Trump nagyon kemény csapással fenyegetett, aztán órákkal később már ott tartott, hogy aláírhatnak egy megállapodást
„Nem tudom, hogy hallottátok-e, de ma véget vetettünk az iráni háborúnak” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy csütörtökön tartott kampányeseményen. Mindezt néhány órával azután tette, hogy lefújt egy Irán ellen tervezett „NAGYON KEMÉNY” csapást arra hivatkozva, hogy jelentős előrelépést értek el a Teheránnal folytatott béketárgyalásokban.
Az amerikai elnök csütörtökön a közösségi oldalán, valamint a Fehér Házban riporterek előtt arról beszélt, hogy nagyszerű megegyezést értek el Iránnal, ami egy „nagyon erős szándéknyilatkozat”. Trump szerint „a dokumentum eléggé végső formában van”, de részleteket már nem árult el, csak annyit, hogy azzal megnyílik a Hormuzi-szoros, és Irán vállalja, hogy soha nem lesz atomfegyvere.
Trump azt állította, hogy Teheránban a legmagasabb szinten hagyták jóvá a megállapodást. Arra a kérdésre, hogy Modzstaba Hamenei ajatollah is engedélyezte-e, azt mondta, „úgy tudom, hogy a válasz az, hogy igen”. Szerinte már a hétvégén aláírhatnak egy megállapodást valahol Európában, és a megállapodás pontjait jóváhagyta az Egyesült Államok, Izrael, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Törökország, Pakisztán, Bahrein, Kuvait, Jordánia, Egyiptom és mások is.
Noha Trump már hetek óta hangoztatja, hogy napokra vannak a megállapodástól, és az iráni külügy első körben tagadta, hogy véglegesítettek volna bármit, péntekre különböző források szerint valóban egyre több jel utalt arra, hogy aláírhatnak egy megállapodást.
A bejelentés azután következett, hogy az április 8. óta érvényben lévő tűzszünet is megkérdőjeleződött az előző napokban. Miközben a konfliktus lezárását célzó béketárgyalások akadoztak, a két fél egymás után hajtott végre kisebb-nagyobb támadásokat egymás ellen az elmúlt két hónapban, de ebben is új szintet jelentett, hogy az Egyesült Államok és Irán a héten már egymást követő két nap is csapásokat hajtott végre.
Kérdőjelek és jelek
Irán magyar idő szerint péntek délelőttig még nem erősítette meg, hogy megállapodásra jutottak volna az Egyesült Államokkal, de a Bloombergnek az egyik G7-ország egyik tisztviselője azt mondta, hogy csütörtök este egy magas rangú iráni tisztviselő arra utalt, valószínű egy megállapodás. Az iráni külügyminisztérium szóvivője csütörtök este az iráni állami televízióba betelefonálva az AP beszámolója szerint közölte, hogy a megállapodás „nagyrészt véglegesítve” van.
A Reuters cikke szerint a szóvivő arról beszélt az iráni sajtónak, hogy még nem hoztak végső döntést, és a megállapodás szövegét még „vizsgálják az illetékes döntéshozó testületek”. A Washington Postnak egy, a tárgyalások állásáról tájékoztatást kapott, névtelenül nyilatkozó iráni tisztviselő azt mondta, nem tud arról, hogy az iráni vezetés hivatalosan is elfogadta volna a megállapodást, de Trump nyilatkozatait pozitív jelként értékelte.
A két fél között közvetítő egyik ország diplomatája pedig az Axiosnak azt mondta, hogy Washington és Teherán megállapodott a szándéknyilatkozat szövegéről, és már az aláírás időpontjáról tárgyalnak, de a lap két forrása szerint Hamenei ajatollah még nem bólintott rá.
Az Axios, a CNN és a Wall Street Journal értesülései szerint akkor történt áttörés, amikor Teheránba látogatott a két fél között közvetítő Katar tárgyalódelegációja. A megállapodás részleteit még nem lehet pontosan tudni, de a legfontosabb kérdés az iráni atomprogram, valamint az Irán ellen bevezetett szankciók feloldása volt.
A szándéknyilatkozat a várakozások szerint a Hormuzi-szoros megnyitásával, valamint az Irán ellen bevezetett amerikai tengeri blokád feloldásával járna, és egy 60 napos tárgyalási időszakot indítana el egy végleges békemegállapodáshoz.
Az Axios értesülései szerint a szándéknyilatkozatban a tűzszünet 60 napos meghosszabbítása vonatkozna Libanonra is, ahol Izrael az északi szomszédjában lévő, Iránnal szövetséges, és izraeli területre rendszeresen átlövő Hezbollah ellen hajtott végre az elmúlt hetekben is csapásokat. Az elmúlt héten Izrael közlése szerint 310 célpont ellen hajtottak végre támadásokat, miután a Hezbollah rakétákkal és drónokkal támadta őket.
Trump arról beszélt, hogy ha lesz a hétvégén aláírás, akkor azon az eddigi tárgyalásokon is főszerepet játszó J. D. Vance alelnök fog részt venni amerikai részről. A CNN-nek két, a diplomáciai tárgyalásokat ismerő forrás azt mondta, hogy a szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírását Genfben tartanák, nem messze a G7-es országok hétfőn Evianban kezdődő csúcstalálkozójának helyszínétől. A Bloomberg a terveket ismerő emberekre hivatkozva szintén Genfet említette lehetséges helyszínként, ők úgy tudják, hogy a megállapodást akár már vasárnap aláírhatják.
Az Axios közben arra hívta fel a figyelmet, hogy csütörtökön már el is indult Európába az amerikai légierő négy C-17-es szállítógépe, Vance látogatásának előkészítéséhez szükséges eszközökkel, köztük kommunikációs berendezésekkel, valamint az alelnöki konvoj járműveivel. A CNN-nek egy iráni forrás azt mondta, hogy Bécs is szóba került lehetséges aláírási helyszínként.
Az Iráni Forradalmi Gárda ennek ellenére azt hangoztatta, hogy az amerikai elnök a háború kezdete óta rendszeresen tett egymásnak ellentmondó és hamis kijelentéseket. Ahogy arról május végén írtunk, Trumpék hetek óta azt állították, hogy napokra vannak a megállapodástól Iránnal, de azok sorra hamisnak bizonyultak. A CNN összesítése szerint az amerikai elnök a háború kezdete óta legalább 38 alkalommal állította azt, hogy közel a megállapodás, vagy Irán kétségbeesetten meg akar állapodni.
Egyre keményebb adok-kapok után
A bejelentést megelőzően egymást követő napokon végrehajtott amerikai–iráni támadások előzményei a hétvégéig nyúlnak vissza. Izrael légicsapásokat hajtott végre a libanoni főváros, Bejrút déli részén, válaszul arra, hogy a Hezbollah rakétákat lőtt izraeli területre. Vasárnap este Irán a Hezbollah mellett kiállva több hullámban rakétákat lőtt ki Izrael északi részére, amire hétfőn reggelre megjött a válasz Izraeltől, több iráni városnál hajtottak végre légitámadásokat. Az áprilisban megkötött tűzszünet óta ez volt az első alkalom, hogy Irán és Izrael támadta egymást.
Trump a támadások befejezésére szólított fel, Irán és Izrael pedig közölte, hogy felfüggesztik az egymás ellen indított légicsapásokat, de megtorlást lengettek be, ha a felek megsértik a tűzszünetet. Nem sokkal később azonban az amerikai hadsereg egyik Apache helikoptere a tengerbe zuhant a Hormuzi-szorosnál. A két pilótát sikerült élve kimenteni a vízből.
Trump állítása szerint a helikoptert Irán lőtte le, és közölte, hogy az Egyesült Államok kénytelen válaszolni a történtekre. Amerikai idő szerint kedd délelőtt még igyekezett csökkenteni az eset jelentőségét a Wall Street Journalnek adott telefonos interjújában, többször is arról beszélve, hogy az „nem volt nagy dolog”, a pilóták nem szenvedtek súlyos sérüléseket.
A Journal cikke szerint azután változtatott a véleményén, hogy tájékoztatást kapott az esetről Pete Hegseth amerikai védelmi minisztertől és az amerikai vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnökétől, Dan Caine tábornoktól. Az amerikai sajtó értesülései szerint egy iráni drón találta el a helikoptert, de iráni tisztviselők állítása szerint nem szándékosan. Azt ugyanakkor elismerték, hogy olyan teherhajókat támadtak, amik amerikai védelem alatt igyekeznek átjutni az Irán által a háború kezdete óta lezárt Hormuzi-szoroson. Az amerikai erők segítségével májusban több mint száz hajó jutott át a szoroson – írta a New York Times egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőre hivatkozva.
A térségért felelős amerikai parancsnokság, a Centcom jellemzése szerint arányos támadást hajtottak végre a helikopter lelövése után. A két fél az elmúlt hetekben egyre több hasonló, korlátozott támadást hajtott végre egymás ellen, veszélyeztetve a kezdetek óta törékeny tűzszünetet. Egy héttel korábban is többször lőtték egymást, és egy ember meghalt, több mint hatvanan megsebesültek, amikor Irán az amerikai légierő által is használt kuvaiti nemzetközi repülőtér ellen hajtott végre dróntámadást. Ennek ellenére Trump és amerikai tisztviselők szerint a tűzszünet továbbra is érvényben van.
Miután Irán a térségbeli amerikai érdekeltségek ellen hajtott végre csapásokat, csütörtökre virradó éjszaka az Egyesült Államok több iráni városnál újabb támadásokat indított. Az amerikai gépek iráni légvédelmi állásokat, parancsnoki állomásokat és radarokat támadtak a Hormuzi-szoros közelében, amire válaszul Irán az amerikai haditengerészet bahreini bázisa, valamint több közel-keleti amerikai katonai bázis ellen indított dróntámadásokat. A több órán át tartó amerikai támadásokat a Centcom közlése szerint önvédelemből hajtották végre, válaszul a kereskedelmi hajók és amerikai erők elleni iráni támadásokra.
Trump a közösségi oldalán viszont arról is írt, hogy Irán „fizetni fog”, amiért túl sokáig húzzák a béketárgyalásokat. „Meg fogjuk támadni őket, keményen megtámadjuk őket” – mondta később riportereknek a Fehér Házban. Trump a Fox News egyik riporterének azt mondta, hogy „szarrá bombázzuk őket”, ha Teherán nem írja alá a megállapodást, közölve, hogy a legújabb támadásban 49 Tomahawkot lőttek ki iráni célpontokra, valamint vadászgépekkel bombáztak.
Hegseth pedig arról beszélt, hogy „ha bombák segítségével kell tárgyalnunk, akkor bombák segítségével tárgyalunk, nagyon jók vagyunk benne”.
„Az Egyesült Államok ma este NAGYON KEMÉNY csapást fog mérni Iránra (amelynek haditengerészete, légiereje, radarai, légvédelme és minden egyéb védelmi rendszere, valamint támadó képességeinek nagy része már NINCS TÖBBÉ!)” – írta Trump a Truth Socialön.
Csütörtöki posztjában a Hárg-sziget elfoglalásának bejelentése volt új elem az elmúlt hetek fenyegetőzéseihez képest. Trump már két hónapja, a tűzszünet bejelentése előtt is a Hárg-sziget megszállását vagy blokád alá vonását fontolgatta, hogy rákényszerítse Iránt a Hormuzi-szoros megnyitására. Szakértők akkor és most is arról beszéltek, hogy a sziget elfoglalása nem jelentene gondot az amerikai erőknek, utána viszont ki lennének téve az iráni támadásoknak. A Reuters szerint a mostani helyzetben ez minden bizonnyal távolibbá tenné, nem pedig közelebb hozná a háború végét.
A Reuters ugyanakkor mindezekkel párhuzamosan azt írta, hogy iráni források és nyugati tisztviselők szerint az utóbbi időben sokat haladtak az előzetes békemegállapodásról szóló közvetett amerikai–iráni tárgyalások. Diplomáciai források a CNN szerint jelezték, hogy a tárgyalások nem kerültek le a napirendről. Ezért az elmúlt napokban is sokan azt feltételezték, hogy az újabb támadásokkal és a retorikai izmozással a két fél a tárgyalási pozícióját próbálja alakítani. Utólag úgy tűnik, valóban ez volt a helyzet.
Trump beleragadt a helyzetbe
Sokatmondó volt, hogy az amerikai elnök a kuvaiti repülőtér elleni támadás után is azt hangoztatta, hogy a tűzszünet tart. „Egy tűzszünet ott nagyon különbözik a világ más részein lévő tűzszünettől”, mert „a világ azon részében a tűzszünet az, amikor mérsékeltebb módon lövöldöznek”. Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy képviselőházi meghallgatáson önvédelemként jellemezte az amerikai támadásokat, amikre válaszul Irán szerinte mindössze pár rakétát lő ki amerikai bázisokra.
Trump a Wall Street Journal értesülései szerint semmiképpen sem akarta újraindítani a kiterjedt harcokat, és csak akkor fontolta volna meg a tűzszünet felmondását, ha Irán amerikai katonákat ölne meg. „Ez egy nagyon törékeny helyzet”, amiben Irán arra törekszik, hogy egy szint alatt tartsa az eszkalációt, ez pedig amerikai katonák megölése – mondta a lapnak Hamidreza Azizi, az SWP német külpolitikai és védelmi intézet vendégkutatója.
Trump közben kedden is azt állította, hogy olyan jól haladnak a pakisztáni és más közvetítők útján folytatott béketárgyalások Iránnal, hogy napokra vannak a megállapodástól egy, a békéhez utat nyitó és a Hormuzi-szorost megnyitó szándéknyilatkozatról. Csakhogy az amerikaiak körében népszerűtlen háború mielőbbi lezárására törekvő amerikai elnök ezt már hetek óta hangoztatja, amivel leginkább az olajárat tudta egy szinten tartani, ezért nem lehetett tudni, ezúttal lesz-e áttörés.
Dan Shapiro egykori amerikai nagykövet csütörtök napközben, még a bejelentés előtt arról írt, hogy a legújabb fejlemények és Trump nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy az amerikai elnök akarja kétségbeesetten a megállapodást, és az eddig elszenvedett súlyos veszteségek ellenére a talpon maradt és a Hormuzi-szoros tartós lezárásával a világgazdaságot is megrengető iráni rezsimnek vannak jobb lapjai.
Az amerikai elnök az NBC-nek adott, vasárnap sugárzott interjúban már azt mondta, soha nem ígérte, hogy nem lesznek háborúk, mert különben „miért építettem volna fel a világ legerősebb hadseregét”. Azt viszont megint hangoztatta, hogy „ez nem egy soha véget nem érő háború”, hiszen csak három hónapja tart, miközben az iraki és vietnámi háborúk éveket öleltek fel.
A Trumpot hatalomra segítő szavazók fontos részét tették ki azok a választók és támogatók, akik vissza akarták szorítani a távoli országokban indított amerikai háborúkat. Köztük volt Vance is, aki az egyik leghangosabb kritikusa volt a korábbi háborúknak. Trump az NBC-nek adott interjúban azt is tagadta, hogy háborúban lennének Iránnal, közölve, hogy a jelenlegi helyzetet nem tekinti háborúnak. Amellett, hogy ezzel igyekezett eloszlatni a véget nem érő közel-keleti háborúkat ellenző támogatóinak ellenérzéseit, jogi megfontolások is vezették, leginkább a háborús hatáskörről szóló törvény (War Powers Resolution Act) miatt. Erről itt írtunk részletesen.
Trump ugyan azt állította, hogy a háború nagyon népszerű az amerikaiak körében, a közvélemény-kutatások adatai szerint nagyjából 60 százalékuk ellenzi és hibás döntésnek tartja már a megindítását is. Ezzel párhuzamosan Trump népszerűsége is mélypontra süllyedt. Különösen nagy gondot okozhat a republikánusoknak, hogy csak 22-23 százalék elégedett azzal, amit Trump a megélhetési költségek területén tett. Márpedig várhatóan ez lesz a kongresszusi választások fő kampánytémája.
Trump beleragadt egy rossz helyzetbe, miután az irániak bizonyították, hogy tűrik a nehézségeket, és nem adták meg magukat – mondta a New York Timesnak Steven Cook a Council on Foreign Relations külpolitikai intézet Közel-Kelettel foglalkozó kutatója. Alan Eyre volt amerikai diplomata szerint Trump minden tagadása ellenére „kétségbeesve igyekszik szabadulni a patthelyzetből, amelybe az iráni háborúval került”, leírni a veszteségeit, és otthagyni az egészet.
Ha lesz megállapodás, annak pontos tartalmától függ majd, hogy mennyiben tudja elengedni a helyzetet Trump, mi lesz Libanonnal és hogyan alakul a február legvégén indított iráni háború mérlege.
