Az osztrák tiniknek nagyon bejött, a briteknél kemény vitákhoz vezetett, de van köztes megoldás is

Nem először vetődött fel, hogy 16 évre csökkentsék a választói korhatárt Magyarországon, de most tényleg elindulhat egy olyan folyamat, aminek módosítás lehet a vége. Az időről időre felemlegetett kérdést Magyar Péter húzta elő a hétvégén, és úgy néz ki, hogy politikai támogatás is lenne a felvetéshez.

A nemzetközi tapasztalatok és különösen az osztrák példa azt mutatja, hogy a korhatár leszállítása tudatosabb és aktívabb választókat nevel ki, az elöregedő társadalmakban pedig ellensúlyozhatja a konzervatívabb választói túlsúlyt. Több helyen zajlik vita Európában a 16-17 évesek bevonásáról a választásokba. Van, ahol ezt már meg is lépték, míg egyes országokban helyhatósági szinten tesztelik a rendszert.

Máshol sem tartják ördögtől valónak a világon a választói korhatár csökkentését, sőt az új trendek alapján nem kizárt, hogy hosszú távon a 16 lesz az új 18. Vajon ugyanúgy alkalmas a demokratikus részvételre egy 16 éves, mint egy 18 éves?

Magyar Péter támogatná

„Meggyőződésem, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közös döntéseinkbe. A magam részéről az alkotmányozás folyamatában támogatnám a választási korhatár 16 évre történő csökkentését” – írta szombat reggeli posztjában Magyar Péter a Facebookon. A miniszterelnök azt írta, örül annak, hogy az április választás után feltámadt a magyar parlamentarizmus, sokan követik az üléseket, és egy személyes emléket is megosztott arról, hogy a ‘90-es évek elején iskola és edzés után a nagymamájával parlamenti közvetítéseket nézett.

Magyar Péter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatóján azt mondta, egyelőre nincs céldátum az új Alkotmány elfogadására, amihez a választói korhatár csökkentését kötötte. Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese múlt héten beszélt arról, hogy az új alkotmány elfogadása és népszavazással történő megerősítése után a kormány egyik legelső prioritása lesz egy új választási törvény elfogadása. Melléthei-Barna szerint ez másfél-két éven belül történhet majd meg.

Magyar Péter nincs egyedül a véleményével a kormányban, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is támogatná, hogy fiatalabban lehessen szavazni. „A fiatalokat végre komolyan kell venni, mi is ezt tesszük a minisztériumban, az ő véleményük az oktatásban és az ország ügyeiben is fontos, meg kell hallanunk” – írta.

„Támogatom a választói korhatár 16 évre csökkentését, akár úgy is, hogy a nemzetközi mintákat követve az egyelőre az önkormányzati választásra legyen érvényes. A főváros a társadalmi egyeztetésekben már 16 évben állapította meg a részvételi korhatárt” – dobta be a saját ötletét Karácsony Gergely főpolgármester.

Az osztrák tizenéveseknek nagyon bejött

Európában Ausztria volt az úttörő, ők az elsők között lassan 20 évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy az elnökválasztáson és a parlamenti választáson is 16 éves kortól lehessen szavazni. A konszenzus az osztrákoknál sem csettintésre alakult ki, az 1990-es évek elejétől vitáztak a kérdésről, mire 2007-ben döntést hoztak.

Az ellenzők a 16 és 17 éves fiatalok politikai érettségét kérdőjelezték meg, míg a támogatók szerint a fiatalok az addiginál korábban és hatékonyabban bevonhatók lesznek a politikai folyamatokba. Ettől a politikai apátia leküzdését is remélték. A 2007-es választási reformot az első alkalommal szavazóknak szóló tudatosságnövelő kampányokkal és az iskolákban folyó állampolgári nevelés fejlesztésével kötötték össze.

Közel 20 évvel a korhatár leszállítása után az osztrák parlament májusban értékelte a változtatás következményeit, amihez a Bécsi Egyetem kutatásait vették alapul. A 18 éven aluliakat bevonó első választáson, 2008-ban tartottak attól, hogy látványosan igaz lesz az állítás: a fiatalokat nem foglalkoztatja a politika. Az először szavazó 16-17 évesek erre aztán alaposan rácáfoltak:

közel 79 százalékuk részt vett a parlament alsóháza, a nemzeti tanács képviselőinek megválasztásában.

Az átlag feletti részvételhez hozzájárult az első alkalom mozgósító hatása. 2013-ban az országos részvétel 75 százalékos volt, akkor a 16-17 éveseknek csak a 63 százaléka ment el. Később aztán normalizálódtak a számok, a fiatalok részvételi aránya visszamászott az országos átlagig, így az biztos kiderült már, hogy ezt a korosztályt sem hagyja hidegen a nagypolitika.

Több osztrák kutatás is arra jutott, hogy a választói korhatár leszállítása alapvetően pozitív következményekkel járt: a vártnál magasabb részvételi arányok mellett a módosítással sikerült erősíteni a demokráciába vetett bizalmat is. A politikához való hozzáállást és a szavazói viselkedést nagyban alakítja, hogy mára már normává vált, hogy 16 éves koruktól szavazhatnak az osztrák fiatalok. Ez is az oka annak, hogy mára náluk is kialakult az általános választói hozzáállás: inkább akkor mennek el szavazni, ha valamilyen extra tétje van.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése is az osztrák tapasztalatokat támasztja alá: szerintük a választójogi korhatár felülvizsgálatának hatásaiból kiderült, hogy a 16–17 éves fiatalok szavazati jogának biztosítása közelebb hozhatja őket a választási folyamatokhoz. Hatásosabbnak tűnik ez a szocializáció, mintha 18 év felett történne meg valamikor. A korhatár csökkentése pozitív hatással van a fiatalok állampolgári nevelésére: hosszú távú előny, hogy akik fiatalon szavaznak, nagyobb valószínűséggel tartják meg jó szokásukat később is.

Nem házasodhat, nem lottózhat, nem ihat alkoholt. Akkor miért szavazhat?

Miközben Ausztriában már alapvetés a 16 éves kortól járó választójog, addig más országokban komoly vita zajlik róla – ehhez a körhöz csatlakozhat hamarosan Magyarország is. Az Egyesült Királyságban Skóciában és Walesben a regionális választásokon már szavazhatnak a 16 évesek is, de az országos parlamenti választáson nem. A héten távozott Keir Starmer kormánya célként tűzte ki, hogy terjesszék ki a választójogot, ezt a tervet várhatóan az új kormányfő, Andy Burnham sem húzza majd keresztül.

A módosításról szóló összetett javaslat februárban indult el hosszú parlamenti útján az Egyesült Királyságban. A vita ott is heves, az érvek és ellenérvek viszont hasonlóak: a támogatók szerint a módosítás a fiatalok bevonását segítené, az ellenzők szerint viszont egész egyszerűen nincs annyi tapasztalatuk a fiataloknak, hogy döntést hozzanak politikai kérdésekben.

A brit Konzervatív Párt a jelenlegi választói korhatár megtartását szeretné. Álláspontjuk szerint az emberek 18 évesen válnak felnőtté, így ekkor is kell megkapniuk az összes állampolgári jogot, a szavazatit is. Kifogásolják azt is, hogy miközben a 16 évesek továbbra sem indulhatnának választáson, nem házasodhatnának és még csak nem is lottózhatnának, de szavazni azért már lenne lehetőségük. Egy korhatár-csökkentéssel a briteknél a 48 millió szavazásra jogosult körülbelül 1,7 millió extra szavazóval egészülne ki. Ez nagyjából 3,5 százaléknyi új választójoggal is rendelkező állampolgárt jelentene.

Van köztes megoldás is

A görögök köztes megoldást választottak, nem 16 évre csökkentették a korhatárt, hanem 17-re. Ez még egy 2016-os döntés, ami egy átfogó választási reformcsomag része volt az akkori, Aléxisz Ciprasz által vezetett baloldali kormánypárt kezdeményezésére. Az ismert ellenérvek mellett az ellenzék azzal vádolta Cipraszékat, hogy azért akarják lejjebb vinni a korhatárt, mert pártja, a Sziriza ekkor kimondottan népszerű volt a fiatalok körében. Bármi is volt valójában a szándék, Cipraszéknak biztosan nem jött be ez a módosítás: a következő választást elvesztették.

Legutóbb a kis szigetország, Málta próbálta ki, hogy milyen hatással van a rendszerre, ha kiterjesztik a fiatalabbakra is a választójogot: itt a 16-17 évesek először a 2019-es EP-választáson szavazhattak. Az országban mindkét nagy politikai párt támogatta a változást, de vita azért ott is volt.

A végső érv az a demokratikus elv volt, miszerint csak azok adózzanak, akiknek parlamenti képviseletük is van. Mivel a 16 évesek már dolgozhatnak, és így adófizetési kötelezettségük van, így nekik is jár a jog, hogy beleszóljanak az ország életébe. A máltaiak egyébként a helyhatósági választáson nyitottak először a fiatalság felé, itt már 2015 óta szavazhatnak a 16-17 évesek.

Bár a konkrét átalakításig eddig csak három európai ország jutott el, az OECD azt írta, hogy az elmúlt években számos tagországuk felülvizsgálta a választójogi korhatárra vonatkozó szabályozását. Többen szintén a nem országos szintű választásokkal (parlamenti- vagy elnökválasztás) kezdik: Észtországban, Izraelben és néhány német szövetségi tartományban már most is 18 év alatt van a korhatár a helyi és tartományi választásokon. Más országok inkább az európai parlamenti választásokkal nyitnak a fiatalok felé, a legutóbbi EP-választáson Belgiumban és Németországban már a 16 évesek is szavazhattak, ezek a döntések mind az utóbbi években születtek meg.

Európában az országok többsége egyelőre kitart a 18 év mellett, de a változtatási szándék egyre több helyen merül fel, indul el róla a társadalmi vita. Ezek alapján nem meglepő, hogy Magyarországra is begyűrűzik ez a kérdés.

A világ 85 százalékában most a 18 év a bűvös korhatár, és van ország, ahol még idáig is csak az elmúlt években jutottak el. Dél-Korea csak 2016-ban csökkentette a korhatárt 20-ról 18-ra, Japán pedig 2020-ban 19-ről 18 évre. De Európán kívül is akadnak, ahol engednek a 18-ból: Brazíliában, Ecuadorban, Kubában és Nicaraguában már a 16 évesek, Indonéziában pedig a 17 évesek is szavazhatnak.

Az öregedő társadalmakban lehetne egyensúlyt teremteni

Európában van egy másik oka is annak, hogy egyre több alkalommal merül fel a fiatalok kiterjesztett szavazójoga. A kontinensen, illetve a fejlett országokban kevés gyerek születik, így szinte mindenhol elöregszik a társadalom. A Magyarország jövő időben első közönség előtti felvételén Boros Tamással, az Egyensúly Intézet igazgatójával és Filippov Gáborral, az intézet kutatási igazgatójával is beszélgettünk arról, hogyan lehetne megújítani a demokratikus rendszert. Ott is előkerült a választói korhatár csökkentésének kérdése.

Boros szerint attól, hogy idősödnek a társadalmak, a demokráciák gondolkodásmódja is változik, ami új fejlemény ahhoz az állapothoz képest, amikor a liberális demokráciák megszülettek és elterjedtek. „Minél inkább idősödik egy társadalom, annál inkább vágyik olyan értékekre, mint a biztonság, a nyugodtság, a kiszámíthatóság, a kockázatvállalás hiánya. Ezek nagyon fontos értékek, de például a gazdaság fejlődéséhez, dinamizálásához nem a legjobbak.” Ezt az eltolódást lehet azzal kiegyensúlyozni, ha minél több fiatalt vonz be a rendszer.

A szakértők szerint minden kutatás arra utal, hogy egy átlagos 16 éves semmivel sem alkalmatlanabb a demokratikus részvételre, mint egy átlagos 18 éves. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a 16 éveseknél sokkal nagyobb eséllyel lehet részvételre számítani. „Mindennek egyszerű a magyarázata: 18 éves korunkban a legtöbbünknek jön egy nagy változás: elköltözünk otthonról, továbbtanulunk, munkát keresünk, családot alapítunk. Olyan nagy változás történik az életünkben, amikor megszűnik az otthon közvetlen hatása. Ezzel szemben, aki 16 évesen megy el szavazni először, az jó eséllyel otthon él, a családi asztalnál hall a politikáról, nagyobb eséllyel megy el szavazni” – mondta Filippov Gábor.

A KSH nyilvántartása szerint Magyarországon jelenleg közel 96 ezer 16 éves és 99 ezer 17 éves van. Ez a szűk korosztály a 2026-ban választásra jogosult 8,1 millió magyar állampolgárnak kevesebb mint a 2,5 százaléka. Ahhoz tehát, hogy rajtuk dőljön el egy választás végeredménye, annak nagyon szorosan kell alakulnia. Azonban az európai tapasztalatok alapján a választói tudatosság formálásában fontos szerepe lehet, ha minél fiatalabban vonják be a szavazókat.

Ha lezajlik a vita, és sikerül többséget teremteni a javaslat mögött, akkor nem kizárt, hogy akár már a 2030-as országgyűlési választáson is szavazhassanak az akkor 16 évesek. Kérdés persze, hogy milyen ütemben vezetnék ezt be, tesztelnék-e előbb a rendszert önkormányzati szinten.