„Ilyen körülmények között fogunk élni” – lassan bármikor drónok jelenhetnek meg a balti légtérben

Politikailag nagyon kockázatos lenne a balti országoknak, ha ukrán drónok szándékosan megsértenék a légterüket, ahogy ez Kijevnek is rizikóval járna, mondta a Telexnek Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója a balti térségben az elmúlt hetekben lezuhant drónokról.

Az utóbbi időszakban több, néha ismeretlen eredetű, máskor egyértelműen ukránként azonosított drón csapódott már be litván, lett, észt és finn területen. Ukrajna egészen távol is igyekszik célba venni drónokkal Oroszország katonai és olajinfrastruktúráját. Nagyon úgy tűnik, hogy ezek az eszközök érintettek az incidensekben, szakértők feltételezése szerint az oroszok több drónt eltéríthettek, és a NATO balti tagjai felé irányíthattak. Erre azonban nincs bizonyíték, miközben orosz dezinformációk is bőven terjednek.

A NATO nem aggódik, és a drónok nem okoztak komoly károkat, de a politikai következmények máris érződnek. Az egyik esetbe belebukott a lett kormány: miután menesztették a védelmi minisztert, az egyik kisebb koalíciós párt kilépett a kabinetből.

A litván kormánytagokat is óvóhelyre terelték

A legutóbbi eset szerdán történt Litvániában, és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is utalt rá a Magyar Péterrel közösen tartott varsói sajtótájékoztatóján. Nagyjából egy órán át légiriadót hirdettek Vilnius körzetében, miután egy ismeretlen eredetű drón Belarusz irányából berepült az ország légterébe. A hadsereg figyelmeztette a vilniusiakat, hogy keressenek menedéket, és a litván kormány tagjai is óvóhelyre vonultak. Bár a légiriadó kora délután véget ért, azt egyelőre nem tudni, hogy a drónt lelőtték-e vagy magától elhagyta az ország légterét.

Kedden Észtországban, a Võrts-tó felett lőtt le egy drónt a balti légteret felügyelő NATO-misszió egyik román vadászgépe. Marko Mihkelson, az észt parlament külügyi bizottságának vezetője azt mondta, valószínűleg egy orosz jelzavarással eltérített ukrán drónt lőttek le, amely Lettország felől lépett be a légterükbe. Az ukránok elismerték, hogy az ő drónjukról volt szó, és elnézést kértek.

Május 7-én két drón zuhant le Lettország területén, az egyik egy nagy olajtartály mellett. A lett hatóságok szerint ezek orosz területről léptek be a légterükbe, ezért bekérették a lett külügyminisztériumba az orosz nagykövetség ügyvivőjét, akinek tiltakozó jegyzéket adtak át. Moszkva „a polgári infrastruktúra elleni ukrán terrortámadási kísérletnek” minősítette a történteket. Az oroszok azt állították, hogy az incidens idején hat idegen drónt észleltek, később pedig közölték, Pszkovnál egy ukrán An-196 Ljutij drón lépett az orosz légtérbe, amit lelőttek.

A lettek nem merték megkockáztatni, hogy lelőjék a drónokat, nehogy a roncsaik lakott területre zuhanjanak.

Május 15-én a finn fővárosban, Helsinkiben is kisebbfajta pánik volt, és a Helsingin Sanomat szerint a finnek nagyon nem voltak elégedettek a hatóságok reakciójával. Péntek kora hajnalban adták ki a riasztást a központi Uusimaa régió 1,8 millió lakosának, hogy egy potenciálisan veszélyes drón tarthat a térség felé. Azt tanácsolták az embereknek, maradjanak az épületekben. A drón végül nem érte el Finnországot, reggel 7-re feloldották a riasztást. Eközben a 112-es vészhelyzet hívórendszer lehalt.

Mark Rutte NATO-főtitkár a szerdai vilniusi eset után azt mondta, hogy a katonai szövetség „nyugodt, határozott és arányos választ adott a drónbehatolásokra” a régióban. „Ha drónok érkeznek Ukrajnából, az nem azért van, mert Ukrajna drónokat akart küldeni Lettországba, Litvániába vagy Észtországba. Azért vannak ott, mert Oroszország 2022-ben megkezdte a vakmerő, illegális, teljes körű inváziót, miután 2014-ben a Krím félszigeten támadtak Ukrajnára” – jelentette ki.

A Magyarral közös sajtótájékoztatóján Tusk azt mondta a Vilnius feletti esetről és az Észtországban észlelt drónról, hogy több száz értelmezés fog születni, „egy a biztos: ez a háború, Oroszország támadása Ukrajna ellen más országokat is veszélyeztet, ez a veszély pedig reális”.

Sok a kérdőjel, de vannak árulkodó jelek

„Kategorikusan nem lehet kijelenteni, de egyik balti ország és Ukrajna sem tagadta, hogy ukrán drónok zuhantak le” – mondta Jójárt. Orosz drónt eddig nem találtak, de ukránt már észt, lett, litván és finn területeken is. Az észt partokon is roncsokat mosott partra a tenger.

Takács Márk katonai szakértő azt mondta a Telexnek, hogy ha orosz drónokról lenne szó, akkor szerinte a balti államok kihasználták volna az oroszellenes narratívát. „Ukrajna pedig nem lövöldözne mindenfelé drónokat, ha nem állna támadás alatt 13. éve” – Takács szerint nagyjából ezzel az érvrendszerrel védik az érintettek, egyelőre még a baltiak is az ukrán felet.

A lezuhant drónok típusáról Takács nem tudott információt adni, szerinte több eszközről ellentmondásos adatokat közöltek a hatóságok. „Ez nem véletlen, az ellenséget segítenék azzal”, ha elmondanák a részleteket. Ezek voltaképp távirányításos repülők, kompozit műanyag eszközök üvegszálas erősítéssel, ezért a radarok nehezen tudják felderíteni őket.

Az is fontos részlet, hogy sokszor nemcsak előre beállítanak egy koordinátát indításkor, hanem beprogramozhatnak kitérő manővereket a drónokba, így tévesztik meg a légvédelmet. Ezek a drónok az 1-2 kilótól az 1-2 tucatig valamennyi robbanóanyagot is hordoznak, amivel például egy olajlétesítményben már károkat tudnak okozni. Az ukránoknak a drónok mellett saját bevethető robotrepülőgépük is van Flamingó néven. Előfordult már korábban, amikor az ukránok a balti orosz kikötőket támadták, hogy drónjaik beléptek az észt, lett vagy finn légtérbe.

Balti aggodalmak

Az esetek Lettországban jártak a legsúlyosabb következménnyel: a legutóbbi drónbecsapódás miatt Evika Siliņa miniszterelnök lemondásra szólította fel Andris Sprūds védelmi minisztert. A Sprūdst a kabinetbe delegáló Progresszívek erre megvonták a támogatásukat a koalíciós kormánytól. Siliņa múlt csütörtökön bejelentette lemondását, miután elfogyott mögüle a parlamenti többség. Az államfő szombaton az ellenzéki vezető Andris Kulbergst kérte fel kormányalakításra.

Jójárt azt mondta, hogy a leesett drónok okozhatnak feszültséget a baltiak és Kijev között, elég csak erre a lett helyzetre gondolni, bár szerinte ebben az esetben inkább „belpolitikai sajátosságokról volt szó”. Az észtek hangoztatták leginkább, hogy valamit csináljanak az ukránok: akár változtassanak a repülési útvonalakon, vagy legyen egy „kill switch” a drónokban, azaz robbanjanak fel a levegőben, ha ennyire letérnének az eredeti pályájukról.

A balti országok tisztviselői szigorúbb NATO-ellenőrzést követelnek a légterüket átszelő ukrán drónok miatt. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint az ukrán drónok irányítóinak jobban kéne figyelniük rá, merre repülnek a szerkezetek. Margus Tsahkna észt külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy országa támogatja Ukrajna jogát, hogy csapásokat mérjen oroszországi katonai célpontokra, de figyelmeztetett rá, hogy a NATO határain belüli incidensek kockázatot jelentenek. Ha Oroszország eltéríti őket, akár polgári áldozatokhoz is vezethetnek. A lemondatott Sprūds volt lett védelmi miniszter korábban arról beszélt, nem valószínű, hogy Ukrajna meg fogja osztani a drónjai repülési terveit, ez ugyanis műveleti információ.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter azt mondta, Kijev a balti partnerekkel együtt készen áll megerősíteni a regionális légtér biztonságát. Információkat osztanak meg egymással, hogy kiderítsék, pontosan mi történt a drónokkal, jelentette ki, miután telefonon beszélt a lett külügyminiszterrel. Szerinte ha kiderül, hogy orosz jelzavarás miatt ukrán drónok zuhantak le Lettországban, őszintén bocsánatot kérnek. „Teljesen őszintén mondom: Ukrajna sohasem irányított egy drónt sem Lettország felé”. Hozzátette, Lettország mellett már elnézést kértek Észtországtól, Litvániától és Finnországtól is a drónincidensek miatt.

Szibiha az ukrán RBC szerint arról is beszélt, hogy a céljuk a maximális biztonság garantálása Lettország, a többi balti állam és Finnország számára. „Először is azzal, hogy voltaképp szembeszállunk az orosz agresszióval. Másodszor pedig azzal, hogy segítünk megerősíteni a barátaink légtereinek védelmét” – mondta a miniszter.

Tűrni vagy lelőni?

Kijev jelezte, szívesen küldene elektronikai hadviselésben jártas szakértőket a Baltikumba, mondta Jójárt. Nekik van tapasztalatuk, vissza tudnák irányítani a drónokat az orosz légtérbe, ugyanakkor ezzel „inkább csak szimbolikus politikai gesztusról van szó”.

Takács szerint az ukránok sok mindenben tudnak segíteni a baltiaknak ebben a helyzetben. „A légvédelem nagyon sok olyan dologból áll, ami szervezési kérdés, például ki kinek jelent”, ebben pedig jók az ukránok. A balti államok ráadásul kicsik, ezért itt nem kell hatalmas területeket lefedni, kiválasztott helyszíneket, például a kritikus infrastruktúrát meg tudnák védeni az általuk jól ismert Sting elfogó drónokkal. Ezek a Sahid típusú támadó drónoknál olcsóbbak, „egy jó használt autó árában vannak”.

Takács arról is beszélt, milyen mechanizmusok működnek a NATO integrált légvédelmi rendszeréhez tartozó balti légtérben, ha le kell szedni egy elvadult drónt. Az elfogó vadászrepülőket váltásban adják a tagok, Magyarország is szokott küldeni Gripeneket személyzettel. A NATO szintjén egységes szabályok vannak, hogy mikor lehet tüzelni drónra. Az ökölszabály szerint amíg nem fenyeget lakott területet egy eszköz, addig nem tüzelnek rá, de ha biztonságosan le lehet szedni, akkor lelövik. „Ha egyértelműen kiderül, hogy támadó és ellenséges, és lakott területet vagy infrastruktúrát fenyeget, akkor tüzet lehet nyitni rá” – magyarázta Takács.

Vaidotas Malinionis litván védelmi szakértő a lengyel TVP Worldnek azt mondta, nem egyértelmű a helyzet, főleg hogy békeidőben nem szükséges olyan készültséget fenntartani minden határszakaszon, mintha háború lenne. Szerinte hatékonyabb észlelésre, világosabb eljárásrendre és a határőrségek fokozott támogatására van szükség.

A NATO tesztelgetése?

Sok kérdés merül fel a drónok körül, de az orosz narratíva világosan látszik. Jójárt szerint az orosz propaganda bizonyítékok nélkül próbálja elmélyíteni a feszültséget.

Szergej Sojgu Oroszország volt védelmi minisztere az önvédelemhez való jogukat hangsúlyozta arra hivatkozva, hogy a baltiak átengedik az ukrán drónokat a légterükben. Az oroszok külső hírszerzése, az SZVR igazgatója egyenesen arról beszélt, hogy az ukránok közvetlenül balti területről indítják a drónokat, sőt ukrán drónoperátorok települnek majd észt–lett–litván területre. Azokat az országokat is megfenyegette a Kreml, amelyek segítik Ukrajnát a dróngyártásban, mint Lettország. Alekszander Lukasenko belarusz elnök pedig jelezte, minden eszközzel megvédik magukat az esetleges balti, lengyel vagy ukrán agressziótól.

Malinionis azt mondta, Oroszország hamisan vádolja azzal az észteket és letteket, hogy megnyitnák a légterüket az ukrán drónok előtt. Szerinte az oroszoknak bőven elég megzavarniuk az ukrán drónok rendszereit, hogy azok a balti légtérbe tévedjenek, ezután pedig mutogathatnak arra, hogy a balti államok engedték be őket. Az oroszok bizonytalanságot akarnak kelteni a NATO keleti szárnyán – vélte Malinionis. Szerinte Lengyelországnak, Finnországnak és a balti országoknak alkalmazkodniuk kell az új realitáshoz, hogy bármikor, kiszámíthatatlanul drónok hatolhatnak be a légterükbe.

„Ilyen körülmények között fogunk élni, és meg fogjuk tanulni, hogyan birkózzunk meg ezzel”.

A RealClear Defense is arról írt május 11-én, hogy Oroszország a drónok NATO-légtérbe terelésével tesztelgeti a katonai szövetséget. Szerintük ezáltal úgy hatolhat be az észt vagy lett légtérbe kelet felől, hogy nem kockáztat nyílt katonai konfrontációt. A portál szerint az orosz tesztelgetés része az is, hogy olykor megsértik a balti államok légterét a repülőik, amik kikapcsolt jeladóval, rádiócsendben, repülési terv nélkül közlekednek. Ilyen esetben a NATO balti légtérőrzési missziója szokta elfogni és kikísérni az orosz bombázókat és vadászgépeket. Az oroszokhoz köthető hajók és tengeralattjárók pedig rendszeresen megfigyelik a tenger alatti vezetékeket, olykor szabotázsokat is elkövetnek ellenük.

A balti félelmeket a drónos esetek mellett az is táplálja, hogy az orosz dezinformáció már szakadár köztársaságokat is kitalált. Ilyen az észt területen lévő Narvai Népköztársaság, ami egy, az orosz határnál fekvő, oroszajkúak lakta város körüli fikcionális állam lenne. A Le Monde márciusi cikke szerint az orosz propagandisták már el is kezdték hangoztatni a tévében, hogy meg kell védeni az elnyomott oroszok e szakadár – ismételjük: nem létező – államát. Nagyon hasonlóan kezdődött a konfliktus Kelet-Ukrajnában is.

Zavar, feszültségkeltés, szemöldökráncolás

Jójárt szerint nem igaz az az orosz állítás, hogy a balti légteret használják az ukránok, hogy támadják a Finn-öbölbeli orosz olajterminálokat. Az azonban feltételezhető, hogy olyan útvonalon repülnek az ukrán drónok, amely elég közel van a balti légtérhez, ez visszatarthatja a belaruszokat, oroszokat, hogy le merjék lőni őket. „Van egyfajta kockázatminimalizálás orosz részről”, az ukránok ezt talán kihasználják. Jójárt szerint sohasem lesz bizonyíték rá, hogy az oroszok „spoofolták”, azaz eltérítették a drónokat, ezért estek le balti területen.

Takács Márk szerint biztos, hogy van célja Oroszországnak az incidensekkel, „zavart, feszültséget, nézeteltérést, szemöldökráncolást” akarnak okozni. De nem látja annak jelét, hogy ez törést okozna a balti államok Ukrajnát támogató politikájában. Ha egy ilyen eltérített drón komolyabb károkat okozna, szerinte a kölcsönös védelemről szóló NATO 5-ös cikkely nem lépne életbe, legfeljebb a 4-es cikkely a tagállamok konzultációjáról. „Nem megoldás, ha néhány átsodródott vagy akár direkt átlőtt drón miatt nekimegyünk az oroszoknak, abból semmi jó sem fog kisülni” – mondta.

Jójárt szerint nincs orosz szándék komolyabb balti provokációra. Abban lehet igazság, hogy nyugati országok hírszerző szervei megpróbálják az ellenkezőjét elhinteni, részben, hogy Oroszországgal szemben aláássák a bizalmat. Közben olyan hírek terjednek, „hogy az oroszoknál akkora a probléma, hogy az eliten belül puccsot szerveznének Vlagyimir Putyin ellen”, de erre nincs bizonyíték.

Az orosz cél Jójárt szerint inkább az, hogy leválasszák a NATO-országokat Ukrajna támogatásáról, feszültségeket szítsanak ezen országok és Ukrajna, illetve a politikai elitek és a társadalmaik között. Ezért próbálják az információs térben is elmélyíteni a drónincidenseket.