Már több halottja van az extrém forróságnak több nyugat-európai országban, sorra dőlnek a rekordok – ilyen mondatok eddig egy forróbb júliusi vagy augusztusi időszak közben jöhettek szembe, most viszont még csak május vége van, és Európa máris küzd az első hőhullámával. Szökőkútban fürdő párizsiak, meglepett, túlöltözött turisták Londonban és az óceánba ugráló írek – ezek a napok azt mutatják, hogy a kánikula most már nem korlátozódik a nyári hónapokra. És mi tehet az egészről? Egy Európához ragaszkodó hőkupola.
Tavaszi nyár
Európában szétnézve jelenleg nehéz olyan helyet találni, ahova az ember elmenekülhetne a forróság elől. A kontinens hőtérképén uralkodó a 30 fok fölötti maximumokat jelölő vörös szín, de még az északibb Berlin–Varsó–Kijev vonalon sem sokkal kellemesebb a helyzet, Stockholmnak pedig „csak” 20 fokos maximumok jutnak. Sehol sem az ilyenkor megszokott időjárás uralkodik.
A borús, esős időjárásáról ismert Egyesült Királyságban kedden a maximumok meghaladták a 35 fokot is, az ország meteorológiai hivatala, a Met Office szerint ilyen forróság még nyáron is szokatlannak mondható, nemhogy tavasszal. Franciaország is példátlan korai hőhullámmal küzd, a Météo-France szerint a napokban országszerte több száz melegrekord dőlt meg. Ugyan csak 1 fokkal, de Írországban is rekord született. A meleget persze a kontinens déli része sem úszta meg, az olaszoknál, a spanyoloknál és a portugáloknál bőven 30 fok fölé kúszott a hőmérséklet. És mint tapasztalhattuk, Magyarországon is idő előtt kezdődött a nyár.
Az emberek szerte Európában meglepetten fogadták az utóbbi években inkább júliusban megszokottá vált izzasztó meleget. A Guardian öt európai fővárost körbejáró beszámolójában Madridban turisták panaszkodtak arról, hogy nem ilyen időjáráshoz pakoltak össze; Párizsban a helyiek parkokban fürdőruhában napoztak, szökőkutaknál frissültek, vagy éppen a Szajna partján kerestek felfrissülést. Eközben London belvárosában turisták arról meséltek, hogy egy hete, amikor megérkeztek a városba, még 14 fok körül mozogtak a maximumok, ehhez képest sokkoló volt a 34 fok. Dublini lakosok pedig elismerték, hogy igen, itt a klímaváltozás, de legalább szép tiszta az ég, és süt a nap, nem ehhez vannak szokva. A rekordnak számító közel 30 fokot az ír fiatalok úgy használták ki, hogy sziklákról a hideg vízbe ugráltak.
Londonban már „trópusinak” nevezték az elmúlt néhány éjszakát, ugyanis ekkor sem volt kevesebb 20 foknál. A legmagasabb hőmérsékletek időnként még Lagosét, Kairóét, Damaszkuszét vagy Hanoiét is meghaladták. A napokban mért csúcsok körülbelül 15 fokkal magasabbak, mint az Egyesült Királyság késő tavaszi történelmi átlagai. A meleg a Benelux-államokat sem kíméli: Hollandiában például a védelmi minisztérium az egyik régióban kénytelen volt ideiglenesen felfüggeszteni az összes olyan katonai tevékenységet, amely lőfegyverek vagy robbanóanyagok használatával jár, miután 2-es szinte emelték a tűzriadó szintjét.
A hőségnek eközben már több áldozata is van, bár a halálesetek többsége csak közvetve kapcsolódik a rendkívül meleg időjáráshoz: a franciáknál eddig összesen heten vesztették életüket, közülük többen vízbe fulladtak, mások viszont sporteseményeken lettek rosszul. Fulladásos baleseteknek már az Egyesült Királyságban is több halálos áldozatuk van.
A francia meteorológiai szolgálat, a Météo-France időjósa arra figyelmeztet, hogy ők egyelőre nem szabadulnak a májusi forróságtól. A csúcshőmérséklet a következő napokban az ország egyes részein elérheti akár a 38-39 fokot is. „Ez egy példátlan esemény, aminek a bekövetkezési valószínűsége ebben az évszakban, az 1979 és 2025 közötti éghajlati viszonyok mellett 1 az 1000-hez” – nyilatkozta Christophe Cassou klímakutató a Monde-nak. A lap hosszan, grafikonokkal alátámasztva magyarázta, hogy a Météo-France nem véletlen dobálózik olyan kifejezésekkel, mint hogy „teljesen példa nélküli”.
Az Egyesült Királyságban kicsit már javult a helyzet, már nem 30 fok környékén táncolnak a maximumok. Bár az olaszoknál nem okoz akkora meglepetést a hőség, a napról napra melegedő levegő miatt 14 városukra már figyelmeztetést adtak ki, és vörös riasztás van érvényben Rómára, Firenzére, Torinóra és Bolognára is. Ilyenkor az egyik intézkedés, hogy 12:30 és 16 óra között korlátozzák a közvetlen napfényen végzett munkát, így például az építkezéseket, a mezőgazdasági munkákat és a futárszolgálatot.
Tessék, Európa, itt egy hőkupola!
A hőhullám oka, hogy Európa beszorult egy úgynevezett hő-, illetve hőségkupolába. A Severe Weather Europe magyarázata szerint ilyen jelenség akkor alakul ki, amikor a magaslégkörben kiterjedt magasnyomású rendszer fejlődik ki, amely lesüllyedésre és összenyomódásra kényszeríti az alatta lévő levegőt. Ez felmelegíti az alsóbb légrétegeket. A forró levegő pedig kitágul, és egy kidudorodó kupolát hoz létre, amely csapdába ejti a hőt.
A hőkupola van olyan erős, hogy a korábban ilyenkor megszokott hőmérsékleten akár 10 fokot is dobjon. Alapesetben a szél képes átmozgatni a magas nyomású zónákat, de a hőségkupolák nagyon magasra nyúlnak a légkörben, szóval esetükben nem ilyen egyszerű a dolog.
Az ilyen jelenségek kialakulásához nagyban hozzájárul az emberiség által okozott éghajlatváltozás, illetve annak következményei. A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat és Meteorológiai Világszervezet szerint Európa az elmúlt harminc évben évtizedenként 0,56 Celsius-fokot melegedett, ami a kétszerese a globális átlagnak. Ez első ránézésre nem tűnik soknak, de klímaszempontból igenis az, és pont elég ahhoz, hogy a hőhullámokat egyre elviselhetetlenebbé tegye.
A világ most átlagosan körülbelül 1,4 fokkal melegebb, mint a 19. század végén volt. A globális felmelegedés mértéke a század végére akár a 3 fokot is megközelítheti, ami értelemszerűen újabb hőmérsékleti rekordokat is magával hoz majd. Ez az olyan országoknak, mint az Egyesült Királyság, Franciaország vagy éppen Svájc, sok problémát okozhat a jövőben, mert semmilyen szempontból sem ilyen klímára rendezkedtek be. Persze száz éve is előfordult forróság, de a rekordok jól érzékeltetik a különbséget: az Egyesült Királyságban a valaha volt legmelegebb hőmérséklet nagyon sokáig az 1911-es 36,7 fok volt, egészen 2022 júliusáig, amikor 40,3 lett az új csúcs.
„Ha valaki megdönti a magasugrás világrekordját, akkor arra számíthatnánk, hogy egy centimétert javít, és nem hirtelen 20-30 centimétert. Ugyanez vonatkozik az időjárásra is” – mondta Erich Fischer, a svájci ETH Zürich Légkör- és Klímatudományi Intézetének professzora a BBC-nek. Szerinte nagyon gyors felmelegedésen megy keresztül a kontinens, különösen Nyugat-Európa. „A kitolódott hőhullámszezon az éghajlatváltozás egyik hatása” – mondta azt AFP-nek Robert Vautard klímakutató. Szerinte hasonló hőséget idővel áprilisban és októberben is tapasztalhatnak majd az emberek.
A forró nyári időjárás kedvelői Magyarországon sem panaszkodhatnak: hétfőn a fővárosi melegrekord is megdőlt. A HungaroMet azt írta, hogy az országos átlagos maximum-hőmérséklet 30,2 fok lett, amely több mint 7 fokkal magasabb az ilyenkor szokásosnál. Újpest állomásukon kora délután 32,2 fokot regisztráltak, amivel megdőlt az erre a napra vonatkozó budapesti legmagasabb maximum-hőmérséklet rekordja. A korábbi fővárosi rekordot, 32,0 fokot 2007-ben jegyezték fel ezen a napon Pestszentlőrincen.
Enyhe nyárra az európai meteorológiai modellek és a Copernicus adatai alapján 2026-ban aligha számíthat Európa. Várhatóan kontinensszerte melegebb lesz az átlagosnál, és tartós hőhullámokkal tarkított nyár jöhet. Az előrejelzések szerint a kontinens középső és déli régióiban a csapadék mennyisége az átlag alatt alakulhat, ami hosszabb aszályos időszakokhoz vezethet. Magyarországon már áprilisban jelentős hiány volt csapadékból, a földeken tavaszi aszály volt. A helyzet azóta sem javult, sőt még romlott is: a HungaroMet adatai szerint Budapesten a talaj 100 centiméteres felső rétegében már majdnem 100 milliméter volt a vízhiány, az Alföld nagy részén pedig már bőven efölött van.
