A szélsőjobb és a szélsőbal nyert a német tartományi választásokon, Merz pártja története legnagyobb bukását mutatta be
Az ARD és a ZDF előzetes becslése szerint a vasárnap tartott németországi tartományi választások közül Mecklenburg-Elő-Pomerániában a szélsőjobboldali AfD nyert, Berlinben pedig a szélsőbaloldali Linke végzett az első helyen. Az AfD mindkét tartományban jelentősen javítani tudta az eredményét, de egyik helyen sem szerzett parlamenti többséget, így várhatóan nem jut majd kormányra.
A vasárnap egyik legnagyobb vesztese Friedrich Merz kereszténydemokrata pártja, a CDU, amely a legutóbbi választáshoz képest Berlinben szavazói egyharmadát, Mecklenburg-Elő-Pomerániában azok több mint felét elvesztette. Az utóbbi tartományban az este 10 körül megjelent becslések szerint az ötszázalékos küszöböt sem sikerült elérniük, vagyis kiestek a tartományi parlamentből.
A második világháború utáni Németországban még soha nem fordult elő olyan, hogy a hagyományosan legerősebb pártnak számító CDU kiessen egy tartományi parlamentből. Az eddigi legrosszabb eredményüket (9 százalék) az 1951-es brémai tartományi választáson érték el, ezt most sikerült messze alulmúlniuk.
Friedrich Merz német kancellár az eredményeket meg sem várva, az első exit pollok beérkezése után katasztrofálisnak nevezte pártja teljesítményét. Bár sokan arra számítottak, hogy akár a lemondását is bejelentheti, ezt nem tette meg, azt mondta, hogy marad a CDU elnöke és szövetségi kancellár, és végigviszi azokat a gazdasági reformokat, amelyekkel szerinte fejlődő pályára lehet állítani Németországot.
Vasárnap két németországi tartományban tartottak helyi választásokat: a mindössze másfél milliós, az egykori Kelet-Németország északi részén lévő Mecklenburg-Elő-Pomerániában, és Berlinben. Az előbbit mostanáig egy baloldali koalíció élén a szociáldemokrata Manuela Schwesig irányította, a mostani választás előtt azonban a többi kelet-német tartományhoz hasonlóan jelentősen megerősödött a szélsőjobboldali AfD.
Mecklenburg-Elő-Pomerániában a választás legfontosabb kérdése az volt, hogy az SPD vagy az AfD végez-e az első helyen. Az ARD előzetes becslése szerint az AfD 38 százalékkal nyerhetett, az SPD pedig kicsivel lemaradva, 35 százalékkal végzett a második helyen.
Az Alternatíva Németországért (AfD) a legutóbbi választáshoz képest több mint megduplázta az eredményét, és a pártnak fontos siker, hogy még egy tartományban tudnak első helyen végezni. A kormányalakításhoz azonban koalíciós partnerek is kellenek, és azt egyelőre minden más párt kizárta, hogy hatalomra segítenék őket – írja a Tagesschau.
A szélsőjobbon és a szociáldemokratákon kívül biztosan a parlamentbe jut még a szélsőbaloldali Linke, és az este fél tízkor kiadott részeredmények szerint a Zöldek is. Merz CDU-ja azonban 80 százalék környéki feldolgozottságnál pont 5 százalék környékén áll, így valószínűleg csak a levélszavazatok feldolgozása után derül majd ki, hogy kiesnek-e a parlamentből.
Egész máshogy alakult a vasárnap Berlinben, amelyet az előző ciklusban a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció vezetett. A mostani választásra mindkét párt támogatottsága jelentősen visszaesett, és sokakat meglepve viszonylag nagy előnnyel a szélsőbaloldali Baloldal nevű párt (Linke) közel 25 százalékkal nyert – írja a Tagesschau.
A CDU (20 százalék) második helyre csúszott vissza, a harmadik helyért az AfD (16 százalék) és a Zöldek (15 százalék) versenyeznek, az SPD pedig 12 százalékon áll. A helyi választási rendszer értelmében a berliniek nem választhatnak közvetlenül főpolgármestert, az ő személyében a városházán többséget szerző pártoknak kell megegyeznie. A mostani felállás szerint a következő öt évben jöhet:
- CDU-SPD-Zöldek;
- vagy Baloldal-SPD-Zöldek;
koalíció is. Ha a szociáldemokraták és a zöldek inkább a Linke nevű párttal lépnek szövetségre, akkor Berlin lesz a második német tartomány, amelynek élére szélsőbaloldali vezetőt választanak.
A CDU mellett a vasárnap másik nagy vesztese a Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) nevű protestpárt, ami a részeredmények szerint mindkét tartományban kicsivel maradt az ötszázalékos bejutási küszöb alatt. A korábban a szélsőbaloldalból kivált oroszbarát BSW a tavaly februári szövetségi választáson 4,97 százalékkal éppen lemaradt a parlamentbe jutásról, és most nagyon hasonló sorsra jutott, mert mindkét tartományban 4,8-4,9 százalékos eredménnyel végzett.
A szabaddemokrata FDP mindkét tartományban indult a választáson, de egyik helyen sem jutott be a tartományi parlamentbe. A tartományi választások tétjéről itt írtunk hosszabban.
