Egy héttel korábban emelték meg a terrorfenyegetettség szintjét, de nem tudták kivédeni a berlini merényletet

Berlintől Mainzon és Erfurton át Drezdáig több német városban is megemlékezéseket, virrasztásokat, tüntetéseket tartottak vasárnap este, miután egy Abdul Ballout nevű gyanúsított egy fehér furgonnal a berlini Pride résztvevői közé hajtott, majd machetével támadt rájuk a Tiergarten park egyik sétányán. A berlini Christopher Street Day elleni szombat esti támadásban egy nő életét vesztette, 29 ember megsérült.

A férfiról kiderült, hogy libanoni származású, de már Németországban született. Vasárnap Alexander Dobrindt belügyminiszter azt mondta, minden jel arra utal, hogy iszlamista terrortámadással van dolguk.

A rendőrség szerint a parkon belüli sétányon, az Ahornsteigen gázolta el az embereket a furgon, aztán egy fának ütközött. A környéken több helyen kihelyeztek betonakadályokat, de vélhetően a parkon belül nem volt annyira védve a helyszín, mint a menet fő útvonala.

A feltételezett merénylő 21 órán át volt szökésben a támadás után, majd Berlin nyugati szélén, Spandauban, egy kerti fészerben találták meg a rendőrök – foglalta össze a történteket a Berliner Morgenpost. A férfi megpróbált rátámadni az intézkedő különleges erők tagjaira, akik végül agyonlőtték. Közben két, az előző napokban elfogott iráni férfit engedtek szabadon, miután kiderült, hogy nincs közük Ballouthoz. Az egyikükről szemtanúk azt állították – mint kiderült, hamisan –, hogy ő szállt ki az embereket elgázoló fehér furgonból.

A német belügyminiszter a támadás helyszínén tartott sajtótájékoztatón azt mondta a feltételezett elkövetőről, hogy 2005-ben született Németországban német állampolgárként, és libanoni hátterű. Édesanyja 2002-ben honosította állampolgárságát. Dobrindt egy korábbi ítéletet is említett, amely szerint a gyanúsítottat korábban egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. A büntetést felfüggesztették, de az ügyészség fellebbezett.

A Morgenpost szerint Balloutról kiderült, hogy szimpatizált az Iszlám Állam terrorszervezettel – noha a családja síita, a szunnita Iszlám Állam pedig sok síiták elleni merényletet követett már el. A német lapok szerint a korábbi 22 hónapos börtönbüntetését – hat hónapra felfüggesztve – súlyos, államellenes, erőszakos cselekmények előkészülete miatt kapta.

Egy deradikalizáló programon is részt kellett vennie. Libanonban élő apja azt mondta a Spiegelnek, a támadás előtti nap beszéltek telefonon. Egy szomszéd azt mondta a fiatal férfiról a Morgenpostnak, hogy nemrég három hónapot Libanonban volt, Berlinbe visszatérve pedig megházasodott. Eddig csak szórványosan voltak állásai, apja szerint általában sokáig aludt.

Németországban máris megjelent két markáns vélemény. Egyfelől az, hogy a muszlimokat nem szabad egy kalap alá venni az Abdul Ballout-féle erőszakos iszlamizmussal, másfelől hogy szigorúbb büntetés kell a merénylőknek, merényletet tervezőknek, akár ha fiatalkorúak is. A rendőrség hétfőn közölte, több tucat olyan embert tartanak számon a fővárosban, akik potenciálisan erőszakosan léphetnek fel. Köztük német és külföldi állampolgárok is vannak. A szélsőséges mozgalmakkal foglalkozó szakértő, Hans-Jakob Schindler a Tagesspiegelnek azt mondta, közel 1940 olyan szélsőséges iszlamista él Berlinben, akik megfigyelése szerinte lehetetlen, és egy jogállamban nem lehet csak úgy őrizetbe venni valakit.

Egy héttel korábban emelték meg a terrorfenyegetettség szintjét

„A jelentések és hírszerzési anyagok megnövekedett száma arra késztetett, hogy az előzőleg absztraktként leírt fenyegetést magas szintű fenyegetésnek minősítsem át” – idézte Alexander Dobrindt egy héttel ezelőtti Welt am Sonntag-interjújának egy részletét a Deutsche Welle. A bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) tartozó belügyminiszter szerint ez azt jelenti, hogy Németországban bármikor bekövetkezhet egy terrortámadás. Dobrindt jóslata valóra vált a hétvégén.

A miniszter egy héttel korábban azt mondta, a támadás történhet az infrastruktúra ellen ugyanúgy, mint intézmények vagy személyek ellen, sőt konkrét tervekről is tudomásuk volt, bár ezeket nem részletezték. Annyi biztos, hogy egy bombamerénylet tervét már meg is hiúsították, és az elmúlt egy hónapban több másik esetről is tudni lehetett. Azt egyelőre nem tudni, hogy a berlini támadás lehetett-e a konkrét terv, amit Dobrindt említett.

Az Ynet arról írt, hogy a napokban a német ügyészek megvádoltak egy 15 éves német fiatalt azzal, hogy bombát akart robbantani egy bajorországi zsinagógánál, amihez pirotechnikai eszközöket gyűjtött. Ezért őrizetbe is vették. A vádirat szerint a tinédzser már 2025 októberében is robbanást okozott. Az Augsburger Allgemeine helyi lap szerint két ujját is elvesztette, amikor felrobbant az általa készített, gömb alakú robbanószerkezet. Az augsburgi ügyészek szerint a fiatal rokonszenvezett az Iszlám Állam terrorszervezettel.

Június 22-én pedig arról írt a Deutschlandfunk, hogy a német ügyészség leleplezett egy Hamász-tervet. Jens Rommel szövetségi főügyész azt mondta, a Gázai övezetet egykor uraló terrorszervezet több tagját elfogták, és találtak náluk egy előre felvett videót, amit egy 2025. október 7-én – vagyis az Izrael elleni terrortámadásuk második évfordulóján – elkövetni tervezett merénylethez készítettek. A kilenc gyanúsított a vád szerint részt vett a Hamász fegyvereinek és lőszereinek szállításában és tárolásában.

Mindehhez hozzájön, hogy már márciusban arra figyelmeztettek az amerikai szolgálatok, hogy Irán Amerikában és Európában is fokozott veszélyt jelent, azóta pedig megint eszkalálódott az iráni háborús helyzet. „Nem zárhatók ki a megtorló intézkedések – beleértve az Európában lévő iráni alvó sejtek akciói sem – azután, hogy amerikai és izraeli légicsapások végeztek Ali Hamenei legfőbb vallási vezetővel” – nyilatkozta még március elején Marc Henrichmann, a német titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság elnöke. Az akkori helyzetről itt írtunk részletesen.

Jochen Schiller, az egyik berlini egyetem, a Freie Universität digitális biztonsági szakértője a terrorveszély szintjének megemeléséről múlt héten azt mondta az MDR-nek, hogy eddig csupán „lehetséges volt egy támadás”. Az emelt készültségi szint viszont azt jelentheti, hogy már konkrét támadás tervéről is tudnak – akár egy külföldi partnerszolgálattól. Szerinte Irán is állhatott a háttérben, és akár Friedrich Merz kancellár is célpont lehet.

Schiller elképzelhetőnek tartotta, hogy egy infrastruktúra elleni támadást egy kibertámadással kombinálhatnak elkövetők. Egy ilyen kombinált akció felfedhetné, mennyire áll készenlétben Németország.

Az országban az iszlamista vonal mellett a szélsőbal- és a szélsőjobboldali terrorfenyegetettség is erős. A Financial Times arról írt június 30-án, hogy 2025-ben 60 százalékkal több szélsőbalos támadást követtek el, mint egy évvel korábban. Ráadásul egymást erősíti a két szélsőség erőszakossága, miután az ilyen csoportok tagjai egymás ellen egyre több támadást követnek el.

Ez szintén összefüggésben van a közel-keleti helyzettel, több szélsőbalos csoport toboroz ugyanis palesztinpárti mozgalmak tagjaiból. A sokrétű fenyegetést jelzi, hogy januárban 100 ezer ember maradt áram nélkül egy berlini trafóállomást ért támadás miatt. Még több van szélsőjobboldali támadásból, ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy a közvélemény-kutatásokat vezető Alternatíva Németországért (AfD) pártot szélsőséges szervezetnek nyilvánították.

A DW megjegyezte, hogy a német hírszerzés megreformálása érdekében augusztus 13-án egyeztethet a kormány a szolgálatra vonatkozó jogszabályok módosításáról. Ezek alapján a német szolgálatok már nemcsak gyűjtik, elemzik, osztályozzák az információkat, hanem közbe is avatkozhatnak majd. Dobrindt belügyminiszter erről azt mondta, az a célja, hogy a német hírszerzés versenyképes maradjon, illetve partnerként képes legyen együttműködni más baráti országok szolgálataival.

Az új jogkörök közül kiemelkedik majd például az, hogy a titkosszolgák bemehetnek ingatlanokba házkutatást tartani, ha sürgős, és ha a rendőrség nem tud kellő időben kiérni. Dobrindt szerint ugyanakkor megmarad a rendőrség és a titkosszolgálatok jogköreinek szétválasztása. „Emberek letartóztatása továbbra is a rendőrség felelőssége marad” – mondta a belügyminiszter. A kitágított jogkörök alkalmazását az NTV szerint egy független bizottság is ellenőrzi majd.

Irán fenyegetése?

A legnagyobb veszélyt jelenleg Európára, így Németországra is az Irán által szponzorált terrorizmus jelentheti, de ez nem jelenti azt, hogy a berlini támadásnak is ehhez lenne köze. Nem a cikk elején említett Henrichmann az egyetlen, aki Irán bosszújára figyelmeztetett. Az Ali Hamenei február végi lebombázása utáni órákban Európa-szerte vörös jelzésre váltottak a biztonsági rendszerek. Magyarországon éppúgy megemelték a biztonsági szintet, mint a nyugati nagyhatalmaknál.

Mint írtuk, az iráni titkosszolgálatok előszeretettel alkalmazzák az Európában aktív bűnözői csoportok vezetőit, hogy a védelemért cserébe utóbbiak megtegyenek nekik ezt-azt. Az európai hírszerzők esetleges iráni alvó sejtek akcióit sem zárják ki a közel-keleti helyzet miatt.

Irán stratégiája 2025 óta látványosan eltolódott. Mivel hivatásos ügynökeiket szorosan figyelik, a rezsim elkezdte „kiszervezni” a terrort az európai szervezett bűnözői csoportoknak. Ennek egyik legismertebb példája a svéd Foxtrot hálózat és vezetője, a „Kurd Róka”, azaz Rawa Majid. A kurd–svéd drogbáró 2023-ban Iránba menekült a hatóságok elől, ahol Teherán védelmet kínált neki – de a védelemnek az árát meg kellett fizetnie.

A T-Online arról írt, hogy a Hamsahri című iráni lap még július 18-án közzétett egy 13 fős célpontlistát. Ezen Donald Trump és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mellett Merz német kancellár is szerepel. Több amerikai és izraeli politikus mellett narancssárga rabruhában rajta volt Keir Starmer már megbukott brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is (miközben ő kifejezetten megtiltotta az USA-nak, hogy az iráni támadáshoz olasz légibázisokat használjon).

Peter Neumann terrorszakértő szerint a teheráni városvezetéshez köthető Hamsahri eltávolította ugyan a netről a halállistát, de valószínű, hogy az az iráni kormány egyetértésével jelent meg egyáltalán. Ebből arra következtet, hogy a rezsimnek se szimpatikus Merz. Hiába bírálta több nyugati vezető többször az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúját, az iráni propaganda összemossa a Nyugatot, így minden vezetőjük célpont lehet – főleg, hogy az iráni rezsimet is egyértelműen bírálják. Neumann szerint a németországi terrorveszély a korábbinál fokozottabb ugyan, de nem olyan magas szintű, mint amivel az Egyesült Államok szembenéz.

Marc Henrichmann a Handelsblattnak azt mondta: „Feltételeznünk kell, hogy Irán hírszerző szolgálatai Európában is támadásokat fognak végrehajtani.” Egy másik Bundestag-képviselő, Roderich Kiesewetter szintén úgy vélte, hogy Irán célzott gyilkosságokat és terrortámadásokat tervez és készít elő Nyugaton.

A lap megjegyezte, mindez annyira nem is újdonság, az iráni háború kitörése óta több olyan kisebb-nagyobb merénylet történt Európa-szerte, ami szerintük Iránhoz köthető. Németországban 2022-ben is ért két támadás zsinagógákat a Ruhr-vidéken, és később kiderült, a szálak a háttérben Iránhoz vezettek.

Márciusban felbukkant egy Harakat Asab al-Jamin al-Iszlamija (HAJI – A Jobb Kéz Népének Iszlám Mozgalma) nevű szervezet is, ami Iránhoz köthető, és 17 európai támadást vállalt magára az utóbbi hónapokból. Az eddigi támadásaikat ugyanakkor sok esetben inkább inspirálta Irán, az egyes elkövetők között szinte semmilyen kapcsolat nem volt.