Negyvennégy évvel a brit–argentin háború után azon aggódnak a Falkland-szigeteken, hogy mit tervez velük Trump
Felülvizsgálnák az amerikai álláspontot azoknak az európai országoknak az esetében, amelyeknek még vannak „birodalmi birtokaik” a nyugati féltekén – ilyen Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Dánia, derült ki egy április végén kiszivárgott belső Pentagon-emailből. Az Elbridge Colby, az amerikai védelmi minisztérium egyik főtanácsadója által jegyzett emailben arról értekeznek, hogyan lehetne megbüntetni azokat a NATO-tagországokat, amelyek nem segítették ki az Egyesült Államokat az Irán elleni háborúban.
A levelezésbe betekintő Reuters szerint a brit tengerentúli területnek számító Falkland-szigetek is szóba került az emailben. Argentína a 44 évvel ezelőtti Falkland-szigeteki háború óta sem mondott le teljesen arról, hogy egyszer megszerezze a területet, az ország elnöke, Javier Milei pedig szoros szövetségese Donald Trump amerikai elnöknek.
Trump már hetek óta dühöng azon, hogy a NATO európai tagállamai nem voltak hajlandóak részt venni az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni háborúban, és legfőképpen az iráni rezsim által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában. Az európai országok vezetői közben azt hangsúlyozzák, hogy a háborút anélkül kezdték el, hogy arról előre értesítették volna őket, vagy konzultáltak volna velük.
Trump már felvetette a kilépést is a katonai szövetségből, de ezt nem vitte tovább. Az amerikai sajtó már korábban is arról írt, hogy a Fehér Ház azt fontolgatja, megbünteti azokat a tagállamokat, amelyek Trump szerint nem segítettek a háborújában. A Reuters szerint most felmerült, hogy függesszenek fel tagállamokat – bár egy NATO-tisztviselő szerint az alapító okirat nem tartalmaz erre eszközöket.
A büntetésnek szánt lehetséges intézkedések jegyében Trump szerdán bejelentette, az Egyesült Államok arra készül, hogy csökkenti a Németországban állomásozó katonáinak a létszámát. „Valószínűleg…Nézze, miért ne tenném? Olaszország egyáltalán nem segített nekünk, Spanyolország pedig szörnyű volt, egyszerűen szörnyű” – ezt válaszolta egy nappal később, amikor megkérdezték tőle, fontolóra veszi-e az amerikai csapatok kivonását Olaszországból és Spanyolországból. A spanyolokra különösen berágott Trump, miután Pedro Sánchez kormánya többször élesen beszólt az iráni háborúra és kezdettől nem engedte igénybe venni a bázisait.
Az amerikai elnök ugyanakkor az általa korábban dicsért Keir Starmer brit kormányfőt is visszatérően bírálta az iráni helyzet miatt. Legyávázta Starmert, sőt azt mondta róla, „nem egy Winston Churchill”. A britek szintén nem engedték támadásokra használni a Közel-Kelethez közeli bázisaikat, de később védekező műveletekhez már átengedték őket. Starmer jelezte, nem fog engedni a háborús nyomásnak, miután Trump április közepén belengette, bármikor meg lehet változtatni a britekkel kötött vámmegállapodást. Az amerikai–brit feszültségnek lehet egy új fejezete a Falkland-szigetek emlegetése az emailben.
Don't Cry for Me Malvinas
Javier Milei argentin elnök magától értetődően lelkesen reagált a kiszivárgott üzenetre. Egy rádióinterjúban múlt pénteken a következőket mondta: „Mindent megteszünk, ami emberileg lehetséges, hogy az Argentin Malvinas [Falkland argentin neve], a szigetek, az egész terület visszatérjen Argentína kezeibe.” Ezt szerinte bírósági úton kell meglépni. Az X-re pedig kiírta, a szigetcsoport mindig is argentin volt és az is lesz.
Pablo Quirno argentin külügyminiszter már korábban tiltakozott a falklandi ásványkincsek és energiahordozók brit kitermelése ellen, ugyanis komoly olajkészletek lapulhatnak a környéken. A miniszter a Guardian szerint később azt mondta, országa szeretne tárgyalóasztalhoz ülni és megvitatni a britekkel a kérdést, és elérni „egy békés és végső megoldást”. Quirno „gyarmati helyzetnek” nevezte a Falkland-szigetekét, és megköszönte Argentína igényeinek nemzetközi támogatását. Victoria Villarruel alelnök keményebben fogalmazott. Miután közölte, hogy a briteknek tárgyalniuk kell a szigetekről Argentínával, kijelentette,
a falklandiakról nincs szó, mivel ők „angol emberek, akik argentin területen élnek”, és ha annyira angolnak érzik magukat, haza is térhetnek Nagy-Britanniába.
A New York Times megemlítette, hogy Trump korábban kedvenc elnökének nevezte Mileit, akit a beiktatására is meghívott. Tavaly ősszel a parlamenti választások idején Trump pénzügyi eszközökkel támogatta meg szövetségesét: miután Milei Washingtonban járt, az amerikai kormány bejelentette, hogy 20 milliárd dollárért (körülbelül 6200 milliárd forint értékben) vásárol argentin pesót, ezzel stabilizálva az árfolyamot, és megígérte, hogy segít még 20 milliárd dollárnyi befektetést szerezni amerikai magánbefektetőktől. Milei nem hálátlan, az Egyesült Államok mostani politikája mellett is elkötelezetten kiáll, múlt heti izraeli látogatásán is kifejezte támogatását az Irán elleni háborúban.
A britek nem engednek Falklandból
A fenyegetésre válaszul Keir Starmer kijelentette: „A szuverenitás az Egyesült Királyságot illeti, és a szigetek joga az önrendelkezéshez kiemelten fontos.” Yvette Cooper brit külügyminiszter szintén reagált, azt írta az X-en, hogy „a Falkland-szigetek britek”, majd megismételte Starmer szuverenitásról és önrendelkezésről szóló gondolatait.
Pártokon átívelő álláspont mutatkozik a brit politikában a kérdésben.
A konzervatív vezető Kemi Badenoch kijelentette, a falklandi brit szuverenitás nem kérdés, „akármit is mond Donald Trump”. Szerinte az egész olyan, mint Trump álláspontja Grönland ügyében, és nem is kell komolyan venni, Falklandért pedig megharcoltak a múltban, és a szigetlakók is a brit fennhatóságra szavaztak. Badenoch szerint biztosítaniuk kell Falkland védelmét, sőt a nemzetközi bírósági döntés alapján Mauritiusnak ítélt Chagos-szigetekét, amelyek átadási tervét Trump is bírálta (dacára annak, hogy most pont az imperializmust vágják kormánytagjai a britek fejéhez). Még a Trump-barátságáról ismert Nigel Farage, a Reform Párt vezetője is közölte, Falkland „brit és mindig is brit lesz”. Hozzátette, idén találkozni fog Mileivel, és megmondja neki, hogy nem fognak tárgyalni a szigetek átadásáról.
A brit tiltakozásokra válaszul Kingsley Wilson, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt válaszolta a Hillnek, hogy csak Trumpot tudja idézni. Az elnök szerint „mindannak ellenére, amit az Egyesült Államok tett a mi NATO-szövetségeseinkért, nem voltak jelen, amikor szükségünk volt rájuk”. Wilson szerint az elnök biztosítani fogja, hogy a szövetségeseik ne legyenek „papírtigrisek”, és vegyék ki a részüket. Az amerikai külügy egyébként úgy jellemzi a Falkland-szigeteket, mint amelyeket Nagy-Britannia igazgat, de Argentína igényt tart rá. A BBC szerint egy amerikai külügyi szóvivő jelezte, országa semleges a témában, annyit rögzítenek, hogy egymással szembenálló argentin és brit igények vannak, és elismerik a „de facto” brit igazgatást. Ez fontos kitétel, ugyanis nem de jurét, azaz jogi elismerést mondtak.
A Falkland-szigetek saját kormánya múlt hét pénteken közölte, bízik abban, hogy a brit kormány fenntartja és megvédi a szigetcsoport önrendelkezési jogát. Az Independent brit lap közben szerkesztőségi állásfoglalásban védte meg a brit fennhatóságot, felvetve a lehetőségét, hogy Trump biztos golfpályát akar létesíteni a szigeteken – ahol egyébként hatalmas füves területek, juhlegelők vannak. Azért azt sem zárnák ki, hogy az európai és ázsiai befolyást a nyugati féltekén csökkenteni szándékozó Donroe-doktrína és a falklandi olajkészletek is állhatnak a háttérben. A lap szerint annyira kiszámíthatatlan a Fehér Ház, hogy akár komolyan is gondolhatják az argentin igények támogatását.
Több mint 900 áldozata volt a Falkland-szigeteki háborúnak
A Falkland-szigetcsoport területe 12 173 négyzetkilométer, nagyjából Bács-Kiskun és Tolna vármegyék együttes területének felel meg. Argentína partjaitól 483 kilométerre keletre terül el az Atlanti-óceánon, Nagy-Britanniától viszont 13 ezer kilométer választja el. Mindössze 3600-an lakják, abból is cirka háromezren a székhelyen, Stanley-ben. A lakosság zöme halászatból, állattenyésztésből és a turizmusból él. Argentína régóta igényt formál a szigetcsoportra.
Az 1700-as évek közepén telepedtek meg az addig lakatlan szigeteken a britek, de miután huzavona kezdődött az Argentínát akkor még uraló spanyolokkal a fennhatóságon, egy idő után inkább odébbálltak. Amikor Argentína 1816-ban kikiáltotta függetlenségét, jelezte, szuverenitása kiterjed az általa Malvinasnak nevezett szigetekre is, az 1820-as években pedig egy kis települést is létrehoztak rajtuk. A britek azonban 1833-ban visszatértek, és hivatalosan is birtokba vették a szigeteket – foglalta össze a falklandi konfliktus gyökereit a Time. A brit álláspont akkor az volt, hogy az európaiak által benépesített Argentína is egykori gyarmat, ezért nem érthető, miért formálna igényt egy másik gyarmatra.
1982 márciusában Leopoldo Galtieri katonai juntájának csapatai partra szálltak, és elfoglalták a Falkland-szigeteket Déli-Georgia lakatlan szigetével együtt. A britek a 74 napig tartó Falkland-szigeteki háború során júniusra visszafoglalták az összes szigetet. Argentína 649 halottat, több ezer sebesültet és hadifoglyot vesztett rengeteg haditechnika mellett, de a brit halottak száma is elérte a 255-öt, és szintén megsemmisült több hadihajójuk, helikopterük, repülőjük. Az elaknásított szigeteken három falklandi civil is meghalt, a vereség pedig hozzájárult a Galtieri-rezsim bedőléséhez. A háború lefolyásáról és következményeiről bővebben még az Independent cikkében olvashat.
A Time kiemelte, hogy Margaret Thatcher Nagy-Britanniáját diplomáciailag, hírszerzésileg és pár rakétával is támogatta a háborúban Ronald Reagan Amerikája – ugyanakkor nem segített katonailag, ahogy most elvárta volna a britektől. A BBC szerint azonban már annak idején sem volt egyöntetű az USA támogatása, sok amerikai egy gyarmataihoz ragaszkodó európai hatalom megsegítését látta az egészben. Egy akkoriban keletkezett, titkosítás alól feloldott CIA-dokumentum szerint a viszony átmeneti rosszabbra fordulására is számított a latin-amerikai országokkal, de azt írták, „a történelmi amerikai kötelékek a britekhez” fűzik őket.
Azóta is mindig blokkolták az argentin szuverenitásról szóló kezdeményezéseket az ENSZ-ben és az Amerikai Államok Szervezetében (OAS). Sokan most is arra számítanak sokan, hogy ha Trump Argentína irányába mozdulna is el a kérdésben, annak még át kell mennie a hatalmas és bürokratikus kormányzaton, ami viszont valószínűleg szeretné fenntartani a status quo ante bellumot.
Népszavazás is volt, Argentína ezt nem fogadja el
Az sem mellékes, hogy 2013-ban népszavazást tartottak a szigetek sorsáról, ezen pedig az 1672 szavazókorú falklandi 90 százaléka részt vett, és 99,8 százalékuk a brit fennhatóságot támogatta. Argentína nem fogadta el a szerinte betelepített lakosság szavazását, és Kína támogatásával továbbra is igényt tart a szigetekre. A Reuters szerint az ENSZ nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben, a tárgyalásos rendezést sürgeti évek óta.
A szigeteken a háború óta stabil a brit katonai jelenlét, főként a Mount Pleasant légibázison állomásoznak. Falklandot jelenleg négy Typhoon harci repülő és ezer katona védi. Ott van még a Falkland-szigeteki Védelmi Erő is, amelyben tengerészgyalogos szintre kiképzett helyiek szolgálnak.
A BBC megszólaltatott egy falklandi veteránt, Simon Westont, aki remélte, hogy III. Károly – aki egyébként Falkland királya is – az amerikai látogatásán meg tudja győzni Trumpot, hogy ne vitassa a Falkland feletti brit szuverenitást. Arról nem tudni, hogy ez szóba jött volna Károly útján.
Weston szerint Trump szavai lekicsinylik az általuk, volt katonák által hozott áldozatokat. Szerinte az „államférfiatlan” amerikai elnök visszaél a szavaival, „mert a falklandi emberek több tiszteletet érdemelnek, ahogy ez a helyzet minden veteránnal, aki odalent szolgált”. Weston súlyos sérüléseket szenvedett 1982-ben, a teste 50 százaléka megégett, amikor argentin bombatalálat érte a Sir Galahad hajót. A támadásban 48 brit halt meg.
Szintén a háború veteránja Gary Clement, aki a szigeteken él 35 éve. Ő azt mondta a Timesnak, hogy nagyon aggódnak a helyiek – főleg akik átélték az 1982-es háborút. Teslyn Barkman korábbi falklandi politikus arról beszélt, hogy „furcsa logikai ugrás” Trump ötlete, és kiábrándító, hogy az otthonáról egyfajta birtokként beszélnek. „Ha körbesétálsz, brit zászlókat látnál, látnád a postaládákat... Aztán lemész a partra, ott meg egy nagy kupac pingvin van” – mondta Barkman, aki szerint ez a Falkland-szigetek esszenciája.
