Az óceánjárók tényleg úszó víruslaborok, de tartani inkább csak hasmenéstől kell, a halálos járványok ritkák
A tervek szerint a Kanári-szigeteken szállhat partra az a közel 150 ember, akik azon hajón rekedtek, aminek a fedélzetén többen is a halálos hantavírussal fertőződtek meg. Az Argentínából több mint egy hónapja indult Hondius utasai egy antarktiszi körutazás után az eredeti tervek szerint a Zöld-foki-szigeteken szálltak volna partra, de az ottani hatóságok ezt nem engedélyezték. A hajóról három embert evakuáltak. Azok, akik a fedélzeten maradtak, mind tünetmentesek.
A WHO közlése szerint globálisan alacsony a járvány kitörésének a kockázata. Ugyanakkor már Svájcban is van hantavírussal fertőzött beteg, aki korábban a hajón utazott, míg a francia sajtóban megjelent beszámolók szerint egy férfi úgy lett beteg, hogy nem is volt a hajón, csak az egyik utassal egy repülőgépen utazott.
Bár a körutazásokra használt óceánjárókat rendszeresen Petri-csészeként szokták jellemezni, mert a zsúfolt, gyakran több ezer utast szállító hajók remek táptalajai a fertőző betegségek terjedésének, a halálos járványok nagyon ritkának számítanak. Az igazán nagy problémát az emésztőrendszert támadó betegségek, különösen a heves hányást és hasmenést okozó norovírusok okozzák, amik alkalmanként akár több száz ember utazását tudják elrontani.
A „hantavírushajó”
A kifejezetten sarkvidéki expedíciókra épített, 170 utas befogadására alkalmas Hondius április elején indult el a világ legdélebbi városának tartott argentin Ushuaia kikötőjéből. Az első utas, egy 70 éves holland férfi április 6-án lett rosszul, és a láztól, fejfájástól és hasmenéstől szenvedő beteg öt nappal később halt meg a hajó fedélzetén, légzőszervi nehézségek miatt. A hajó ekkor az Atlanti-óceán déli részének közepén volt, és még több mint két hetet hajózott, mire április 24-én elérte a Szent Ilona-szigetet, ahol a holttestet le tudták szállítani a hajóról. Halálának pontos okát nem lehet tudni.
Ekkor a férfi 69 éves felesége is leszállt, majd repülővel utazott Dél-Afrikába. Az akkor már enyhe tüneteket mutató nő a repülőút alatt rosszabbul lett, majd a reptéren összeesett, és áprilisi 26-án halt meg egy dél-afrikai kórházban. Miután a hajó elindult a Szent Ilonáról, egy brit férfi is rosszul lett, akit április 27-én az Ascension-szigetről evakuáltak Dél-Afrikába, ahol jelenleg is intenzív osztályon kezelik. Eleinte nem tudták kideríteni, hogy mi okozza a lázas, tüdőgyulladás tüneteit mutató betegségét, de május 2-án megállapították, hogy hantavírussal fertőződött. Ezt követően tesztelték az elhunyt holland nőt, ő szintén pozitív lett hantavírusra.
Közben a hajón egy német nő halt meg május 2-án, ő április 28-án kezdett el tüneteket mutatni. A hajó egy nappal ezután érkezett meg a Zöld-foki Köztársaságba, az utazás végállomására. A hajón még három beteg volt, akikért szerdán két mentőrepülőgép érkezett a szigetre, hogy Hollandiába szállítsák őket. Köztük van a legénység két tagja, nekik akut tüneteik vannak, valamint az elhunyt brit nő utastársa, aki egyelőre nem mutat tüneteket. Róluk egyelőre még nem lehet tudni, hogy megfertőződtek-e a vírussal.
Közben a svájci hatóságok szerdán bejelentették, hogy hantavírust mutattak ki egy zürichi kórházban ápolt férfinál, aki április végén tért haza a feleségével egy dél-amerikai kirándulásról, és szintén a hajó utasa volt. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor és mennyi ideig volt a hajó fedélzetén. A dél-afrikai egészségügyi hatóságok jelentése szerint a holland nő és a brit férfi a hantavírus andoki törzsével fertőződött meg, ami a Reuters által látott prezentáció szerint az egyetlen olyan hantavírus, amiről tudni lehet, hogy emberről emberre is képes terjedni. Ugyanezt a törzset mutatták ki a svájci betegben is.
A dél-afrikai egészségügyi minisztérium közben megkezdte annak felderítését, hogy a meghalt holland nő kikkel került kapcsolatba. Bejelentésük szerint már 62 embert azonosítottak, akiket a lappangási idő alatt megfigyelés alatt tartanak. Egyelőre egyikük esetében sem mutatták ki a hantavírust. A helyi hatóságok igyekeztek megnyugtatni az embereket, hogy nagyon kicsi az esélye a járvány kialakulásának.
A francia sajtó szerdán egészségügyi minisztériumi forrásokra hivatkozva közölte, hogy egy olyan francia férfi is elkapta a vírust, aki nem utazott a hajón. A beszámolók szerint a férfi egy repülőn utazott a hajó egyik utasával, és a kontaktkutatás során azonosították.
A hantavírus fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával érintkezve terjed. Emberről emberre ritkán terjed, jellemzően csak akkor, ha valaki huzamosabb ideig van közeli kapcsolatban fertőzöttel. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a fertőzés hogyan kezdődött, de a WHO szerint valószínű, hogy a hajókirándulás előtt a feleségével Dél-Amerikában kiránduló holland férfi az indulás előtti napokban vagy hetekben kapta el a vírust, az így kerülhetett a hajóra. Az argentin hatóságok szerint egyetlen utasnak sem voltak hantavírusra utaló tünetei, amikor a hajó elindult. A vírus lappangási ideje több hét is lehet.
A hantavírusok ellen nem létezik oltás és gyógymód sem, az orvosok mindössze a vesét vagy a szívet, és a légzőszerveket megtámadó betegség tüneteit tudják kezelni. A halálozási aránya nagyjából negyven százalék. Argentínában az egészségügyi minisztérium adatai szerint tavaly 28-an haltak meg hantavírus-fertőzésben.
A Zöld-foki Köztársaságban nem engedték leszállni a hajó csaknem 150 utasát, így a Hondius a Kanári-szigetek felé veszi az irányt, ahová nagyjából három nap alatt érkezik meg. A hajót üzemelő Oceanwide Expeditions társaság közlése szerint a Hondiusra két, Hollandiából érkező, járványos megbetegedésekkel foglalkozó orvos is felszáll, akik a fedélzeten maradnak az úton. Az utasokat a Covid-járvány idején bevezetett protokollnak megfelelően elkülönítették egymástól, hogy csökkentsék az újabb fertőzés esélyét. Az utasok egyenként mehetnek csak fel a fedélzetre, idejük többi részét kabinjukban töltik karanténban. A CNN-nek nyilatkozó utasok elmondása szerint nagy többségük nyugodtan fogadta az eseményeket, nincsenek pánikban és jó a hangulat. Dicsérték a legénységet, akik szerintük rendkívül jól kezelik a helyzetet.
A tengerjáró hajókon ritka a halálos járvány
A körutazásokra használt óceánjárók az amerikai járványügyi hivatal (CDC) jellemzése szerint „egészségi problémák egyedi kombinációját” hordozzák, hiszen a világ minden tájáról gyűlik össze akár több ezer ember is egy zsúfolt, szinte zárt légtérben, ahol könnyen tudnak terjedni a betegségek, akár emberről emberre, akár étel és víz által. A kikötések idején az utasok a helyi betegségeket is elkaphatják és a fedélzetre vihetik.
Ennek ellenére szinte alig fordulnak elő halálos járványok az óceánjárókon, amiken évente nagyjából kétszázan halnak meg, de a halálesetek nyolcvan százalékát szívelégtelenség okozza. A többi halálesetet javarészt balesetek, öngyilkosság, ritka esetben gyilkosság okozza. Kivétel volt a koronavírus-járvány, a Covid-19 2020-ban különösen gyorsan terjedt az óceánjáró hajókon.
Az óceánjárókon kitört járványokat leggyakrabban emésztőrendszeri fertőzések okozzák, ezek több mint 90 százalékát a könnyen terjedő norovírus okozza, ami ellen nincsen hosszú távú immunitás és oltás. A CDC adatai szerint évente átlagosan 12 norovírusjárvány tör ki csak azokon a nemzetközi óceánjárókon, amik kikötnek az Egyesült Államokban, és ezekben gyakran több mint százan is megbetegednek. 2024-ben évtizedes rekordnak számító 18 emésztőrendszeri járvány volt, de ez már a következő évben megdőlt. Tavaly már 23 járványt jelentettek azokon a hajókon, amik részt vesznek a CDC járványmegelőző programjában. Idén az első ilyen járványt már január második hetében jelentették.
A norovírusjárványokban jellemzően nagyjából száz utas szokott megbetegedni a több ezer közül, de történtek már kirívóbb esetek. Volt, hogy akár kétszázan is áldozatául estek az álomkirándulást tönkretevő, hirtelen jövő, súlyos hányást és hasmenést, valamint görcsös hasi fájdalmakat, lázat és izomfájdalmat okozó vírusnak.
A norovírusjárványok között is extrémnek számított, amikor 2014-ben közel hétszáz ember betegedett meg a Royal Caribbean cég Explorer of the Seas nevű hajóján, ami emiatt a tervezetnél két nappal korábban kötött ki New Jersey-ben. A történtek néhány utast annyira megráztak, hogy „túléltük” felkiáltással szálltak partra. Volt, aki kijelentette, hogy még akkor sem lesz hajlandó újra betenni a lábát egy ilyen hajóra, ha fizetnek neki. „Vödrökbe és zacskókba hánytak, elsírtam magam, nem akartam elhinni, sokkoló volt” – jellemezte a helyzetet az egyik utas.
Hasonlóan extrém járvány keserítette meg 2006-ban a világ akkori legnagyobb óceánjárójával, a Carnival Libertyvel Rómából Floridába tartók utazását. Akkor szintén közel hétszázan betegedtek meg. A vírust az akkori beszámolók szerint még Rómában kaphatta el pár utas, és úgy terjedt el a fedélzeten. 2010-ben pedig sorozatos megbetegedések voltak a Celebrity Mercury nevű hajón, ahol februárban az utasok húsz százaléka lett rosszul. Hiába takarítottak, a következő utazáson az utasok tíz százaléka járt így. Márciusban pedig újra több mint négyszázan betegedtek meg, ami a CDC-t arra sarkallta, hogy megtiltsák a kihajózást.
Ritkán, de a Legionella baktériumok okozta súlyos, akár életveszélyes tüdőgyulladással is járó légiós betegség is elő szokott fordulni óceánjárókon. Idén a Norwegian Encore hajó két utasát diagnosztizálták ezzel a betegséggel. A CDC jelentése szerint 2022 és 2024 között két hajón 12 utas kapta el a légiós betegséget. Emellett rendszeresnek számít az influenza, valamint jelentettek már óceánjárókon több olyan, oltással megelőzhető betegséget, mint a hepatitis, kanyaró, meningococcus, mumpsz, rubeola és bárányhimlő, de ez a CDC közlése szerint leginkább a legénységek olyan tagjai között fordul elő, akik olyan országokból származnak, ahol nincsenek elterjedve az oltások.
2024 februárjában a Norwegian Dawn nevű hajón kolerajárvány gyanúja merült fel, miután legalább 15 utas is megbetegedett. Több ezren rekedtek a hajón, miután Mauritius hatóságai megtiltották a kikötést. A vizsgálatok végül nem találták kolera nyomát, és a hajó kiköthetett. 2019-ben Saint Lucia szigeténél helyezték karanténba a szcientológiai egyház hajóját, miután egy utasról bebizonyosodott, hogy kanyarós volt, 2014-ben pedig egy Spanyolországból Olaszországba tartó hajón tört ki kanyarójárvány, amiben 27 ember, köztük a legénység 21 tagja betegedett meg.
Az óceánjárókat a Covid-járvány viselte meg igazán, 2020 elején 54 hajón voltak fertőzések, ezekben több mint 2500-an betegedtek meg, és legalább 65-en meghaltak. A legismertebb eset a Sydney-ben 2020 márciusában kikötött Ruby Princessé volt, aminek fedélzetéről közel 2700 utast engedtek leszállni, annak ellenére, hogy akkor már többnek influenzaszerű tünetei voltak. A rá következő hetekben több mint 660 utasnak lett pozitív a koronavírus-tesztje, 28 utas bele is halt a betegségbe.
