Megpróbált úgy sakkozni a pártján belül, mint korábban Orbán, aztán az arcába robbant az egész

Megpróbált úgy sakkozni a pártján belül, mint korábban Orbán, aztán az arcába robbant az egész
Jarosław Kaczyński, a lengyel ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke varsói sajtóértekezletén 2026. július 24-én – Fotó: Leszek Szymanski / EPA-PAP / MTI
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

„Reménykedett, hogy néhány tag megváltoztatja a döntését, fel akart ajánlani befutó helyeket a választások előtt”, ezzel visszacsábítani a szakadárokat a Jog és Igazságosságba (PiS) – mondta a Telexnek Michał Kokot, a Gazeta Wyborcza újságírója Jarosław Kaczyński PiS-alapító és -elnök keddi lépéseiről. Szerdára végleg eldőlt, hogy a korábbi PiS-es kormányfő, Mateusz Morawiecki, valamint a párt közel 40 képviselője és szenátora új frakciót hoz létre.

Kokot szerint Kaczyński Morawieckire próbálja majd tolni a felelősséget a kialakult helyzet miatt. Kaczyński kedd délután 5-re hívta össze a politikai bizottságot a pártból egy ideje már kikacsintó szakadárok ügyében. A korábbi ultimátumai ellenére azonban nem akarta azonnal kizárni azonnal Morawieckit és embereit, inkább azt javasolta, hogy az érintett 44 politikus ügye a párt fegyelmi testületéhez kerüljön. Az több hét lesz, mire ők döntenek – mondta Kokot. Morawiecki azonban nem akart belemenni a játékba, ezért is jelentette be szerdán a saját frakció megalakítását.

„Úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy parlamenti klubot” – reagált a parlament alsóházában, a szejmben Morawiecki. Új klubja, magyarul frakciója, a Fejlődés Plusz (Rozwój Plus) valóban szerves fejlődés eredménye:

a Jog és Igazságosság túlzott szélsőjobbra tolódásától megcsömörlött Morawiecki helyzete nyárra tarthatatlanná vált.

„Az utóbbi időben nagyon furcsa, teljesen felesleges pártjátékoknak lehettünk tanúi. A jövőbe akarunk tekinteni, és a lengyelek jólétéért, egy erős hadseregért és a lengyelek erős kulturális identitásáért akarunk harcolni. Nem akarunk pártviszályokba keveredni” – mondta az Onet beszámolója szerint. „Két lépést előre, egyet hátra, majd fordítva” – jellemezte a PiS vezetésének mozgását, hozzátéve, „az igazi megosztók, ezek a cselszövők továbbra is így fognak viselkedni”.

Morawiecki is felhozta az utóbbi napokban sokat hallott „kéttüdős” hasonlatot. Eszerint a párt két tüdeje a mérsékelt és a keményvonalasabb irányzat, és utóbbi köré kellett volna szerveződnie, de ő más utat választott. Azt mondta, nem érdeklik a szakadárok ellen folyamatban lévő eljárások, ahogy az sem, hogy egyes jogászok szerint a kilépni készülők még a PiS tagjai-e, vagy sem. A volt kormányfő azt is világossá tette, hogy változatlanul támadni akarják „Donald Tusk nagyon rossz kormányát”, és felhívni a figyelmet „azokra a hibákra, szabálytalanságokra és csalásokra, amiket ez a kormány elkövet”.

Kedden Tobiasz Bocheński PiS-politikus közölte, hogy szerinte Morawieckit és híveit ki kéne dobni a pártból. Azzal érvelt, hogy a PiS-frakció WhatsApp-listájáról már el is távolították őket. Kokot szerint a PiS megosztott azzal kapcsolatban, hogy Kaczyński jól döntött-e kedd délután. Az újságíró szerint ha a párt erős embereit gyakran egymás ellen kijátszó pártelnök kizárta volna Morawieckiéket, akkor megerősítette volna a Bocheński-féle keményvonalasokat, ezért óvatos volt.

Keleten a helyzet változóban

„A cél világos, Mateusz Morawiecki több befolyást akart a PiS-en belül” – mondta Kokot az ellenzéki párt szakadásáról. Jarosław Kaczyński nem akar több kontrollt adni másoknak a pártban, hiába próbálkoztak ezzel különböző frakciók, így Kokot szerint nehéz lett volna kiegyezni, nem is sikerült.

Eredetileg július 23-án, csütörtökön éjfélkor adott a PiS vezetése ultimátumot, hogy a politikusai tegyenek hűségesküt. Kaczyński és Morawiecki aztán leültek tárgyalni, de a háromórás megbeszélés eredmény nélkül ért véget, írta a Deutsche Welle. Másnap Kaczyński közleményt adott ki arról, hogy többen lemondtak a párttagságról, és kedden a Politikai Bizottság egy ülésen „tudomásul veszi a tényt”. A pártelnök szerint ezt nem tekinthetik „másként, mint ennek a tervnek, a párt megosztására irányuló tervnek a részeként”.

Vasárnap Morawiecki és követői egy utolsó üzenetet kaptak Kaczyńskitől: ha nem hagyják ott a Fejlődés Plusz nevű új egyesülést, tényleg kizárják őket a PiS-ből. A távozókkal az eddig 186 fős PiS-frakció már nem lesz a legnagyobb a parlament alsóházában, a szejmben. Ezen felül három európai parlamenti képviselőt is veszthetnek Morawiecki javára.

„Megértést kerestünk, de nem tudtuk elfogadni az alárendeltséget” – mondta a keddi döntés előtt Morawiecki egyik szövetségese, az EP-képviselő Piotr Mueller. Morawiecki pedig már a hét elején világossá tette, hogy nem fog semmilyen hűségnyilatkozatot aláírni, ez olyan dolog, ami a nyolcvanas években lett volna elképzelhető.

Azonban van olyan lengyel képviselő is, aki inkább kihátrált Morawiecki mögül: Grzegorz Lorek a WP Wiadomości szerint visszatért a PiS-be. Lorek benyújtotta a PiS által előírt nyilatkozatot is arról, hogy nem tagja más pártnak. Indoklásként Abraham Lincoln egykori amerikai elnök mondatát – „nem a győzelemre esküdtem, csak arra, hogy igaz legyek” – is felhasználta.

Ősz óta mélyülő pártkrízis

Korábban irreális volt, hogy a jobboldalon gyökeret eresszen bármely más erő a kisebb pártokat bedaráló PiS-en kívül, ami 2005–07 és 2015–23 között kormányon is volt. Most viszont 2001-es alapítása óta a legnagyobb válságát éli, írta a DW. A PiS számai már év elején sem néztek ki jól, legnagyobb kormánypárt, a Polgári Koalíció (KO) tavaly év vége óta tartósan beelőzte Kaczyński pártját a közvélemény-kutatásokban. A Politico felméréseket összesítő átlagában a KO most 32, a PiS viszont csak 22 százalékon áll.

Márciusban arról írt a Notes from Poland, hogy számos tényező dolgozik a PiS ellen, az egyik legfőbb, hogy a párt belső erőcsoportjai háborúznak egymással. Kaczyński már év elején fenyegetéssel próbálkozott, jelezve, hogy a problémás párttagokat fel fogják függeszteni.

Ryszard Terlecki, a PiS volt frakcióvezetője azt mondta a Polsatnak, tavaly ősz óta fokozódott a konfliktus a párton belül, főleg a médiamegjelenések és parlamenti viták stílusa miatt.

Az egymással versengő nézetek szerint vagy szélsőjobbra kell tolódniuk, vagy inkább a centrum szavazói felé nyitniuk.

Az utóbbit képviselő Morawiecki áprilisban alapította meg a Fejlődés Pluszt, aminek eleinte az volt a célja, hogy középen álló szavazókat csatornázzon be a PiS-be. A keményvonalasok nyomására a pártvezetés azonban végül bekeményített, és júliusban ultimátumot intézett a Morawiecki-hívekhez.

Árad a Rozwój?

Azokban a felmérésekben, amik különvették őket, Morawiecki még nem létező pártjának országosan már 7,5 százalékot mértek, míg a PiS-t 16 százalékra tették. Közben a szélsőjobboldali Konföderáció stabilan 14 százalékon áll, míg a másik hasonló nevű párt, a Krisztust Lengyelország királyának akaró Lengyel Korona Konföderációja (KKP) jön fel, a felmérések összesítésében 11 százalékon áll.

Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt eddigi alelnöke varsói sajtóértekezletén 2026. július 24-én – Fotó: Radek Pietruszka / EPA-PAP / MTI
Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt eddigi alelnöke varsói sajtóértekezletén 2026. július 24-én – Fotó: Radek Pietruszka / EPA-PAP / MTI

Kokot felidézte, Morawiecki azután váltott hangnemet, miután kiderült, nem ő lesz a PiS miniszterelnök-jelöltje a jövő ősszel esedékes parlamenti választáson. Kaczyński az EU- és Ukrajna-ellenes Przemysław Czarneket akarja kormányfőjelöltnek, aki sok kérdésben, például az LMBTQ-ügyekben nagyon radikális. Morawiecki sokkal mérsékeltebb nála Kokot szerint. Most pedig újra akarja osztani a hatalmat a jobboldalon.

Többen azért álltak mellé, mert a környezetében lévő emberek se kaptak volna sok pozíciót a jövőben. Zömmel a mérsékeltek követték Morawieckit, akik hiszik, hogy a centrista szavazókat megcsíphetik a választáson. Morawiecki sem liberális, voltak már Európa-ellenes megszólalásai, de a volt kormányfő messze nem olyan radikális, mint Czarnek. A PiS-ben maradtak közül sokan árulónak tartják Morawieckit, sőt túlzottan németbarátnak is nevezték, aminél kevés nagyobb sértés van a lengyel jobboldalon (történelmi okokból).

Két EP-képviselő, Maciej Wąsik és Mariusz Kamiński nem hajlandó aláírni a PiS hűségesküjét, de úgy tudni a Wirtualna Polska szerint, hogy nem azért, mert csatlakoznának a Fejlődés Pluszhoz. „Dühösek, hogy valaki arra kényszeríti őket, hogy aláírjanak valami hűségesküt. Tudomásom szerint nem arról van szó, hogy csatlakozni akarnak hozzánk. Rengeteg képviselő van, akit felháborított a helyzet” – mondta a lapnak Morawiecki egy névtelen támogatója.

Az államfő is bejátszhat még

A PiS és főként Kaczyński egy másik gondja saját góleme, az általa felépített államfő, Karol Nawrocki, aki folyamatos vétóival és Donald Tusk kormányfő támadásával az ellenzék voltaképpeni fő erőközpontjává vált. Míg az előző államfőt, Andrzej Dudát „Kaczyński tollának”, aláírógépének gúnyolták, a független Nawrocki sokkal önjáróbb. A 77 éves Kaczyński ráadásul már nem olyan energikus, mint régen, egyre több az egészségügyi problémája is.

Kokot úgy véli, a mostani szakadás egyik nagy nyertese Nawrocki lehet, aki egyfajta keresztapaként gyámkodna a jobboldal felett. Nawrocki lenne az, aki valahogy egyesíti a két konföderációs pártot és a PiS-t. Van már spekuláció arról is, hogy Nawrocki „több befolyást akar, hogy Kaczyńskira nyomást helyezzen” azért, hogy a PiS elnöke az államfő jelöltjét tegye meg miniszterelnök-jelöltnek.

Szóval az a paradox helyzet állt elő, hogy a tavalyi elnökválasztáskor még Kaczyński és pártja támogatták azzal a céllal Nawrockit, hogy így egyesíthetik a szélsőjobbos tábort a konzervatívokkal. Most viszont „Nawrocki lesz az, akinek több hatalma lesz Kaczyński felett” – jósolt a lengyel újságíró.

Quo vadis, Jarosław?

Feltettük a kérdést, végzetes csapás lehet-e a pártszakadás Kaczyński hatalmára nézve a jobboldalon. Michał Kokot visszakérdezett: „túlélhet-e a Fidesz Orbán Viktor nélkül?” Választ is adott saját kérdésére: „Ugyanez a dolog történhet Kaczyńskival, senki sem tudja elképzelni a pártot nélküle”. Egyesek szerint Kaczyński túl idős, de ő nem akar mást csinálni, nem akar nyugdíjba menni, minden áron maradni akar, még ha szét is szakad a pártja. „A pénz nem számít, csak a politikai hatalom” – mondta Kokot. A PiS elvesztheti a hatalmát, Kaczyński a hatalmát a pártban viszont nem.

Az újságíró szerint Orbán Viktor sem volt hajlandó kompromisszumra a pártjában, ha a helyzet túl veszélyes volt, Lázár Jánost és Rogán Antalt is arrébb tolta. Kaczyński ugyanezt a belső sakkozást csinálja, félreállította Morawieckit, amikor nyitott a radikálisok felé – most viszont ennek fizeti meg az árát. Azt hitte, nem lesz más ember a PiS-ben, aki elég erős és ambicionálja a hatalmat. Tévedett.

Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński a magyar miniszterelnök lengyelországi látogatásán 2016 decemberében – Fotó: Jakub Porzycki / AFP
Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński a magyar miniszterelnök lengyelországi látogatásán 2016 decemberében – Fotó: Jakub Porzycki / AFP

Ahogy korábban Orbán is, eddig Kaczyński is nagyon sikeres volt abban, hogy kijátssza egymás ellen a belső frakciókat. Talán elvesztette ezt a képességét, ez most nem sikerült. Az 58 éves Morawiecki fiatalabb, megvannak az ambíciói, és most sokan követték őt, mert ugyanabban hittek.

Vádaskodások

„A Jog és Igazságosság haláltusájával nézünk szembe” – jellemezte a helyzetet Krzysztof Gawkowski miniszterelnök-helyettes, a Baloldal politikusa egy tévéműsorban hétfőn a TVN24 szerint. Gawkowski szerint gyötrődik a PiS-frakció, ami „tudat alatt, de mégis rothad, mint politikai formáció”. Szerinte a PiS a kormányzása alatt azért teljesített olyan rosszul, mert már akkor megosztott volt a párt.

Beszélt a PiS-politikus Jacek Kurskiról is, aki élesen támadja – a párt nyilatkozatstopja ellenére – Morawieckiéket. Kurski vasárnap a TV Republikának arról beszélt, hogy Morawiecki egy „szánalmas fogaskerék a német tervben Európa meghódítására és a Jog és Igazságosság pártjának elpusztítására”. Gawkowski szerint azonban Kurski a pártelnök engedélyével beszélt, Kaczyński pedig bosszúhadjáratba kezdett, „aki Morawieckivel távozik, nem tér vissza a PiS-hez”.

Ryszard Terlecki ugyan hű Kaczyńskihoz, de bízik benne, hogy a PiS és a Fejlődés Plusz együtt tud majd működni a 2027-es választásokon. „Egyelőre azonban folytatódnak a kölcsönös vádaskodások, amire a volt miniszterelnök ellenfelei specializálódtak – gyakran hamisan” – írta egy krakkói lapba a politikus, aki szerint jelenleg nem lehet mit tenni, csak megbékélni a megosztottsággal. Terlecki szerint lehet, hogy létrejön egy olyan új párt, ami mentes lesz a vitáktól, és becsatornázza a fiatalok és nagyvárosiak szavazatait is.

Lehet-e nagy jobboldali összeborulás?

Morawiecki mozgalma még nem túl erős a 7,5 százalékával, ráadásul az év legrosszabb részében alakíthat pártot, amikor mindenki nyaral. Most három erős párt van a jobboldalon: a PiS, a Konföderáció és a KKP. A PiS-t jobbról fenyegeti a feljövőben lévő szélsőjobboldali Konföderáció és a még radikálisabb KKP. Utóbbival Kaczyński ki is zárta az együttműködést, azt mondta Grzegorz Braun elnökről, hogy „egy szövetség vele olyan, mint egy szövetség Vlagyimir Putyinnal”.

„A jobboldali tábor nagyon megosztott most”, ami Kokot szerint nem előnyös a PiS-nek. A politika az előző parlamenti választás legerősebb pártjának kedvez most, márpedig ez Donald Tusk Polgári Platformja. A közelmúltban ugyanis nem lehetett biztos benne, hogy a baloldallal meglehet-e a többsége a szejmben. Most a PiS-nek és a két Konföderációnak nem lenne feltétlen többsége, de változékony a helyzet. „Ami biztos, hogy a PiS válságban van, Kaczyński válságban van” – mondta az újságíró. Tusk egyenesen azt mondta, szerinte kész katasztrófa az ellenzék helyzete.

Annyira nagy minden ellenzéki pártban és a vezetőikben az ambíció, hogy nem realisztikus a közös indulás a választáson Kokot szerint. Közben viszont a Konföderációban is alakul egy pártszakadás, Ewa Zajączkowska-Hernik EP-képviselő körül is létrejött egy szakadár frakció. Az is lehet, hogy átállnak a KKP-hoz.

Hogy Morawiecki Fejlődés Plusza kivel szövetkezhetne, az jó kérdés. Program és ideák alapján a Tusk KO-jához közelebb kerülhetnének, de Morawiecki nagyon Tusk-ellenes, sűrűn kritizálja a kormányt, „ez ezért nem realisztikus”. A társadalom nagyon megosztott, Morawiecki választói kifejezetten Tusk-ellenesek, a másik oldalon pedig sok a Morawieckit elutasító szavazó.

Ugyanakkor érdekes, hogy miközben a Konföderáció vezetője is gyakran kritizálja Tuskot, a szélsőjobbon így is tapasztalható némi nyitottság a KO felé. Egy párttagtól Kokot azt hallotta, ha a választás úgy alakul, a mellé fognak beállni koalíciós partnernek, aki többet kínál nekik. Tehát a Tuskékkal való koalíciót sem vetette el, bár ennek a kormányfő irányából nagyon kicsi az esélye.

A kormányzó Polgári Koalícióban mindenesetre a DW szerint jól szórakoznak most az ellenzéki agónián. „Annyira imádom a PiS-t, hogy szeretném, ha kettő lenne belőle” – poénkodott Radosław Sikorski külügyminiszter. Danuta Plecka politikai elemző szerint a KO botrányai most el tudnak sikkadni, Tusknak pedig nem kell mást tenni, mint páholyból nézni az eseményeket. Ugyanakkor Plecka szerint valahol színház az egész szembenállás a jobboldalon, ugyanis Kaczyński és Morawiecki ugyanazt gondolja, csak a nyelvezet és a politikai taktika különbözik. Ezért szerinte akárhogy is alakulnak a következő napok és hetek, majd a választáson úgyis összeborulnak.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!