Csak addig tetszett Trumpnak az ukrán finomítós offenzíva, amíg rendben volt a dízel ára
„Az orosz finomítók elleni csapásokban az amerikaiak együtt mennek az ukránokkal addig, amíg ez nekik is érdekük, de ha változik az olajpiaci helyzet, és ez belpolitikai költséget jelenthet, akkor – mint a jelenlegi helyzet mutatja – már nem” – mondta a Telexnek Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója. Donald Trump amerikai elnök ugyanis felszólította az orosz olajfinomítókat módszeresen támadó Ukrajnát, hogy hagyja ezt abba, mert árt a világnak. Egyelőre úgy tűnik, az ukránok az oroszokra várnak, hogy előbb ők állítsák le az ukrán energetika elleni csapásokat. A gázolaj ára pedig tovább nő, már Magyarországon is állami beavatkozásra volt szükség emiatt.
Oroszország gázolajat előállító hat olajfinomítója közül háromban le kellett állítani vagy jelentősen vissza kellett venni a termelést az ukrán dróncsapások miatt – kalkulálta ki a valóságot a Reuters kedden. A helyzet egyre rosszabb ezen a téren Oroszországban, a sorozatos és tömeges ukrán csapások miatt az ország már nem exportál benzint, dízelt és kerozint, sőt, behozatalra szorul. A kirisi finomítót bezárták, a volgográdi és a Nyizsnyij Novgorod térségében lévő NORSI létesítmények pedig csak névleges kapacitások negyedén üzemelnek. Az ország termelési előrejelzése 17 éve nem látott mértékben zsugorodott.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint 2026 első nyolc hónapjában átlag háromnaponta ért csapás egy orosz finomítót. Ezzel Ukrajna célja szerint éreztetik az orosz lakossággal, hogy háborúban állnak, megfosztják Oroszországot a fontos bevételeitől, és reagálnak az ukrán energetikát ért orosz csapásokra. Az orosz exportkorlátozás előtt 1 millió tonna, egy évvel korábban pedig 2,5 millió tonna dízelt adtak el külföldön, többek közt Törökország és Brazília voltak a nagy vevők. Oroszország korábban a világ gázolajexportjának 10 százalékáért felelt, ennek a mennyiségnek nagy hatása van a világpiacra.
Trump dízelintése
Mindez azért különösen aktuális, mert a napokban Donald Trump amerikai elnök figyelmeztette az ukránokat: ne támadják az orosz energetikai infrastruktúrát, mert ezzel áruhiányt okoznak, felnyomják a dízel árát az egekbe, „ártanak a világnak”. Trump írországi látogatásán így üzent Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek vasárnap: „Zelenszkij úrnak egy dolgot kell tennie: le kell állnia a dízel üzemanyag kiütésével Oroszországban.” Hozzátette, felőle az ukránok rámehetnek más célpontokra, de a gázolajra ne, mert hiányt okoznak vele – idézte őt a New York Times. Trump szerint erről személyesen is beszélt Zelenszkijjel. Végül azt mondta, a baj nem a Közel-Keleten van, hanem az oroszok és ukránok okozzák.
Trump hétfőn közösségi oldalán, a Truth Socialön is megnyilvánult a kérdésben: „Ukrajna belement, hogy nem mér csapást az Orosz Energia célpontjaira. Oroszország ugyanígy döntött!” Hozzátette, az orosz–ukrán, nem pedig az iráni háború okozza az áremelkedést. Hogy a két ország valóban belement volna bármilyen önkorlátozásba, azt már sem Ukrajna, sem Oroszország nem erősítette meg.
„Nem gondolom, hogy belemennének” – felelte Trump finomítók elleni támadások leállításáról szóló kérésére Jójárt Krisztián. Nem csak arról van szó szerinte, hogy kivennék az ukránok kezéből a hatékony nyomásgyakorlási eszközüket. Jójárt visszaemlékezett: pont a Trump-adminisztráció volt az, ami 2025 nyarától kifejezetten támogatta az ukránokat a finomítók elleni támadásokban, holott a Biden-kormány még ellenezte ezt. Amikor 2024-ben először kísérleteztek finomítók támadásával az ukránok, akkor Bidenék konfliktusba kerültek Zelenszkijékkel, mivel „túlzottan eszkalatívnak tartották ezt a lépést”. Ehhez képest Trumpék nemrég még támogatták, nem csak szavakban, hírszerzési támogatást nyújtottak.
„Ez egybeesett egy olyan időszakkal, amikor túlkínálat volt az olajpiacon”, az amerikaiak pedig nyomást akartak gyakorolni Oroszországra, ekkor jöttek be a képbe a szankciók a Lukoil és Rosznyefty külföldi érdekeltségei ellen. Arról nem tudni, megszakadt-e volna az amerikai hírszerzési támogatás Ukrajna felé. Trump politikájában nehéz következetességet látni Jójárt szerint, lehet, hogy a kérése csak retorikai húzás volt a félidős választások előtt. Elsődlegesen az iráni háború miatt van készlethiány és áremelkedés, „Trump pedig próbálja letolni a felelősséget magáról”.
Magas dízelár = választási veszedelem
Trump közelít a félidei választásokhoz – ahol a népszerűtlen elnök miatt nagyon nem áll jól a republikánusok szénája –, így nem jön jól neki az üzemanyagár emelkedése. Csak múlt csütörtökön 6,2 dollárra emelkedett a gázolaj gallonára (1 gallon = 3,8 liter), ez 65 százalékos áremelkedés az árak elszállását eredményező iráni háború kitörése óta. Ez a jobboldal olyan törzsszavazóit érintheti fájdalmasan, mint az aszályok és Trump vámpolitikája miatt eleve szenvedő farmereket – írja a Reuters. De a farmerek mellett a szállítmányozók költségei is nőnek, mindennek emelkedhet az ára, így fokozódhat az amerikai megélhetési válság is a Bloomberg szerint.
A New York Times felidézte, hogy Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szeptember elején szintén az ukrán csapásokat okolta az emelkedő dízelárakért. Bár a lap hozzátette, Trump végeérhetetlen iráni háborúja, a Hormuzi-szorost és a Vörös-tengert érő folyamatos fenyegetések, sőt a kelet–nyugati szaúdi olajvezeték elleni légicsapás is emelik az árakat. Az olajár már a 110 dollárt is megjárta pénteken, holott az iráni háború elején még a 100 dolláros ártól rettegett a piac.
Zelenszkij konkrétumokat vár
Trump azt is bedobta, hogy felmerült valamiféle fegyverszünet, de láthatólag egyik felet sem tájékoztatták erről. Zelenszkijék erre reagálták, hogy rendben van, csak „legyen erre reciprok lépés” az oroszok részéről is. Volodimir Zelenszkij a Hill szerint közölte, országa nincs meggyőződve róla, hogy az oroszok tartják magukat bármilyen megállapodáshoz. Hozzátette, ha partnereik biztosítják őket, hogy Oroszország nem mér csapást az ukrán elektromos hálózatra, energetikai létesítményekre, kritikus infrastruktúrára és élelmezési utánpótlási vonalakra, akkor leállítják a csapásokat ők is. „Konkrétumokat várunk partnereinktől” – tette hozzá.
A szakértő hozzátette, „nyilván teljesen érthető” Zelenszkij válasza, hisz az ukránok csak akkor szüntetnék be a csapásokat, ha az oroszok is. Az ukrán elnök tisztában van vele, hogy ennek semmilyen realitása nincs.
Felmerül a kérdés, kockáztatja az amerikaiakkal fennálló viszonyt Ukrajna, ha visszautasítja vagy nem hajtja végre Trump kérését. Tudni kéne ehhez Jójárt szerint, hogy ez most valós stratégiai váltás Trumpék részéről, vagy csak újabb retorikai fogás. Ha tényleg nyomást akarnak gyakorolni az ukránokra, arra felkészült Kijev és az európai szövetségeseik is. Kevés Trumpék aduja, a hírszerzési támogatás elvágása lehetne ilyen, ami miatt kevésbé lennének hatékonyak az ukrán csapások – bár hozzátette, már a franciáktól is sok hasznos információt kapnak. Az amerikaiak segíteni tudnak, hogy egy finomítón belül milyen elemek sebezhetőek, ahogy a repülési útvonalak tervezésében is tudnak tanácsot adni.
„Annyira átvették az európaiak Ukrajna támogatását, nem látni, hogy az amerikaiak érdemben hatni tudnának Ukrajnára” – mondta Jójárt. Szerinte a fegyverszünethez nem lennénk eleve közelebb, ha Ukrajna leállna a csapásokkal, hisz az oroszok ugyanazt követelik változatlanul. A kérdés az, vajon az amerikai félidős választások előtt a magas üzemanyagárak miatt Trumpék hajlandóak-e nyomást gyakorolni az ukránokra, hogy a hiányt csökkentsék és lejjebb nyomják az üzemanyagárakat.
Jójárt felhozta végül, hogy van egy olyan spekuláció is, hogy a Patriot-rakéta lehet a nyomásgyakorlás. A légvédelmi eszközből nagyon kéne Ukrajnának, de közben már Amerikának is alacsonyak a készletei az iráni háború miatt.
A Kreml üdvözli, de…
Oroszország üdvözölte hétfőn Trump kérését az ukrán csapások leállítására. Az oroszok hozzátették, az olajpiac azonban inkább a Perzsa-öböl térségében zajló konfliktus miatt borult meg. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő így fogalmazott: „Bármely felhívás a kijevi rezsim felé, hogy állítsa le a támadásokat a polgári gazdasági infrastruktúra ellen, csak üdvözlendő lehet.” A Reuters megjegyezte, Oroszországban rendszeressé vált az üzemanyaghiány, ami nem tesz jót a nemzeti morálnak a szeptember 18–20. közötti orosz választások előtt. Peszkov azt is jelezte Jójárt szerint, hogy a szankciókat is fel kéne oldani – többek közt a tengeri olajszállításra kivetettet is.
Jójárt azt mondta, az orosz parlamenti választások miatt nem gondolja, hogy Oroszország visszafogná a saját csapásméréseit. A választásokat „ujjgyakorlatként” próbálják eleve letudni. „A prioritás az Ukrajna elleni háború, Oroszország teljes mértékben átmilitarizálódott” – magyarázta a szakértő. A legerősebb adu a nyomás növelése szerintük az ukrán társadalmon, illetve költségeket generálni az Ukrajnát támogató Nyugat számára. A szakértő megjegyezte, aszimmetrikus, „mekkora fájdalmat tudnak okozni a felek egymásnak” az ukrajnai háborúban, Oroszországnak erősebb ez a képessége.
Az orosz sajtó lehozta, hogy globálisan üzemanyaghiány, sőt kifejezetten dízelhiány van, ami az előrejelzések szerint még rosszabb lesz. Azt írták, Oroszországban nincs dízelhiány, az exportot korlátozták, az a narratíva, hogy minden rendben van – mondta Jójárt Krisztián.
A finomítók 30-40 százalékát tartósan ki tudták vonni a termelésből az ukránok a szakértő szerint, 34 finomítót érhetett eddig csapás. Vannak viszont Urálon túli orosz finomítók, amiket kevéssé érnek el. A haderő fenntartását ezek a csapások nem veszélyeztetik, inkább a polgári célú termelés akadozhat. „Ezeket a finomítókat folyamatosan javítják az oroszok”, a tartósabb hatáshoz heti rendszerességgel kell támadni őket az ukránoknak.
Az iráni háború még inkább tehet róla
„Az átlagos benzin- és dízelárak emelkedtek minden országban az elmúlt héten, ahogy a geopolitikai feszültségek több fronton eszkalálódtak” – mondta Patrick De Haan, a GasBuddy elemzője a Hillnek. Szerinte ennek oka az amerikai–iráni feszültség, a Vörös-tenger menti harcok és a szaúdi keleti-nyugati olajvezeték lezárása. Erre jött rá a két orosz finomító elleni hétvégi támadás, ami „tovább terheli a globális finomított termékkínálatot, és valószínűleg ellensúlyozza a szezonális enyhülést”.
A Bloomberg megemlítette, Peszkov nem beszélt arról, hogy Oroszország is leállna az ukrán energiaszektor elleni csapásokkal, ha Ukrajna is így tesz.
A New York Times által citált elemzők is egyetértenek abban, hogy az iráni háború nagyobb hatással van az üzemanyagárakra, mint az ukrán csapásmérések. Helima Croft, az RBC Capital Markets energiaügyi elemzője így elemzett: „Alapvetően két olyan háborúnk van, amiben érintett kettő is a világ legnagyobb energiatermelői közül. A Közel-Kelet a legtermékenyebb energiatermelő övezet, és ehhez adjuk hozzá Oroszországot is.” A houstoni Pickering Energy Partners befektetőcég szerint a világ azt érzi meg, hogy egyszerre esett 90 százalékkal az orosz, 75 százalékkal a közel-keleti gázolajkivitel az év elejéhez képest. Emellett a hatalmas felhalmozott készletekkel rendelkező Kína is megtiltotta a dízel exportját.
A Reuters kommentárja kiemelte, mennyire fontos a globális olajipari kereslet 30 százalékát adó dízel a világgazdaságnak. Teherautók, vonatok, hajók, traktorok, ipari és bányászati gépek üzemanyaga, Európában tízből négy autót is ez az üzemanyag hajt. Oroszország és a Közel-Kelet pedig a tengeren szállított gázolaj 45 százalékának volt a forrása az eszkaláció előtt. A cikk szerint, Trump egyszer már próbált összehozni egy energetikai tűzszünetet az oroszok és ukránok között 2025 márciusában, akkor kudarcot vallott. Ha most mégis sikerülne, az sem jelentené a kitermelés beindulását, sok orosz finomítót annyira sok és komoly csapás ért, hogy hónapokba telhet kijavítani azokat.
