Uniós jogállamisági biztos: Április 12. fontos dátum marad Európa emlékezetében

Uniós jogállamisági biztos: Április 12. fontos dátum marad Európa emlékezetében
Michael McGrath uniós jogállamisági biztos a külügyi, az európai ügyek, valamint az igazságügyi és alkotmányügyi parlamenti bizottságok elnökeivel folytatott tárgyaláson, az Országház Tisza Kálmán Termében, 2026. június 2-án – Fotó: Purger Tamás / MTI
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Múlt héten Magyarországra látogatott az Európai Bizottság demokráciáért, jogállamiságért és igazságügyért felelős biztosa. Michael McGrath már tavaly is járt biztosként Magyarországon, amikor az uniós testület éves jogállamisági jelentéséről egyeztetett. Idén nem sokkal azután jött, hogy Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen bizottsági elnök 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról állapodott meg. A biztost írásban kérdeztük a budapesti útja után.

Ez volt a második látogatásom Magyarországon európai biztosként, de az első az új magyar kormány alatt, amely elkötelezte magát egy európai út, a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, valamint amellett, hogy érdemi reformokat vezessen be a magyar emberek érdekében. Budapesti látogatásom a 2026-os jogállamisági jelentés előttre esett, ami kiváló alkalmat adott, hogy számba vegyük az új fejleményeket, de arra is, hogy személyesen gratuláljak az új kormánynak a hivatalba lépéshez.

Április 12. fontos dátum marad Európa emlékezetében. Ezen a napon a magyarok demokratikusan döntöttek, és új fejezetet nyitottak az országuk előtt.

A tagállamok támogatása a demokrácia, a jogállamiság és a közintézményekbe vetett bizalom megerősítésében az Európai Bizottság munkájának középpontjában áll. Készen állunk rá, hogy ebben támogassuk Magyarországot. Az összes találkozómon hangsúlyoztam, hogy a Bizottság kész konstruktívan együttműködni a magyar hatóságokkal a régóta fennálló jogállamisági aggodalmaink kezelésében, és támogatni a demokratikus intézményeket megerősítő reformokat.

Nagyon örültem, hogy találkozhattam Tarr Zoltánnal az új szerepében, miután korábban dolgozhattam vele európai parlamenti (EP-) képviselőként.

Mindössze három héttel az új kormány hivatalba lépése után világos kötelezettségvállalásokat látunk a médiaszabadság és a pluralizmus megerősítésére, amelyek célja, hogy egy élénk és sokszínű médiateret segítsenek elő Magyarországon.

A párbeszéd mindig a legjobb módszer, hogy kezeljük a kihívásokat. Ezért üdvözöltem a lehetőséget, hogy először beszélhessünk az új miniszterrel a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokról a médiaszabadság terén, mint amilyen a megfelelés a médiaszabadság-rendeletnek vagy a Klubrádió esete. [Előbbi még csak kezdeti szakaszban jár, utóbbinál már bíróság mondta ki az uniós jog megsértését, utána a büntetés mértékét meghatározó per jön – a szerző.]

Konstruktívan és nyíltan beszélgettünk. Megegyeztünk: fontos, hogy hatékonyan dolgozzunk együtt, és tovább erősítsük a médiaszabadságot Magyarországon.

Megtiszteltetés volt mindkettejükkel találkozni és a Magyarország jövőjére vonatkozó víziójukról, valamint a tervezett ambiciózus programról beszélni. Biztató volt hallanom, hogy a jogállamiság megerősítése központi fontosságú az új kormánynak. A találkozóimon elismételtem, hogy az Európai Bizottság kész támogatni a lépéseket a múltból örökölt nehézségek megoldására, valamint a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésére. Amikor a reformokat tervezzük, fontos biztosítani, hogy ezek a változtatások fenntarthatók és hatékonyak legyenek.

A miniszterelnök-helyettessel végigvettük azokat a jelentős mérföldköveket, amelyeket nagyon rövid idő alatt sikerült elérni. Ilyen például a csatlakozási kérelem az Európai Ügyészséghez, valamint a döntés, hogy visszavonják Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Ezek fontos lépések, amelyek eltökéltséget és lendületet mutatnak. Sokat sikerült elérni mindössze három hét alatt, és bízom benne, hogy további haladás jön a következő hónapokban.

Michael McGrath és Görög Márta igazságügyi miniszter találkozója 2026. június 2-án – Fotó: Isza Ferenc / Európai Bizottság / EU
Michael McGrath és Görög Márta igazságügyi miniszter találkozója 2026. június 2-án – Fotó: Isza Ferenc / Európai Bizottság / EU

Örültem, hogy találkozhattam az új igazságügyi miniszterrel, részletesen és őszintén beszélhettünk az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéséről, az ajánlásairól és azokról a területekről, ahol korlátozott volt a haladás az elmúlt években. Ez még csak a kormány első időszaka, de világos elkötelezettséget mutat a reformok mellett. Várom, hogy szorosan együttműködhessünk a miniszterrel, és hogy kulcsfontosságú jogállamisági reformokat fogadjanak el a következő időszakban.

Nem az én dolgom, hogy politikai kijelentéseket kommentáljak. Az Európai Bizottság szerepe, hogy a bizonyítékok és bevett eljárások alapján objektíven felmérje a tényeket. Minden tagállamunkban értékeljük a jogállamisági helyzetet az éves jogállamisági jelentésünkben, amelyet a nemzeti hatóságokkal, a civil szférával, szakértőkkel és más érintettekkel folytatott széles körű egyeztetésekre alapozunk. Az értékeléseinket átlátható és tényszerű módszertannal végezzük el, amelyet ugyanúgy alkalmazunk Európai Unió-szerte. Az éves jogállamisági jelentés megállapításai és ajánlásai tükrözik minden tagállam, így Magyarország jogállamisági helyzetét.

Ursula von der Leyen és Magyar Péter fontos egyezségre jutott, amely egyeztetett reformok alapján jelentős uniós források feloldása előtt nyitja meg a kaput. A jogállamiság megerősítése azonban ennél tovább megy. A demokráciáink alapjairól szól, és ebbe beletartoznak olyan ügyek is, mint az igazságügy függetlensége, a média szabadsága és sokszínűsége, valamint az erős demokratikus fékek és ellensúlyok.

Pontosan ezért követte a látogatásom az egyezséget. Lehetőséget adott arra, hogy továbbra is konstruktív kapcsolatban maradjunk a magyar hatóságokkal, és átfogóan áttekintsünk más közéleti területeket, ahol megerősíthetjük a jogállamiságot. Ennek része, hogy kövessék a jogállamisági jelentésben vázolt ajánlásokat, és azonosítsák azokat a módszereket, amelyek a gyakorlatban segítenek a megvalósításukban.

Azok az ajánlások is fontosak maradnak, amelyek nincsenek is közvetlenül az uniós alapok kifizetéséhez kötve, mert befolyásolják a polgárok bizalmát a közintézményekben, az igazságügyi rendszerben és a demokráciában.

Számos ügyben zajlanak kiterjedt technikai és politikai egyeztetések az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között. A helyreállítási alap nincs ugyan a közvetlen portfóliómban, de azt ki tudom jelenteni, hogy

az egyezség fontos mérföldkövet jelentett, és mindkét részről mutatta az elkötelezettséget a reformok előmozdításának, valamint a magyarországi jogállamiság megerősítésének kérdésében.

Az Európai Bizottság teljes mértékben támogatja a magyar államot, hogy megfeleljen a szükséges követelményeknek és mérföldköveknek, amelyek lehetővé teszik fontos uniós források folyósítását, ezzel pedig segítik a növekedést, a befektetéseket és a magyar polgárok lehetőségeit.

Ahogy azt helyesen megjegyezte, a biztosok előző kollégiuma hozta a döntést bizonyos források feloldásáról. [A csomagról az előző Európai Bizottság idején, 2023 áprilisában Didier Reynders igazságügyi és jogállamisági biztos, valamint Varga Judit akkori igazságügyi miniszter kötött „technikai megállapodást”, ezt az uniós testület 2023 végén fogadta el. Az Európai Bizottságban a nagyobb horderejű döntéseket közösen, „kollégiumként” hozzák a biztosai – a szerző.]

Amit én tudok mondani, hogy az Európai Bizottság részletes értékelést végzett, és mindenben kellő gondossággal járt el, mielőtt erre a döntésre jutott volna. Továbbra is bízunk abban, hogy a döntést fenntartják, mert gondos értékelésen alapult, és teljes mértékben az alkalmazandó jogi keretekre épült.

Nem szeretnék feltételezett forgatókönyvekről találgatni. Az Európai Bizottság kiáll a döntései mellett, továbbra is a jogi keretek és bevett eljárásaink teljes tiszteletben tartásával fog cselekedni.

A hetes cikkes eljárásról több találkozómon is beszéltünk – főleg az Általános Ügyek Tanácsának júniusi ülésével összefüggésben, ahol a magyar kormány (és az Európai Bizottság) tájékoztatni fogja a másik 26 tagállam minisztereit a közelmúltbeli fejleményekről és a folyamatban lévő reformokról.

A Magyarországot érintő hetes cikkes eljárást 2018-ban kezdeményezte az EP, így az eljárás jövőjével kapcsolatos bármely döntés az uniós alapszerződések és az érintett intézmények által meghatározott előjogok körébe tartozna.

Lengyelországnál más volt a helyzet. Abban az esetben az eljárást az Európai Bizottság kezdeményezte, amely később úgy értékelte, hogy a javaslatát kiváltó körülmények megváltoztak, és ennek megfelelően járt el.

Megerősíthetem, hogy

az Európai Bizottság tud ezekről a fejleményekről, és szorosan figyelemmel követi a helyzetet.

Ebben a szakaszban továbbra is gondosan figyelemmel fogjuk kísérni a fejleményeket, bármiféle releváns intézkedést a szokásos eljárásaink és felelősségi körünk alapján értékelünk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!