Extrém hőség. Szerdán ezzel a címmel tartottak volna egy konferenciát Londonban arról, mit tehetnek a kormányok világszerte azért, hogy alkalmazkodjanak az országok az egyre jobban perzselő hőhullámokhoz. Csak tartottak volna, mert a London School of Economics egyik épületébe tervezett eseményt az Európára boruló hőkupola okozta szélsőséges meleg miatt kénytelenek voltak törölni.
A szervezők magyarázatképpen közölték, hogy a londoni egyetem épületének nem megfelelő a hűtése, egy szóvivő pedig jelezte, hogy nem akarták veszélybe sodorni a résztvevők egészségét. „Van abban némi irónia, hogy az extrém hőség miatt kellett törölni egy mérsékelt éghajlatú, gazdag országban a Londoni Klímavédelmi Hét egyik eseményét” – mondta a New York Timesnak Chris Anderson, a Practical Action környezetvédelmi cég vezetője.
A mérések kezdete óta legsúlyosabb európai hőhullám Angliában is éreztette a hatását, ahol egymást követő három nap háromszor dőlt meg a júniusi melegrekord, és Suffolk megyében 37,3 fokot mértek. A nagy meleg miatt több száz brit iskolát idő előtt be kellett zárni, több vasútvonalon fennakadások voltak, a magyarok által is sűrűn használt London Gatwick repteret kiszolgáló vasútvonalat is érintik a vonatkésések és -törlések, és egyes helyeken locsolási tilalmat rendeltek el, 1000 fontos (~410 ezer forintos) büntetést helyezve kilátásba annak megszegői ellen. A londoni mentőszolgálat pedig közölte, hogy a valaha volt legnagyobb számú hívásuk volt életveszélyes esetek miatt június 24-én.
A brit kormányt közben egyre erőteljesebb kritikák érik, amiért nem tesz eleget a klímaváltozás miatti nagyobb hőség kivédésére, írta a Guardian. A brit parlament egyik szakbizottsága, ami azt vizsgálja, hogy a kormány milyen környezetvédelmi intézkedéseket tesz, arra szólította fel a minisztereket, hogy tegyenek többet az emberek védelmére. A bizottság elnöke, Toby Perkins arra figyelmeztetett, hogy a mostani hőségnek jelentős számú halálos áldozata lesz, és puszító hatása van a kórházakra, idősotthonokra és iskolákra, valamint a közlekedésre, a víz- és élelmiszerellátásra, valamint a számítógépes rendszerekre.
Perkins válaszokat követelt a brit környezetvédelmi minisztertől arra, hogy a kormány hogyan tervez küzdeni az épületek túlmelegedése ellen, míg a Greenpeace UK szerint „extrém hőség tervre” van szükség, ami túlmutat azon, hogy igyunk több vizet, és költségvetési forrásokat keresnek arra, hogy ellenállóbbá tegyék az iskolákat, kórházakat és lakóházakat a nagy meleggel szemben. A Zöld Párt vezetője, Zack Polanski pedig az X közösségi oldalon közzétett posztjában vészhelyzeti biztonsági intézkedések meghozását követelte, amellett, hogy csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást.
Perkins emellett a miniszternek küldött levelében azt is tudni akarta, hogy a kormánynak mi az álláspontja a munkahelyi hőmérséklet jogszabályban történő maximalizálásáról. A brit kormánynak dolgozó, független tanácsadó szervezet, a Climate Change Committee (klímaváltozás bizottság) májusban közölte, hogy a kormánynak törvényt kellene hozni arra, hogy a munkahelyeken mekkora lehet a legmagasabb hőmérséklet. A bizottság alkalmazkodási bizottságának elnöke akkor kijelentette, hogy az egymás után jövő brit kormánynak nem tettek eleget a brit életmódon alapjaiban megváltoztató klímaváltozás hatásainak kitett emberek megvédésére.
A bizottság közölte, hogy a kormány egyik első számú feladatának kéne lennie az iskolák és kórházak légkondicionálása, mert Nagy-Britannia nem a mostani klímára lett építve. Becslésük szerint a jelenlegi lakóházak 92 százaléka túl fog melegedni az elkövetkező húsz évben, mert 2050-re a negyven fokos nyarak általánosak lesznek. Ez különösen a modern londoni lakóházakban okoz gondot, amiket kifejezetten a meleg benntartására terveztek. Még a légkondicionálókat hagyományosan ellenző Zöldek szerint is annyira súlyos a helyzet, hogy azok használata egyes helyzetekben létfontosságú lehet.
Perkins szerint a brit kormány intézkedései messze elmaradnak a szükségestől, jelezve, hogy „nem is lehetne egyértelműbb a bizonyíték arra, hogy az extrém hőség sürgős fenyegetést jelent Nagy-Britanniára”.
A London School of Economics egyetemen működő nemzeti hőségkockázati bizottság vezetője, Emma Howard Boyd szerint az elmúlt heti hőség miatt a brit gazdaság több száz millió fontot veszíthet a kieső munkaidő, valamint az infrastruktúra meghibásodásai miatt. „Ami még aggasztóbb, hogy ez több száz ember halálát fogja okozni országszerte. Ez nem normális” – mondta. Szerinte az ország nincs megfelelően felkészülve az extrém hőségre, és „itt az idő, hogy ezt a növekvő fenyegetést a szükséges sürgősséggel kezeljük”.
Franciaországban a kormányt szintén amiatt kritizálták, hogy nem tesz meg mindent az alkalmazkodásért a klímaváltozáshoz és az amiatt egyre gyakoribb és erősebb hőhullámokhoz. Az erről szóló terv végrehajtását a források hiánya akadályozza, írta a Le Monde. Emmanuel Macron francia elnök és Sébastien Lecornu miniszterelnök megvédték intézkedéseiket. Szerintük a munka nagy részét elvégezték, de nem lehet egy példátlan csúcshőséghez gyorsan alkalmazkodni.
Lecornu szerint hatszázmillió euróra duplázzák a francia kórházak energetikai felújítására szánt pénzt, de közben a francia iskolák sincsenek felkészülve a nagy hőségekre, írta a Le Monde. A lap cikke szerint a nagyjából nyolcvanezer iskolaépületből nyolcezernél okozott gondot a hőség, és nagyjából 1800-at be kellett zárni. A francia polgármesterek szövetségének elnöke az önkormányzati költségvetések csökkentésével magyarázta, hogy több iskolaépületet miért nem lett hőségálló. A miniszterelnök erre jelezte, hogy az állam készen áll ebben segítséget nyújtani.
Ugyanakkor szakértők szerint Franciaországban sokkal felkészültebbek voltak a hatóságok a hőségre, mint 2003-ban, amikor több mint 19 ezren haltak meg egy pusztító hőhullámban. Azután új szabályokat dolgoztak ki a hőség elleni védekezésre, amiket most is alkalmaztak. Az önkormányzatok szerte az országban hűsítőhelyeket nyitottak a városházákban, múzeumokban és könyvtárakban, Párizsban engedélyezték a fürdést a Saint-Martin csatornában. Az egyedül élő idősek jólétét rendszeresen ellenőrizték, sporteseményeket töröltek el, és engedélyezték az otthoni munkavégzést.
Mathilde Pascal, a francia népegészségügyi ügynökség klímaváltozásért felelős epidemiológusa a New York Timesnak nyilatkozva az elmúlt években kidolgozott terv „töréstesztjeként” jellemezte a mostani hőhullámot, közölve, hogy sokkal jobban fel vannak készülve, mint 2003-ban. Ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy a halálos áldozatok száma így is magas lesz, mert a mostani hőhullám annyira veszélyes.
Légkondi vagy nem?
A hőhullám újra ráterelte a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európában alig vannak légkondicionálva az épületek. A légkondicionálásra, mint megoldásra főként a klímaváltozást amúgy jellemzően tagadó szélsőjobboldali politikusok ugrottak rá. Egyben kulturális kérdést csináltak az ügyből, azzal vádolva a baloldali és zöld pártokat, hogy szerintük hamis környezetvédelmi okokból akadályozzák ennek az egyszerű megoldásnak az alkalmazását.
Ezt mutatja a belgiumi, főleg baloldali politikusok által vezetett Ghent városának esete is, aminek önkormányzati oldala arra biztatta az embereket, hogy ne légkondicionálót használjanak, közölve, hogy „a legjobb légkondi a fa”. Jobboldali politikusok „abszurdnak” nevezték a tanácsot, ami emberek halálához vezet. A polgármester szóvivője a New York Timesnak írt válaszában kijelentette, hogy nem ellenzik a légkondicionálót, jelezve, hogy az elmúlt héten harminc darab hordozható légkondit helyeztek el óvodákban, mert egy hőhullám alatt mindig az emberek egészsége az első.
Franciaországban Marine Le Pen jelentette ki, hogy elnökként „masszív légkondicionáló tervet” fognak bevezetni, és egyben kikelt az azokat környezetvédelmi okokból ellenző baloldali politikusok ellen. Szerinte a légkondicionálók egyáltalán nem növelik a globális felmelegedést. „Amikor a környezetvédők nem akarnak valamit, akkor kiforgatják a kutatásokat, és szövegkörnyezetből kiemelt dolgokkal érvelnek” – jelentette ki a Nemzeti Tömörülés vezetője. A francia kormányfő erre reagálva közölte, hogy a légkondicionáló „nem lehet sem tabu, sem pedig egy automatikus megoldás”, és főleg ott kell használni, ahol valóban megvédi az embereket.
Közben már a zöld pártok sem annyira ellenségesek. Marine Tondelier, a francia Zöld Párt vezetője kedden elismerte, hogy tabut döntött, amikor közölte, hogy vannak olyan helyek, ahol a légkondicionálás elengedhetetlen. Katharina Dröge, a német Zöldek társvezetője is arra szólított fel, hogy légkondikat telepítsenek a kórházakba, óvodákba, iskolákba és idősotthonokba, és jelezte, hogy állami támogatást adnának olyan légkondicionáló rendszerekre, amik azok használatát napelemekkel kötik össze, mert ennek van a legtöbb értelme.
Közben London balközép polgármestere szintén arról beszélt, hogy légkondicionálni kell a brit főváros iskoláit, kórházait és irodáit. Az Európai Parlament Zöldek képviselőcsoportjának társelnöke, Terry Reintke a New York Timesnak szintén azt mondta, hogy szükség van a légkondicionálásra is, de olyan hosszútávú megoldások mellett, mint a zöld területek növelése.
