Felforrósodott autóban meghalt gyerekek, felhevült testtel vízbe ugró, majd megfulladó emberek, alkoholtilalom, egymás után megdőlő hőségrekordok. Brutális hőhullámmal küzd Európa egyre nagyobb része, miután hőkupola alakult ki Nyugat-Európa felett. Ez leegyszerűsítve egy olyan légköri kupola, ami extrém forró időjárást képes teremteni és hosszan fenntartani.
A hőkupola egyre keletebbre húzódik, és Magyarországon is 40 fokot karcoló hőmérsékleteket okoz majd a hét végétől. Az AFP összesítése szerint már most is 94 millió ember tapasztal 35 fok feletti, 350 millió pedig 30 fok feletti hőmérsékleteket Európában.
Franciaország: 44 fok, 40 halott
Már kedden a mérések kezdete óta valaha volt legmagasabb hőmérsékletet rögzítették a meteorológusok Franciaországban. Ez egy 30 mérőállomás átlaghőmérsékleteit átlagoló adat: 29,8 Celsius-fok. Az eddigi átlagrekord amúgy 29,4 fok volt, amit kétszer is mértek: 2003-ban és 2019-ben. 2003-ban becslések szerint 15 ezer ember halálához lehetett köze a nagy melegnek.
Kedden Pissos településén 44,3 fokot mértek, a nagyvárosok közül pedig Bordeaux-ban 42,1-et. Több állomáson 40 fokos hőmérséklet volt árnyékban, és már az éjszakák sem nyújtanak enyhülést. Az ország több mint felén szerdán is vörös riasztás van érvényben, az előrejelzések szerint a délnyugati régióban akár 43 Celsius-fokig mehet fel a hőmérséklet. Sébastien Lecornu miniszterelnök szerint szinte minden nap és éjjel megdőlnek a helyi és országos rekordok, és a lakosság közel 90 százaléka él rendkívüli hőséggel sújtott övezetben.
Napokig nem is várható még enyhülés: a pokoli helyzet várhatóan a hétvégéig fennáll.
Ahogy az ilyen hőség esetén lenni szokott, rengeteg ember a vizekbe menekül, azonban ez is óriási veszélyekkel jár. A hőhullámban már negyvenen haltak meg június 18. óta, Lecornu szerint többségük fiatal volt.
A BBC összesítése alapján egy 13 éves lány a Szajnában akart megmártózni családjával Fontaine-le-Portnál, de nem tudott úszni, és belefulladt a vízbe. Négy fiatal Lyonnál a Rhône folyóban került bajba egy olyan szakaszon, ahol tilos úszni. Egyiküket már nem tudták kihúzni élve. A déli Carpentras városában egy két- és egy négyéves gyerek pedig a felforrósodott kocsiban halt meg.
Az emberek védelme érdekében korlátozások sora lépett életbe. Betiltották a közterületi alkoholfogyasztást a Fête de la Musique országos zenei fesztivál idején, hogy a mentősöknek ne a detoxra szoruló emberekkel kelljen foglalkozniuk a hőhullám közepén.
Párizsban az Eiffel-torony és a Louvre a megszokottnál órákkal korábban bezár. A Louvre tisztviselői szerint az épület ellenálló a hőséggel szemben, de a nap végére felmelegszik. A Mont-Saint-Michel árapálysziget vezetése is arra kérte a látogatókat, inkább máskorra időzítsék utazásukat. Hétfőn már 1350 iskolát is bezártak a kánikula miatt.
Kedden egy fontos transzformátorállomás megadta magát északon, és közel 100 ezer ember maradt áram és így klíma nélkül. Az áramszünet Bretagne-t sújtja leginkább, a régióban 68 ezer háztartásban szünetel az áramellátás, a hatóságok azt ígérték, hogy szerda estére megpróbálják helyreállítani a szolgáltatást.
Egy francia tetőfedő, Gin Dujardin azt mondta az AP-nek, nem egyszerű most a munkája a sok cinkfedés miatt: „Nagyon, nagyon kemény, mert a cink nagyon forró. A hegesztések nem tartanak.” Azt mondta, lehetetlen a helyzet, szerinte dubaji forróság van Franciaországban.
A vasúti pályák sem nagyon bírják, hogy 50 fokra forrósodnak fel. Valérie Pécresse, a Párizs környéki Île-de-France régió vezetője fennakadásokra figyelmeztetett, és arra kért mindenkit, hogy lehetőség szerint dolgozzon otthonról. Mivel a Garonne hűtésre használt vize már a 28 fokot is meghaladta, a Golfech atomerőművet le kellett állítani.
Még a briteknél is trópusi az idő
Több száz brit iskolát idő előtt be kellett zárni a hőség miatt, írta az AP. Több vasútvonalon fennakadások vannak, a magyarok által is sűrűn használt London Gatwick repteret kiszolgáló vasútvonalat is érintik a vonatkésések és -törlések. A vasútüzemeltetők arra kérik az embereket, csak akkor utazzanak, ha feltétlen szükséges. Kedden közel 68 ezer fogyasztónál ment el az áram az Egyesült Királyságban is.
A brit meteorológiai szolgálat szerdára és csütörtökre is figyelmeztetéseket adott ki a hőség miatt, és előrevetítették, hogy megdőlhet a legmelegebb júniusi nap rekordja. Dél-Angliában a 37 fokot is elérheti a hőmérséklet, Délkelet-Walesben pedig 35 fok lehet, de a napokban akár 39 fokot is mérhetnek.
Ez a hűvösebb éghajlatú szigetországban brutális hőségnek számít.
A helyzetet az ENSZ egy Londonban rendezett klímakonferencián felszólaló főtitkára, António Guterres írta le a legjobban, finoman utalva a Clash dalára: „London nem csak szólít. Megfő” (angolul: „London isn’t just calling. It’s cooking”). Jelezte, az ilyen jelenségek összefüggnek, az okuk a szénhidrogén-függőségünk, a nem megújuló energiaforrások használata.
Spanyolországban észak lett különösen forró
Délen, az Ibériai-félszigeten még pusztítóbb a kánikula. A spanyol meteorológiai szolgálat vörös riasztást adott ki keddre Dél-Andalúziára, ahol árnyékban is 44 fok volt. Még a mérsékeltebb éghajlatú, az óceán által hűtött északi Kantábriában és Baszkföldön is 40 fok felett tetőzhetnek a hőmérsékletek – itt melegebb van, mint a déli Córdobában és Sevillában. A legforróbbat Andújarban mérték, ott 45 fok volt hétfőn.
Ezen a napon a 828 mérőállomásból 101 rögzített legalább 40 fokos hőmérsékletet, és volt nagyjából 30 állomás, ahol éjjel sem hűlt a levegő 25 fok alá, sőt Almeríában a 30 fok volt az éjszakai minimum.
Valentin Fernandez költöztető Madridban „rohasztó időnek” nevezte, amiben dolgoznia kell. „Amikor a nap elkezd rádsütni, úgy érzed, majd meghalsz. A teherautóban kétszer rosszabb... szörnyűséges” – magyarázta. A kormány monitorozza, segítik-e a munkavállalókat a munkaórák módosításában a cégek a nagy meleg miatt. A SATSE ápoló-szakszervezet tiltakozott, hogy az egyes kórházakban tapasztalt 30 fok feletti hőmérséklet veszélyezteti a dolgozók egészségét.
Rubén del Campo spanyol meteorológus azt mondta, a szélsőségesen forró időszakok egyre gyakrabban és egyre elnyúlva fordulnak majd elő, és nem csak júliusban és augusztusban. A hivatalosan is hőhullámnak számító időszakokból 1975 óta tizenkettőt mértek Spanyolországban, ezek felét 2015 óta.
Spanyolországban szerdától várják a hőség enyhülését. Eközben Portugália annyiban megúszta, hogy a partjainál dolgozó hidegfront miatt ott nincs annyira meleg, de pont ez az áramlási rendszer szállítja északra a szaharai forróságot.
Kánikula Németországtól Ausztriáig
Németország nyugati és délnyugati részén a napokban szintén elérheti a hőmérséklet a 40 fokot, ahogy nyugat felől kelet felé húzódik a hőkupola. Pénteken és szombaton hat végzetes incidens volt a német vizekben a Német Életmentő Szövetség (DLRG) szerint. A Rajnában három holttestet találtak Biblisnél, miután két külön esetben összesen három ember tűnt el a folyóban, de a Dunába is belefulladt egy férfi Regensburgnál. Az eddigi júniusi melegrekordot egy Bernburg nevű középső városka tartja 39,6 fokkal még 2019-ből. Több tartományban már arra kérték az embereket, hogy spóroljanak a vízzel, egyes városokban a sütögetéseket is megtiltották.
Hollandiában és Belgiumban is most kezdődik az igazi hőség, a holland meteorológia narancs riasztást adott ki a déli és középső országrészekre. Belgiumban másodszor aktiválják bevezetése óta a nemzeti ózon- és hőségterv riasztási fokozatát.
Olaszországban is nagy a hőség, vörös riasztást adtak ki olyan fontos városokra, mint Róma, Milánó, Firenze, Torino, Bologna és Velence. Jelezték, hogy az időjárás még az egészséges felnőttekre is veszélyt jelent, nemcsak az idősekre vagy krónikus betegekre. Az olasz kormány olyan szabályokat vezetett be, amelyek védik a szabadban, a földeken vagy építkezéseken dolgozókat a pokoli melegben.
Több városban áramkimaradások is voltak, amiért sok légkondicionáló ment egyszerre. Többen is kórházba kerültek a hőséggel összefüggésben. Az olasz törvényhozás hétfőn elfogadott egy jogszabályt azon cégek kárpótlásáról, amelyeknek a hőség miatt le kell állítaniuk vagy csökkenteniük kell a termelésüket.
Görögországban ugyan nincs most elviselhetetlenül meleg, de a tűzszezon beindult. Athéntól északra egy nagyobb tűz kezdődött hétfőn, ami miatt egy időre a Lámiába vezető sztrádát is le kellett zárni.
Svájcban ingyenes napközbeni mozizást vezettek be a 65 év felettieknek, hogy a klimatizált mozitermekbe meneküljenek a meleg elől. A Deutsche Welle szerint múlt csütörtök óta közel 650-en éltek a lehetőséggel. Az alpesi országban is szokatlan meleg van, a nyugati Genfben 36 fokot mértek a héten.
Hőségriasztások vannak érvényben keletebbre, többek közt Ausztriában, Lengyelországban, Szlovéniában és Horvátországban is. Kelet-Ausztriában akár 40 fok körüli hőmérsékletekre is készülnek, Bécsben is extrém meleg várható.
Igenis mi, emberek okoztuk ezt
„Meleg levegőt szív fel Észak-Afrikából, a Szaharából, és ezért van ilyen igazán intenzív hőség. Ez nagyon lassan mozog, és azt jelenti, hogy nincs szél, nincs szellő, hogy felfrissítsen” – mondta a Reutersnek Clair Barnes, a londoni Imperial College klímatudósa a hőkupola helyzetéről.
A lapokban most gyakran előkerül az omega-blokk kifejezés, ami a jelenség alakjára utal: ugyanis egy meleg, nyugodt levegővel teli, magas nyomású dudort két irányból hűvösebb levegőjű, alacsonyabb nyomású rendszerek öveznek. Azért blokk a neve, mert megakasztja a nyugat-kelet irányú jet stream, az időjárást alakító magaslati áramlatokat. A forró levegőt csapdába ejtő omega-blokkok 3-10 napig állnak fenn általában, de egyes esetekben hetekig is megmaradhatnak. Ez a blokk a felhőképződést is akadályozza, amivel tovább növekszik a hőmérséklet belül. A blokk peremein esősebb, hűvösebb idő jellemző.
Az ENSZ klímaügynöksége szerint ez a rendkívüli hőhullám is az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következménye. Az ilyen jelenségek a következő években egyre gyakoribbá válnak majd, sorra dőlhetnek meg a melegrekordok. Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata szerint kétszer gyorsabban melegszik, mint az 1980 óta számított világátlag. 2024 Európa valaha volt legforróbb éve lett, amikor a valaha mért második legtöbb hőstresszes napot jegyezték föl. Hétfőn európai átlagban 24 fok volt, ami 4,1 fokkal meghaladja az 1961-90 közötti átlagértéket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az elmúlt négy évben 200 ezer európai halálesethez járulhatott hozzá a kánikula.
Aki nem tud hűvös helyen lenni, az ugyanis kiteszi a testét a hőkimerülésnek és életveszélyes hőgutának. Emellett főleg Délkelet-Európát egyre inkább veszélyeztethetik az erdőtüzek: tavaly egész Európában közel 1 millió hektár égett le, a legrosszabbul Spanyolország járt.
Közben pedig a nagyfokú légkondihasználat áramfelhasználási csúcsokhoz vezethet. Az Euronews idézte a Compare the Market oldal kutatását arról, mely országokban ugrik meg leginkább az energiafelhasználás hőhullámok idején. A lista élén Görögország végzett Montenegró, Törökország, Horvátország, Olaszország és Spanyolország előtt. A legtöbb áramkimaradás a vizsgált országok között Magyarországon volt, évi 2,92 óra. A hőség egyetlen pozitív hatása, hogy dübörögnek a naperőművek, Németországban például a csúcson az áramtermelés 33-39 százalékát adják.
François Gemenne klímakutató a France24-nak arról beszélt, hogy az országa nagyon nincs felkészülve az éghajlatváltozásra. Maximum az ilyen durva hőhullámok idején esik több szó a témáról, holott fel kéne újítani épületeket, és nem kéne ódzkodni annyira a légkondicionálástól. Ezek a most rendkívülinek számító hőmérsékletek nemhogy normává válnak majd, szerinte 2040-50 környékére konkrétan hűvös időnek fognak számítani.
A légkondik elterjedését áldásosnak tartja, hiába melegítik az utcát, ha az emberek úgysem tartózkodnak kinn nagy meleg idején. Gemenne sajnos nem optimista: „Ezen a héten folyamatosan a klímáról fogunk beszélni. Aztán a jövő héten visszaesnek a hőmérsékletek, és nem beszélünk róla többet. Amikor majd jön a következő hőhullám, megint azt fogjuk mondani: »nem állunk készen«.”
