Zelenszkij alulmaradt menesztett miniszterével szemben, aki tovább szkanderezik az elnökkel
Látványos vereséget szenvedett az ukrán elnök a menesztett védelmi miniszterével szemben: Volodimir Zelenszkij kedden a hadsereg főparancsnokát, szerdán a vezérkari főnököt is menesztette, éppen úgy, ahogyan azt a távozásra kényszerített Mihajlo Fedorov korábban követelte.
Az előző védelmi miniszter leváltása miatt múlt héten tüntetések kezdődtek, ezek hatására döntött újabb személyi változásokról Zelenszkij, a gyors korrekcióval igyekezve enyhíteni a presztízsveszteség súlyát. A helyzetet azonban nem sikerült lezárni: Fedorov egyelőre nem fogadta el a Zelenszkij által felkínált pozíciókat.
A leváltott miniszter terve teljesült
Az új főparancsnok a 43 éves Mihajlo Drapatij, a vezérkari főnök pedig az 50 éves Ihor Szkibjuk lett. Ez jókora elégtétel az egykori védelmi miniszternek, aki egy hete még alulmaradt a követelésével, hiszen a Fedorov és Olekszandr Szirszkij főparancsnok között fennálló személyi vitát Zelenszkij inkább az előbbi menesztésével akarta megoldani, kitartva Szirszkij mellett.
Az elnököt váratlanul érte, hogy a népszerű Fedorov mellett milyen széles körű tüntetések kezdődtek. Ilyenekkel Zelenszkij utoljára tavaly szembesült, amikor a különleges jogkörökkel felruházott nyomozati korrupciós szervek önállóságát nyirbálták meg. Az elnöki hivatalig érő, Zelenszkij hivatalának vezetőjét el is sodró korrupciós botrányban eljáró szerveket korlátozó törvényt végül a tiltakozások hatására visszavonta.
Most a helyzet egy kicsit hasonlóan alakult, bár Fedorov nem került vissza a védelmi minisztérium élére, ahová ideiglenesen Jevhen Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) eddigi vezetőjét helyezték. Azonban a 43 éves Drapatij főparancsnoki kinevezése 61 éves elődje helyére épp a hadsereg további modernizálásának szándékát jelző döntés, amely egybevág az IT-szektorból érkezett, népszerű és most is csupán 35 éves Fedorov céljaival.
Fedorovnak kiemelt szerepe van abban, hogy az orosz–ukrán háborúban ötödik éve védekező Ukrajnában felfutott a dróngyártás. Az ukrán erők az elmúlt időszakban Oroszország mélyen fekvő részeit is elérték, olajfinomítókat és katonai objektumokat támadtak, valamint az utóbbi napokban az „orosz Amazon”, a Wildberries csomagküldő cég raktárait is támadták.
Fedorov javára írják azt is, hogy Elon Musk februárban megfosztotta az oroszokat Ukrajna területén a Starlink-hozzáféréstől, így az amerikai milliárdos egyedülálló műholdas kapcsolatát addig használó orosz drónok támadási hatékonysága látványosan visszaesett. Ebben is szerepe lehet annak, hogy Oroszország az utóbbi hetekben csökkentette a korábban egy-egy alkalommal akár négyszáz darabból álló dróntámadásait, helyette egyre inkább ballisztikus rakétákkal hajtva végre támadásokat Ukrajna városainak civil infrastruktúrája ellen. Ezek ellen pedig az ukránok kezdenek kifogyni az elfogórakétákból.
2026-ra elavult a szovjet katonai szemlélet
Fedorov épp az ukrán haderő drónokra építő képességét nevezte aszimmetrikus eszköznek, amellyel semlegesíthető az oroszok létszámfölénye. A hadseregbe integrált drónegységek igazolták az ütőképességüket, de Fedorov szerint a modernizálást sok tekintetben megfúrta a régi vágásúnak mondott Szirszkij. Épp emiatt szembesítette az elnököt is példátlan kritikával Fedorov, amikor távozott a minisztérium éléről.
Pedig a Szovjetunió felbomlásakor 26 éves – és egyébként a mai Oroszország területén született – Szirszkij sem egészen klasszikus szovjet katonai iskolát képviselt, elvégre 2013-ban már a NATO-kapcsolatokért és az ukrán hadsereg nyugati tapasztalatok szerinti átalakításáért felelt. Ezzel együtt igaz lehet, hogy a 20. századi tapasztalatokra építő hadászati tankönyveket átíró drónok és a modernebb hozzáállás a katonákhoz tőle idegenebb volt. Márpedig mindkettő kulcsfontosságú, ha az ukrán hadsereg hatékonysággal akarja ellensúlyozni létszámbeli hátrányát az orosz támadókkal szemben.
Egyre kevésbé tűnt ő az adekvát vezetőnek, mert iszonyatosan gyors a változás. 2022-ben megérdemelten lett Ukrajna hőse, de „elmegy mellette a háború” – mondta Rácz András kedden a Telex műsorában. A katonai és Oroszország-szakértő szerint „egy kis szovjet hadsereggel nem lehet legyőzni egy nagy szovjet hadsereget”, azaz újszerű megközelítés, változás kell, amit sokak szemében épp Fedorov képviselt, nem pedig Szirszkij.
Rácz felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonképpen 2014 óta zajló háború alatt felnőtt egy fiatal, fronttapasztalattal felvértezett generáció, amelynek képviselői már tiszti és főtiszti rangban vannak, és értik a modern háborút. Ennek példája a vállalkozóként kívülről jött Robert Brovdi drónparancsnok, de a katonai ranglétrát végigjáró, pályáját 2004-ben kezdő Drapatij is.
Páncéloson száguldó vezérőrnagy
Az új főparancsnokká kinevezett vezérőrnagy eddig a vezérkari főnök helyettese volt, korábban pedig a szárazföldi erők parancsnoka, ahogyan előtte Szirszkij is. Komoly harci tapasztalatra tett szert már a 2022-es orosz támadás előtt is: 2014-ben szerepe volt Mariupol visszafoglalásában a szakadár erőktől. Az Azovi-tenger partján álló, egykor 450 ezres várost 2022-ben véres harcokkal, rengeteg civil halála árán bevették az orosz erők, azóta jelentős mennyiségű oroszt telepítettek a városból elmenekült, legalább 300 ezer lakos helyére. Drapatijról szóló beszámolók szerint 2014-ben egy páncélossal elsőként tört át az oroszpárti barikádokon Mariupolban:
Drapatij részese volt azoknak az erőknek, amelyek az acélipari potenciálja miatt is fontos Krivij Rih térségében megállították az orosz előrenyomulást, és szerepe volt Herszon 2022. őszi visszafoglalásában is. Akkori riportunkat itt nézheti meg az oroszok által azóta is folyamatosan lőtt Dnyeper-menti városról.
„Ukrajnát szolgálni mindig is megtiszteltetés volt, most pedig a függetlenségért harcolva abszolút felelősség – írta kinevezése után Drapatij. – Dicsőség a nemzetnek, halál az ellenségre” – zárta sorait az elnök döntését megköszönve.
Szirszkij elődje köszöntötte Szirszkij utódját
Nem ez volt az első váltás a háború kezdete óta a hadsereg élén: 2024-ben sokak meglepetésére Zelenszkij megvált a nagy köztiszteletnek örvendő Valerij Zaluzsnijtól. Igaz, az a váltás nyílt konfliktus nélkül zajlott le, a főparancsnok Ukrajna londoni nagykövete lett. A sokak szerint egy elnökválasztás esetén – amelynek előfeltétele a háború lezárása – akár az ország vezetésére is esélyes Zaluzsnij üdvözölte kinevezése után Drapatijt, de együttérző figyelmeztetést intézett felé. „Az új főparancsnoknak nagyon nehéz dolga lesz. Nehezebb, mint hinné” – üzente a Telegramon egy fénykép alatt, amelyen épp megölelik egymást.
Ez tulajdonképpen apró odaszúrás Zelenszkijnek is, elvégre mutatja, hogy az elnök visszakozását jelentő döntés nyomán magasra jutott Drapatijjal milyen jó személyes kapcsolatban áll a korábbi főparancsnok. Az erkölcsi felelősségről szóló bejegyzésben Zaluzsnij megjegyezte, hogy épp a feladat méltó betöltése segít „megtalálni azokat az embereket, akik méltósággal viszik veled a nehéz keresztet. Mindazok, akik másképp cselekednek és másképp gondolkodnak, előbb-utóbb elbuknak” – folytatta olyan szavakkal, amelyekbe nehéz belekötni. Mégis azt sugallják, hogy akár Szirszkijre vagy Zelenszkijre is vonatkozhatnak, afféle „érti, aki érti” megközelítéssel.
Nem meglepő módon Fedorov is üdvözölte Drapatij kinevezését. „Új szelek, a szabadságért és igazságért küzdő emberek új reménye. A változás hangja, amelyet nem lehetett nem meghallani” – írta a volt védelmi miniszter. Diplomatikusan megemlékezett Szirszkij eddigi érdemeiről, telefonon is beszéltek. „Megköszöntem neki Kijev megvédését, a harkivi műveletet és más történelmi csatákat. Mindezek már Ukrajna történelmének fontos részei” – írta. Emlékeztetett Szirszkij 2022-ben betöltött szerepére a harcok legkritikusabb, főváros körüli napjaiban, aztán mégis kicsit árnyalta a képet: „Még gyorsabban kell haladnunk, […] ki kell javítanunk a korábbi hibákat.”
A hibák valószínűleg a mozgósítás rendszerére is vonatkoznak, Szirszkijnek ugyanis nem sikerült olyan rendszert kialakítania, ahol a harcban szolgálók kiszámítható szolgálati időre számíthatnak. Háborúban ez érthetően nem is egyszerű, de Szirszkij mintha erre hivatkozva nem is tulajdonított volna jelentőséget annak, hogy a lövészárokban, a fronton lévő katonák csak halál, súlyos sérülés vagy a háború egyelőre nem látható vége esetén jöhetnének el a hadseregtől.
Ez azonban azt jelenti, hogy a frontvonalban szolgálók 100 ezer hrivnyás (kb. 710 ezer forint) alapfizetése és az egyéb juttatások révén tovább növelhető fizetés ellenére egyre nehezebb a mozgósítással biztosítani a szükséges létszámot. Ha van megfelelő kimenet a szerződés lejártával – ahogyan azt Fedorov javasolta –, akkor talán eredményesebb lenne a hadkiegészítés is, amelynek emberei gyakran jogsértő túlkapásokkal járnak el a katonakorú férfiakkal szemben.
Fedorov gyorsan erősödik
Az azonban egyelőre nem világos, hogy Fedorov a maga részéről milyen szerepben venne részt „a hibák kijavításában” azután, hogy lényegében győztesen jött ki az elnökkel szemben. Zelenszkij kedden közölte, hogy méltó pozíciót kínált fel a találkozójukon Fedorovnak.
Csakhogy a volt miniszter ezt nem fogadta el, ahogy a korábban felkínált tanácsadói posztot sem. Ezúttal ismét digitális fejlesztésért felelős kormányfőhelyettes lehetett volna, de az Ukrajinszka Pravda forrásai szerint Fedorov közölte, hogy továbbra sem érti, miért kellett távoznia eddigi tárcája éléről. Bár korábban azt mondta, hogy nem ragaszkodik a védelmi miniszteri pozícióhoz, mert az ország védelmét másként is szolgálhatja, most mintha mégis ide térne vissza: legalábbis a források szerint az elnöknek azt mondta, hogy
azt a stratégiát, amely Oroszország feltartóztatása érdekében szerinte szükséges, csak a védelmi miniszter jogkörével lehetséges megvalósítani.
Követelésének nemcsak a távozása után őt támogató tüntetések adnak súlyt, valamint a leváltását érezhetően sajnálattal konstatáló nyugati partnerek véleménye, de az is, hogy a felmérések szerint népszerűsége egyre növekszik. Egy, a háború miatt egyelőre csak elméletben lehetséges elnökválasztáson a felmérések szerint Zelenszkij 22 százalékot kapna, Zaluzsnij 14,9-et, mögötte viszont nagyon közel harmadikként, 13,4 százalékkal Fedorov futna be. Bizalmi indexe is gyorsan növekszik: a távozása előtti 35 százalékról mostanra 65 százalékra nőtt.
