Magyar: Jóváhagyásra javasolta a módosított magyar helyreállítási tervet az Európai Bizottság

Eredményesen egyeztettek Roberta Metsolával, az Európai Parlament (EP) elnökével – jelentette be pénteken Magyar Péter. A miniszterelnök az állam- és kormányfők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt találkozott Metsolával.

Magyar az egyik legfontosabb célnak a hetes cikkes eljárás lezárását tartotta záros határidőn belül. (Az eljárást 2018-ban kezdeményezte az EP, azóta nem haladt se előre, se hátra.) Magyar úgy gondolta, hogy a nemrég benyújtott antikorrupciós intézkedések elegendőek az eljárás visszavonására, ezt jövő héten kezdeményezik, és „ha minden klappol”, október-novemberben megszüntethetik az eljárást.

A másik ügy az EP pere az Európai Bizottság döntése ellen, amellyel elfogadta 2023 végén a magyar igazságügyi reformcsomagot. Rendkívül káros lenne – mondta a közelgő ítéletről (egy előzetes vélemény a Magyarországnak ezermilliárdokhoz utat nyitó döntés megsemmisítését javasolta).

Kétoldalúan egyeztetett a görög, a szlovák és a horvát kollégájával – Magyar kiemelte, hogy utóbbival számos konfliktusa volt az Orbán-kormánynak, bár az előző magyar kormányfő sokszor járt Horvátországba nyaralni. Andrej Plenkovićcsal egyetértettek, hogy most lesz lehetőség az újrakezdésre, de Magyar kijelentette: semmilyen, Magyarországra vagy a Molra ártalmas egyezségbe nem mennek bele.

Robert Fico szlovák miniszterelnökkel megállapodtak abban, hogy eszkaláció helyett megoldást kell találni a Beneš-dekrétumok ügyére. Utána a cseh és lengyel kollégáikkal egyeztettek, a Visegrádi Négyek együttműködésénél kiemelte a Budapest–Varsó gyorsvasút tervét. Jövő héten Magyarországon találkoznak, amihez már megvan a program, többek között versenyképességről, kohézióról tárgyalnak, „nagyon sok közös ügyünk van”.

Christian Stocker osztrák kancellárral korábban az Ausztriából behozott azbesztes kövekről egyeztettek. Magyar jelezte neki, hogy elégedetlen a tempóval, „a magyar állam lépni fog”.

A felzárkóztatási (kohéziós) és a keményebb migrációs politikát támogató országok vezetőinek külön ülésén is részt vett – utóbbin 19 vezető kérte, hogy az illegális migránsoknak az EU területén kívül hozzanak létre visszaküldési központokat. Szerinte több tagállami vezető elfogadhatatlannak tartotta a napi egymillió eurós büntetést, amelyet az előző kormány menekültügyi lépései miatt szabott ki az EU bírósága Magyarországra. A nemrég EP-ben megszavazott visszaküldési rendeletet többen méltatták, de „egy déli tagállam” nem – akkor „elindult a daráló”, „na, ez nem volt unalmas”. (A Politico szerint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel különböztek össze.)

„Nagy különbség van aközött, hogy valaki meg akar állapodni”, vagy nem, „lehet úgy nemzeti érdeket képviselni”, hogy egy centet sem hagynak az asztalon. Nehéz a kompromisszum, de nem kell mindig vétózni és felborítani az asztalt. Ugyanakkor „túl nagy bizalmat” érzett: jelezte, hogy nem barátkozni ment, megadja mindenkinek a tiszteletet, de azért van Brüsszelben, hogy a magyar érdekeket képviselje, ez a kompromisszumok célja.

Ukrajnáról tavaly március óta először tudták mind a 27-en az összes következtetést kiadni. Magyar szerint ehhez sokat kellett dolgozni, hogy ne gyorsítva akarják felvenni Ukrajnát, bár „Orbán Viktor is ebbe a klubba tartozott valamikor”. „Adok-kapokot” követően kikerült a szövegből, hogy a héten megnyitott első csatlakozási fejezetcsoport után nem jön a maradék öt, „amint lehet”. Nem hangzott el semmilyen céldátum Ukrajna csatlakozásáról, a szöveg nagyrészt olyan, amelyet korábban Orbán Viktor is elfogadott, de tompítottak rajta, jelentette ki. Ukrajnáról nem volt ellenajánlat mástól, közölte a Telex kérdésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is váltottak pár szót, Magyar megismételte, hogy Beregszászon találkozna vele – mint elárulta, a helyszínválasztás miatt nem találkoztak még kétoldalúan, Kijev, Budapest és Lemberg is elhangzott.

Magyar bejelentette: Ódor Bálint, a kormány állandó uniós képviselője – akinek hamarosan lejárna a megbízatása – marad a posztján.

A következő hétéves költségvetésnél szeretné elérni, ha az Orbán-kormány által elbukott hárommilliárd eurót visszakapná Magyarország.

Magyar megerősítette, hogy a kormány módosított helyreállítási tervét jóváhagyásra javasolta a miniszterek döntéshozó testületének az Európai Bizottság,

bár korábban „Brüsszelben már volt egy olyan gondolat, hogy Magyarország már tényleg elbukta” ezt a pénzt. A tervezetről így a pénzügyminiszterek a következő ülésükön dönthetnek. (Ahogy arról korábban írtunk, a Magyarországnak tízmilliárd eurót jelentő alapnál csak 2,6 milliárd eurónak megfelelő feltételt, „mérföldkövet” tudtak továbbvinni, mert az előző kormány ennyinek a végrehajtását kezdte meg úgy, hogy be is lehessen fejezni.)

Magyar az EU-csúcs témái mellett Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmánybírósági (AB-)beadványára is kitért. A testület elnöke „az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette” – írta válaszában az AB, miután arról érdeklődtünk, mit tesz Polt Péter azután, hogy hét alkotmánybíró pénteken kizáratta magát Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának tárgyalásából.

Magyar szerint Sulyok az AB volt elnökeként bemutatta, hogyan kell öngólt lőni, mert hiába próbált „kommunikációs mankót” szerezni, „fellázadt a deep state”. Szerinte ha eddig nem kellett volna lemondania, most meg kellene tennie, „ez egy olyan pofon, amilyet még nem kapott köztársasági elnök”.

Magyar azt is bejelentette, hogy 2025-ös szinten befagyasztják a polgármesterek fizetését, és július 1-től elveszik a számla nélküli költségtérítéseket is. A Tisza törvényjavaslatáról itt írtunk részletesebben.

A sajtótájékoztató vége felé a Telex arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozásánál volt-e komolyabb vita vagy ellenajánlat. Magyar Péter azt mondta, hogy neki volt egy másik ajánlata, ez volt a tartalék opció, vagy vészforgatókönyv, ha végül nem fogadják el az eredeti ajánlatot.

A másik kérdésünk arra vonatkozott, hogy az előző kormány alatt a Magyar Ház nevű luxusingatlanban tartott Orbán Viktor EU-csúcs utáni beszámolókat, amire azonban a független sajtó képviselőit nem engedték be. Magyar Péter azt mondta: a kollégái jártak már ott, ők mesélték, hogy néz ki, de nem jutott eszükbe, hogy ott tartsák ezeket a tájékoztatókat. Majd hozzátette: ha nem húzódott volna el a sajtótájékoztató, bemutatta volna az épületet.