Tíz évvel ezelőtt, 2016. június 23-án a britek sokkolták az európai országokat, amikor szűk többséggel megszavazták az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból. A brexit végül négy évvel később, 2020 januárjában vált hivatalossá, de már a megelőző években is többen voltak a felmérések alapján azok, akik szerint hibát követtek el. Bár a kilépés 2020-ban és 2021-ben egy-egy rövid pillanatra újra népszerűvé vált, ahogy teltek az EU-n kívüli évek, úgy nőtt az elégedetlenség is.
2016-ban még 51,89 százalék szavazott a kilépésre, 48,11 százalék maradt volna az Unióban. Felmérések alapján a tízéves évfordulón már csak alig harmaduk gondolja jó döntésnek a brexitet, majdnem felük szerint a folyamat rosszabbul halad, mint várták, és csak tizedük látja úgy, hogy a mindennapi élete jobbá vált a kilépés után. A britek 58 százaléka a csatlakozás mellett voksolna, ha tartanának egy újabb népszavazást.
A kilépés mellett kampányoló politikusok egyebek mellett a bevándorlás visszaszorítását, gazdasági fellendülést, a britek életét nehezítő uniós jogszabályok és a „brüsszeli bürokrácia” béklyóinak levetését és az egészségügy fejlesztését ígérték. Meg szupererős porszívókat és különböző alakú banánokat.
A brit gazdaság javulása helyett a GDP 4-8 százalékkal csökkent a kilépés miatt, a bevándorlók száma 2023-ra rekordmagasságba emelkedett, az EU-s szabályok alig tűntek el, az európai országokba exportáló vállalkozások belefulladnak a kitöltendő papírokba. A brit politikai élet pedig azóta is egy kaotikus hullámvasúton ül, amit jól mutat, hogy az elmúlt tíz évben már a hetedik miniszterelnökre készülnek Keir Starmer kormányfő hétfőn bejelentett lemondása után.
Nem boldogok
A tízéves évfordulóra készült közvélemény-kutatások adatai világos képet mutatnak, nézzük ezeket részletesen! A YouGov felmérése szerint a briteknek mindössze 30 százaléka gondolja úgy, hogy jó döntés volt a kilépés, és 57 százalék szerint rossz. Emellett 61 százalék szerint a brexit kudarc volt, és mindössze 12 százalék tartja sikernek. Még a brexit atyjának tekintett Nigel Farage-nak a pártja, a felmérésekben vezető Reform UK szavazóinak 24 százaléka is kudarcként éli meg a kilépést, 44 százalékuk pedig sem kudarcnak, sem sikernek nem tartja.
Az Ipsos felmérése szerint a britek 48 százaléka szerint a brexit rosszabbul halad, mint ahogy azt várták (ez a szám 28 százalék volt 2021 márciusában), és csak 9 százalék szerint jobb a vártnál. Közben mindössze 11 százalék gondolja úgy, hogy a mindennapi élete jobb lett a kilépés után, és 43 százalék szerint rosszabb, derült ki a More in Common felméréséből, amit az Economist idézett. A kilépés az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) közvélemény-kutatásának adatai szerint a britek többsége szerint negatív hatással volt a megélhetési költségekre (66 százalék), a gazdaságra (65 százalék), a fiatalok előtt álló lehetőségekre (57 százalék) és az illegális bevándorlásra (56 százalék).
Ezek után nem meglepő, hogy a britek 52 százaléka szerint Nagy-Britanniának be kéne nyújtania csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, és csak 33 százalék gondolja úgy továbbra is, hogy kívül kéne maradniuk. A Bloombergnek készített közvélemény-kutatás adatai szerint a valószínű választók 58 százaléka a csatlakozás mellett szavazna egy jövőbeli népszavazáson és 37 százalék mondana nemet.
Még többen szeretnék, ha az ország csatlakozás nélkül, de szorosabbra fűzné kapcsolatait az Európai Unióval. A YouGov adatai szerint 59 százalék ezt szeretné, és csak 20 százalék ellenzi. Még a kilépésre szavazó emberek 54 százaléka is támogatja. Az ECFR felmérése szerint az emberek háromnegyede szeretne valamilyen formában szorosabb kapcsolatokat az EU-val, és csak nyolc százalék akar még távolabb kerülni. A szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat az Ipsos felmérése szerint 47 százalék pártolja, és 16 százalék ellenzi, míg a védelmi és biztonsági együttműködés szorosabbra fonását 60 százalék támogatja, és csak 8 százalék ellenzi.
Az EU-s bevándorlás csökkent, de máshonnan nőtt
A brexit egyik fő témája volt a migráció kérdése, különösen a Kelet-Közép-Európából érkező, munkát vállaló bevándorlók túl magasnak ítélt száma. Az Európai Unión belüli szabad mozgás megszüntetése a kilépéspártiak egyik aduásza volt, és mindkét oldal egyetértett abban, hogy a kilépés után csökkenni fog a bevándorlók száma. Nem ez történt. Hat évvel később a migráció rekordmagasságba emelkedett – írta az Oxfordi Egyetemen működő Migration Observatory.
A nettó migráció, azaz az érkező bevándorlók száma mínusz a távozók száma, háromszorosa volt a kilépés előtt szintnek, és 2023 márciusában már majdnem 950 ezren érkeztek az országba, főleg egyetemi hallgatók és családtagjaik, valamint egészségügyi dolgozók, továbbá szociális és idősgondozók. Ez az utóbbi években már csökkenni kezdett, és tavaly a nettó bevándorlás 171 ezerre mérséklődött.
A Guardian vizsgálata szerint ráadásul a brexit után pont azokon a területeken nőtt legjobban a bevándorlók aránya, ahol a legnagyobb arányban szavaztak a kilépés mellett. Az adatok szerint a bevándorlás sokkal szembeötlőbb lett azokon a területeken, ahol a brexit előtt kevésbé voltak hozzászokva a vendégmunkásokhoz. Sunderland városában például 2019-ben három százalék volt a külföldi munkások aránya, ez 2024-re tíz százalékra nőtt.
Ráadásul a kilépés mellett szavazó területeken nagyobb valószínűséggel csökkent az életminőség is: gyakoribb a korai halálozás, többen kerülnek súlyos betegséggel kórházba, nagyobb gondot okoz a lakhatás és nőtt a bűnözés. A lap ugyanakkor kiemelte, hogy ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindez csak a brexit következménye lenne.
Belerúgott a gazdaságba
Szakértők és elemzők azonban egyetértenek abban, hogy a kilépés az EU-ból rossz hatással volt a brit gazdaságra, és csak ennek mértékben vannak különbségek. Jonathan Portes, a londoni King’s College közgazdászprofesszora közölte, hogy „különböző becslések léteznek arról, mekkora volt a kár, de abban egyetértés van, hogy jelentős és tartós”.
Egyes extrémebb becslések szerint a brexit 8 százalékkal csökkentette a brit GDP-t, mások szerint 2,5-4 százalékkal. Azaz a britek átlagosan ennyivel szegényebbek, miközben az államnak ennyivel kevesebb pénze van, amit közszolgáltatásokra költhet – mondta Portes a France24-nak. A brit kormány gazdasági előrejelzésekkel foglalkozó és attól függetlenül működő hivatala (OBR) szerint a kilépés miatt hosszú távon az export és import 15 százalékos csökkenésére lehet számítani, ami a brit gazdaság teljesítményét 4 százalékkal veti vissza – írta a BBC.
Portes kiemelte, hogy a brit gazdaságnak nem a brexit az egyetlen problémája, és több olyan gonddal is küszködik, amivel más európai országok, de a kilépés biztosan visszafogta. Ezzel szemben a speciális státuszt élvező Észak-Írország gazdasága kétszer akkora ütemben nő, mint az ország többi részéé – írta a Bloomberg.
Exportgondok
„Visszatérés lenne a végtelen nyomtatványok és a terhes bürokrácia régi rossz időihez” – érvelt még 2019 márciusában a kilépés ellen David Cameron akkori miniszterelnök, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit cégekre formanyomtatványok, eredetvizsgálatok és vámügyintézések várnak, ha az EU-ba akarnak majd exportálni, és ez végül így is lett. A brexit mindennapos kellemetlenségek sorát hozta, főleg a kisebb cégeknek, amelyek nehezebben tudják megoldani az időpazarló és drága papírmunka elvégzését, ami ahhoz kell, hogy EU-s országokkal kereskedjenek.
Egy brit logisztikai cég tulajdonosa tiszta pokolként jellemezte januárban egy kormányzati bizottság előtt a szükséges dokumentáció kezelését. Meglobogtatott 26 pecséttel ellátott papírlapokat, összevetve a helyzetet azzal, hogy a brexit előtt elég volt egy papírt benyújtani. „Teljes rémálom” – mondta ugyanerre panaszkodva a Guardiannek egy halkereskedő, aki a kilépés mellett szavazott, hogy megmentse a brit halászipart, de most már azt mondja, hogy a brexit neki már első naptól kezdve katasztrófával ért fel. Az Economistnak egy útjavító cég vezetője pedig az alkatrészek importjához szükséges papírmunkát jellemezte úgy, hogy „fenomenálisan frusztráló”.
Jönnek-mennek a kormányfők
A brexit közben a fű alatt átjárja az egyre féktelenebbé vált brit politikai életet – mondta az NPR-nak Chris Grey akadémikus, aki az EU-ból történt kilépés következményeit tanulmányozta. A szavazás másnapján David Cameron akkori kormányfő lemondott a posztjáról, és tíz éven belül már a hetedik miniszterelnök jön, miután két nappal a szavazás tizedik évfordulója előtt lemondott Keir Starmer. Mindegyik kormányfőnek más miatt kellett távoznia, de egyikük sem tudott igazi előnyt kovácsolni az EU-n kívüli életből.
Közben a két legnagyobb párt, a konzervatívok és a Munkáspárt több millió szavazót veszített, Nigel Farage új pártja pedig a legnagyobb politikai erővé vált. A felmérések átlagában a Reformot 25 százalékra teszik, míg a Munkáspárt és a Konzervatív Párt 18-18, a Liberális Demokraták 15, a Zöldek 13, a szélsőjobboldali Restore pedig 4 százalékon áll.
A várható új miniszterelnök, Andy Burnham tavaly még azt mondta, szeretné, ha Nagy-Britannia még az ő életében újra az EU tagja lenne, de ezt a kijelentését a Reform jelöltje ellen folytatott képviselő-választási kampánya alatt már igyekezett finomítani. Arról beszélt, hogy „nem javaslom, hogy Nagy-Britannia megfontolja a visszatérést az EU-ba”, jelezve, hogy tiszteletben tartja a népszavazás eredményét.
