média videókat tett közzé a hajók megszállásáról. A felvételeken iráni motorcsónakok közelítik meg a hajókat, amikre létrákon másznak fel a maszkos fegyveresek.

Az Epaminondas a beszámolók szerint komoly károkat szenvedett, miután egy iráni ágyúnaszád előzetes figyelmeztetés nélkül rálőtt, de a legénység közül senki sem sebesült meg. A görög külügyminiszter a CNN-nek megerősítette, hogy a hajót támadás érte, de azt már nem tudta megerősíteni, hogy az iráni hatóságok lefoglalták a járművet. A Wall Street Journalnek ugyanakkor a helyzetet ismerő emberek azt mondták, hogy valóban az iráni partok közelébe kísérték mindkét hajót.

Emellett egy harmadik konténerszállítót is támadást ért. A panamai zászló alatt hajózó Euphoria nevű hajóra a Vanguard hajózási biztonsággal foglalkozó cég közlése szerint a hajóra akkor lőttek rá, amikor a Hormuzi-szoroson hajózott kelet felé. Az iráni média közlése szerint a hajó az Iráni Forradalmi Gárda támadása után mozgásképtelenné vált, de a CNN adatai szerint az Egyesült Arab Emírségek felé haladt.

Bár Trump két héttel korábban azzal fenyegetőzött, hogy eltörlik az egész iráni civilizációt a föld színéről, ha Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost, a két hajó elfogására meglepően visszafogottan reagált a Fehér Ház. Karoline Leavitt szóvivő a Fox Newsnak közölte, hogy mivel azok nem amerikai vagy izraeli hajók voltak, Irán nem sértette meg a tűzszüneti feltételeket, és arra figyelmeztette a sajtót, ne csináljanak nagyobb ügyet az egészből, mint amekkora.

Az Egyesült Államok blokádja a szorosnál és az Indiai-óceánon

A hajók elleni iráni akciók azután történtek, hogy az amerikai haditengerészet elfogott egy iráni olaj szállítása miatt szankciós listán lévő hajót az Indiai-óceánon, Srí Lanka közelében. Az amerikai védelmi minisztérium is videót tett közzé arról, ahogy amerikai tengerészgyalogosok helikopterekről leereszkednek az MT Tifani nevű tankerre. Ez egybeesett azzal, hogy Trump bejelentette, határozatlan időre meghosszabbítja az eredetileg két hétre tervezett tűzszünetet, amelynek határideje szerdán járt volna le, de a tengeri blokádot fenntartják.

Csütörtökön a Pentagon egy újabb iráni tanker elfoglalásáról tett közzé videót. Az M/T Majestic X nevű hajót szintén az Indiai-óceánon állították meg. A Pentagon közlése szerint az amerikai szankciós listán szereplő tanker iráni olajat szállított. A Tifani és a Majestic most ideiglenesen amerikai kézre került, és egy, a New York Timesnak nyilatkozó katonai tisztviselő közlése szerint a Fehér Ház döntésén múlik, hogy mi lesz a hajók és rakományuk sorsa. Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnöke egy pénteki sajtótájékoztatón világossá tette, hogy a hajók a legénységükkel együtt amerikai fogságban maradnak.

Az Egyesült Államok április 13-án léptette életbe a blokádot az iráni kikötőkből induló, vagy oda tartó hajók ellen. Ezt három nappal később kiterjesztették a nyílt tengeren lévő iráni hajókra is, illetve minden olyanra, amely rakományát Irán felhasználhatja a konfliktusban.

Vasárnap az amerikai haditengerészet a Hormuzi-szorostól keletre lévő Ománi-öbölben foglalt le egy iráni konténerhajót, miután kilenc lövéssel kilőtték a motorját. Az amerikai szankciós listán lévő Touska az amerikai hatóságok közlése szerint megpróbált átjutni a blokádon, és hat órán át figyelmen kívül hagyta az egyik amerikai rombolóról érkező figyelmeztetéseket. Megállítása után a tengerészgyalogság egységei helikopterekről ereszkedtek le a hajóra, és megkezdték a fedélzeten lévő nagyjából ötezer konténer átvizsgálását. Ezekben a Reuters forrásai szerint katonai célokra is felhasználható áru lehetett.

A kínai és malajziai kikötőkben konténerekkel felpakolt teherhajó elfoglalását az iráni hadsereg „fegyveres kalózkodásnak” nevezte. Azt állították, hogy csak azért nem válaszoltak, mert védeni akarják a legénységet és családtagjaikat. A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint a hajó rakományát az Egyesült Államok hadizsákmányként megtarthatja magának. Az akcióról videót is közzétettek.

Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter pénteken azt mondta, már 34 hajót fordítottak vissza, vagy küldtek vissza kikötőbe. Ugyanakkor hajózással foglalkozó cégek adatai szerint több mint kéttucatnyi iráni hajónak sikerült kikerülnie az amerikai blokádot.

Több hajó a blokád ellenére is átjuthatott

A Lloyd’s List Intelligence elemzése szerint legalább 26 iráni hajó haladt át a blokádon, köztük 11 megtöltött tanker. A Wall Street Journal értesülése szerint a görög tulajdonú Basel teherhajó április 15-én indult el egy iráni kikötőből, és négy nappal később haladt át a blokádvonalon. A Pentagon szóvivője, Sean Parnell hamisnak nevezte a Lloyd’s adatait az X-en közzétett posztjában, míg a védelmi minisztérium egy tisztviselője a The Hill erre vonatkozó kérdésére csak annyit válaszolt, hogy az kamu.

A Financial Times közben a Vortexa olaj- és gázszállító hajókat figyelő cég adataira hivatkozva azt írta, hogy legalább 34, Iránhoz köthető tanker jutott át a blokádon. Ezek közül legalább 19 hagyta el a Perzsa-öböl térségét, és legalább 15 jutott be oda Irán felé tartva az Arab-tengerről. A kijutott hajók közül hatról bebizonyosodott, hogy iráni nyersolajat szállított, ami akár több mint kilencszázmillió dolláros bevételt is hozhat a rezsimnek. A hajók között van az iráni zászló alatt haladó Dorena szupertanker, ami a jeladójának kikapcsolásával jutott át a blokádon – írta a Financial Times.

Az amerikai fegyveres erők térségbeli parancsnokságának (Centcom) szerdán közölte, hogy a Dorenát jelenleg egy amerikai romboló kíséri az Indiai-óceánon, miután megpróbált átjutni a blokádon. A Centcom két másik hajót is említett, ami szerintük a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem jutott át. Ezt a Vortexa is megerősítette.

Gazdasági háború a bombák helyett

A helyzet változékonyságára jellemző, hogy Trump kedden délelőtt még azt mondta a CNBC-nek adott interjújában, hogy „arra számítok, hogy bombázni fogok”, ha a szerdára tervezett béketárgyalások nem hoznak eredményt. A Pakisztánba tervezett újabb tárgyalási forduló végül Teherán ellenállása miatt meg sem történt, az amerikai elnök mégis határozatlan időre meghosszabbította a két fél közötti, szerdán lejáró tűzszünetet, abban bízva, hogy Washington a tengeri blokáddal is képes lesz megállapodásra késztetni az iráni vezetést.

A két fél között közvetítő Törökország, Pakisztán és Egyiptom szerdán igyekezett újabb találkozót kieszközölni Teherán és Washington között és visszaterelni a diplomáciai útra a konfliktust, de a Wall Street Journalnek nyilatkozó tisztviselők szerint nem történt komolyabb előrelépés. Az iráni tárgyalók a lap értesülései szerint megmakacsolták magukat, és nem hajlandóak visszatérni a tárgyalóasztalhoz, amíg tart az amerikai blokád, amit egyes iráni tisztviselők olyan háborús cselekményként értékeltek, amire katonai választ kell adni. Arab tisztviselők attól tartanak, hogy a helyzet csak romlani fog – írta a Journal.

A Fehér Ház azonban abban bízik, hogy a blokád olyan súlyos gazdasági károkat okoz Iránnak, hogy végül nem lesz más választása, mint leülni tárgyalni. Karoline Leavitt fehér házi szóvivő szerdán közölte, hogy az elnök teljesen elégedett a tengeri blokáddal, „Trump kezében vannak az ütőkártyák”, és a blokád miatt Irán naponta ötszázmillió dollárnyi veszteséggel számolhat. Egyes becslések szerint a blokád közel 300 millió, vagy akár 400 millió dollártól foszthatja meg Iránt naponta, bár más elemzések szerint a pontos összeg olyan sok ismeretlen tényezőtől is függ, hogy nehéz meghatározni.

Irán közben továbbra is zárva tartja a Hormuzi-szorost, szintén abban reménykedve, hogy a másik fél nem fogja sokáig bírni az azzal együtt járó gazdasági nehézségeket. Bár az Egyesült Államok gazdaságára nincsen olyan súlyos közvetlen hatással a szoros lezárása, mint az ázsiai vagy európai országokra, az üzemanyag ára ott is emelkedett, ami komoly gondokat okozhat az elnöknek, valamint a Republikánus Pártnak a novemberi kongresszusi választásokon. A szavazáson várhatóan a megélhetési nehézségek játsszák majd a főszerepet.

Az amerikai sajtónak nyilatkozó elemzők megosztottak voltak, hogy kinek kell előbb félrerántania a kormányt a szorosnál. „Egyik fél sem fog meghajolni egyhamar a gazdasági nyomás előtt” – mondta a Wall Street Journalnek Ali Vaez, az International Crisis Group Iránnal foglalkozó projektjének igazgatója. Washington a blokáddal arra számít, hogy Irán hamarabb fog meghátrálni, mint a világ többi része, de „ez egy kockázatos fogadás” – mondta a lapnak Michael Singh, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács közel-keleti ügyekkel foglalkozó részlegének egykori vezetője.

Pete Hegseth egy pénteki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az amerikai blokád „addig fog tartani, amíg kell”, és ez Trump döntésén múlik. Azt is jelezte, hogy a térségbe tart egy újabb amerikai repülőgép-hordozó a blokád fenntartására, így már három állomásozik majd Irán közelében.