Elnyertek támogatást egy irodára, ehelyett vettek egy jakuzzit, és feldobták a lakást az Airbnb-re

„Hiszem, hogy szükségünk van baloldali elemzőintézetekre és konzervatívokra is, de vékony jég az, ha ezek a szervezetek kampányolni kezdenek a civileknek juttatott pénzekből” – mondta Michał Braun a lengyel civil szervezeteknek járó források elosztásáért felelős Nemzeti Szabadság Intézet – Civil Társadalom Fejlesztési Központ igazgatója a Telexnek adott interjújában. A lengyel szakember beszélt arról, hogyan alakította át a Donald Tusk vezette, 2023-ban megválasztott kormány a civil támogatásokat, majd pedig a döntési folyamatba beleszólást engedélyezett az NGO-knak (nem kormányzati szervezetek) is.

A Nemzeti Szabadság Intézet – Civil Társadalom Fejlesztési Központot eredetileg még a nyolc éven át illiberális rendszert építő jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) hozta létre 2017-ben arra a célra, hogy ezen keresztül ossza szét a civil szervezeteknek adható állami támogatásokat. Ennek elődszervezete az Állampolgári Kezdeményezések Alapja volt, amit még a kétezres évek elején hoztak létre.

A PiS támogatásosztó szervezetét több kritika is érte, amiért a pénzalapokról szóló testületbe több kormányközeli civil szervezet képviselője is bekerült. Végül jó célokat is támogattak, de sok közpénz ellenőrizetlenül folyt ki a rendszerből gyanús alapítványok és NGO-k felé. A Polgári Koalíció (PO) vezette kormány 2023-ban megreformálta a szervezetet, ekkor került Michał Braun is az egésznek az élére.

Braun egy olyan panelbeszélgetésre érkezett Budapestre, amit civilek folytattak részben az NGO-k és a kormány jövőbeli kapcsolatáról. Braun megosztotta meglátásait a magyar szervezetekkel arról, amit Lengyelországban tettek a jelenlegi kormány hatalomra kerülése után, „mert hasonló helyzetben voltunk, és vissza kellett építenünk a bizalmat a civil társadalom és a független szervezetek irányába”.

Azt mondta, hogy már a PiS alatt is több program elindult, egyebek között létrejött egy kapacitásépítési program NGO-knak, ahol pénzt kaphattak például iroda létesítésére. „Nem igaz, hogy a legtöbb támogatást jobboldali szervezetek kapták, de akik a legnagyobb összegeket kapták, szinte mind politikaiak voltak” a PiS alatt.

A bizalom helyreállítása

„Az NGO-knak maguknak kell megtanulniuk, hogyan mutassák be, min dolgoznak, mit tesznek az emberekért” – válaszolta Braun arra, hogyan lehet visszaépíteni a civilek iránti közbizalmat. A fő kérdés, hogy milyen társadalmi feladatok hárulnak a kormányzatra, és miket láthat el a civil szféra. Amit meg tudnak csinálni az NGO-k, azzal nem kell foglalkoznia a kormánynak. „A helyi önkormányzatok és a nemzeti kormány kielemezheti, melyek azok a szociális szolgáltatások – sport, kultúra, ifjúsági munka, idősgondozás –, amiket a civil szervezetek is el tudnak végezni” – osztotta meg, szerinte milyen munkamegosztás helyénvaló.

Lengyelországban igyekeznek annyi feladatot átadni az NGO-knak, amennyi lehetséges. Pár éve egyes városok által üzemeltetett ifjúsági központokat, idősotthonokat adtak át civil szervezeteknek, és nekik juttatták el az erre szolgáló forrásokat. Ezek az együttműködések erőt adtak a civil szervezeteknek a növekedésre. „A legforróbb téma Lengyelországban most a polgári védelem”, és hogy mi lehet ebben a civilek szerepe, „sokat beszélünk a biztonságról, illetve a szerepről, amit ebben az NGO-k játszhatnak”. Az ukrajnai orosz invázió első napjaiban elsőként az NGO-k ugrottak be segíteni. „Fontos, hogy az emberek lássák, a civil szervezetek nélkülözhetetlenek, fontos részei a mindennapi életnek” – mondta Braun.

A PiS után nagy vita zajlott arról, bezárják-e a meglévő koordináló intézményeket vagy változtassák-e meg őket. Úgy döntöttek, meghagyják a szervezetet, hiszen „az intézmény maga csupán egy héj”, a kérdés az, mi legyen a programokkal. Jelenleg tíz különböző, civileknek szóló programot menedzselnek. A legnagyobb a társadalmi kezdeményezések alapja, amit még Donald Tusk első kormánya hozott létre egy évtizede.

A rendszer, ami kordában tartja a politikusokat is

A Nemzeti Szabadság Intézet a kancellária (azaz a miniszterelnöki hivatal) alá tartozik, ami a felügyeleti jogkört az NGO-knak adta. A kancelláriaminiszter a törvényes őr, de van egy felügyeleti tanács, amivel Braunnak is konzultálnia kell minden döntése előtt. Az éves tervet is ők fogadják el, ahogy az új pályázatokra kiadott minden felhívást is. Ebben a felügyeleti tanácsban a civil delegáltaknak van a legtöbb szavazatuk. 11-ből 7 hely az övék, a maradék 4 helyből egyre a pénzügyminiszter, egyre az államfő, kettőre a kancelláriaminiszter delegál embert. Ahányszor új pályázat van, a tanács fekteti le a szabályokat, hogy miként súlyoznak, pontoznak, ki jelentkezhet.

Ez megakadályozhatja, hogy a politikusok elcsábuljanak, hogy a közpénzeket pártcélokra utaltassák ki.

Braun szerint teljesen átlátható a tagok kiválasztási folyamata. Korábban ezt több stádiumban is manipulálni lehetett, sok olyan szakértő ellenőrizte a folyamatot, akiket a központ igazgatója jelölhetett ki, és felpontozhatták a kormánynak kedves szervezeteket.

Mondott egy példát is. Ha valaki most pályázik kapacitásépítésre, mondjuk, 125 ezer euró (kb. 45,7 millió forint) értékben, hogy felszereljen egy irodát, alkalmazzon embereket, kocsit vegyen, akkor nem kaphat pénzt, ha szervezetét pár hónappal korábban hozták létre. Olyan NGO-kat akarnak támogatni, „amiknek már van tapasztalatuk, világos céljuk”.

Korábban nem így történt, „támogatásokat adtak teljesen tapasztalatlan civil szervezeteknek”. Most két év aktivitás kell hogy legyen egy szervezet mögött, ha nagyobb támogatást akar – ezen belül legalább egy év ugyanazon területen végzett munka. A kicsi és új NGO-k kisebb támogatásokat kaphatnak, aminek 10 ezer euró (kb. 3,6 millió forint) a teteje.

Gyanús sztorik

A PiS-éra civil támogatásaiból lettek büntetőügyek is, és „130 olyan ügyünk van, amiknél a pénz visszaszerzése zajlik, és a lista minden hónappal hosszabb lesz” – magyarázta Braun. Hozzátette, „nem akarunk csak azért visszavenni pénzt NGO-któl, mert politikai összeköttetéseik vannak”. Sok olyan NGO volt, ami szerinte nem fair, de legális úton kapott pénzt, és a kitűzött céljait elérte. Példaként említett egy olyan NGO-t, ami ifjúsági vezetési (leadership) programra kapott támogatást. Pár hónappal azután kapták meg, hogy létrejöttek – ez akkoriban szabályos volt –, az NGO vezetője aktív volt a politikában, de minden rendben volt a teljesítésükkel. „Ebben az esetben nem akartuk visszaszerezni a pénzt, mert nem a politikai nézeteik miatt üldözünk embereket.”

Több NGO azonban visszaélt a pénzekkel. Akadt olyan, politikus által vezetett szervezet, ami független médiumot akart létrehozni, végül egy olyan kiadványt csinált, ami a politikust reklámozta. Több esetben bíróság elé vitték az ügyet, mert illegális így pártot finanszírozni. „Vannak már ügyek, amiket lefolytatott a bíróság, amikben politikusok kampánypénzként használtak forrásokat, amiket nem ekként regisztráltak.” Egy miniszterhelyettes már vádlott is lett egy ügyben.

Egy esetben egy politikához közeli NGO irodát vett magának Krakkó óvárosában, 100 ezer eurót (kb. 36,6 millió forint) kapott rá, hogy ott politikafilozófiai beszélgetéseket tartsanak. Azonban mást tettek a pénzzel: „vettek egy jakuzzit a lakásba, és megtaláltuk az Airbnb-n egy kiadó jakuzzis lakásként”.

A PiS alapvető filozófiája is félrecsúszott. A régi kormány akart egy alternatívát a liberális NGO-kkal szemben, mert szerintük korábban csak a baloldali szervezetek jutottak forrásokhoz. Létrehoztak saját NGO-kat, pénzeket adtak nekik, de sok civil szervezeti vezető sose volt civil.

„Amint elfogyott a pénz, véget értek a tevékenységeik, mert nem tudták, mit tegyenek így, nem voltak képesek forrásokhoz jutni” – magyarázta Braun. Sok esetben nem is profitált ebből a politika, az említett jakuzzis-airbnb-s jellegű esetek lettek az egészből. Braun így összegzett: „Sok szervezetet nem ideológiailag elkötelezett emberek építettek fel, csak olyanok, akik pénzt akartak szerezni.”

Ide is megy, oda is megy

Amióta Tuskék vannak kormányon, jutott civil forrás jobboldali szervezeteknek is Braun szerint. A kormány dönti el, mely témákra szán pénzt a civileknek, „ez politikai döntés”, bár a kiválasztási folyamat transzparens és méltányos. Olyannak nem adnak forrást, aki tartozik pénzzel az államnak, amíg ezt nem fizetik vissza, nem pályázhatnak. Pluszpontokat adnak viszont az olyanoknak, akik még sose kaptak forrásokat.

Szabály még, hogy kapacitásbővítésre csak egyszer adnak nagy összeget – elvégre irodát egyszer kell vennie egy NGO-nak –, és politikai kampányban nem lehet civil forrást használni. 5–10 ezer euró közti nagyobb alapokat regionális NGO-knak adnak, amik szétosztják a régión belüli szervezetek között. A központ nem is vesz részt a szelekcióban.

Az idei büdzsé 80 millió euró (kb. 29,26 milliárd forint) körül van, amit elosztanak több program között, úgymint az ifjúsági, polgári védelmi, cserkészprogramok. Horizontális programjaik is vannak, mint a polgári kezdeményezési alap, ami kapcsolódik az önkéntességhez. És persze ott a kapacitásépítési program.

Kisebb támogatásokat (2500-4000 eurót) arra adnak, ha egy szervezetnek például elázik az irodája, vagy balesetet szenved egy autója. Arra is lehet pályázni, ha egy szervezet külföldi konferencián venne részt, és adnak utazásra, szállásra, étkezésre forrást.

Jövőre több programmal és nagyobb büdzsével számolnak, de erről még tárgyalások zajlanak. Lesz új polgári védelmi törvény és program is Lengyelországban, az ezzel foglalkozó szervezetek kapacitásbővítésére is áldoznak majd. „Még párbeszéd zajlik róla, mi lesz ebben a szerepünk, de ez egy nagy feladat lesz az intézetünknek” – mondta.

Sikersztorik

„Az első dolog, amire a legbüszkébb vagyok, hogy átalakítottuk az intézményt” – jelentette ki Michał Braun, aki szerint bevonták a döntéshozatalba a civileket, átlátható lett a folyamat. Szerinte az is jelzi, hogy visszatért az NGO-k önbizalma, hogy sok a pályázó. Braun szerint meg kell tanítani az embereket, cégeket, hogy bízzanak az NGO-kban, támogassák őket. „Egy filantrópiai stratégián dolgozunk”, hogy mások is támogassák a civileket.

Az ultrakonzervatív politikai intézetek, amik jobboldali jogszabályokért lobbiznak (például a válás betiltása), sok pénzt kapnak magánadakozóktól. Eközben a zöld-, demokráciapárti szervezetek küzdenek azzal, hogy meggyőzzenek adományozókat. „Fel kell építeni a társadalomban, hogy ha demokráciát akar, ha ellenőrző szervezeteket akar – amire minden kormánynak szüksége van –, akkor az embereknek támogatniuk kell ezeket az NGO-kat” – vázolta Braun az egyik fontos feladatot.

Egy ellentmondásra is felhívta a figyelmet. „A médiát mindig a vér érdekli, például ha egy jakuzzi van egy irodának indult lakásban”, a botrányról szeretnek írni. Ezen keresztül persze megmutathatja az intézet, hogy sikereket ér el – a felderítésben –, de közben aláaknázza a bizalmat a civilek társadalmi támogatásában. Az emberek az alapítványokhoz negatív konnotációkat kötnek ezek miatt. Braun szerint ezért el kell magyarázniuk, hogy csak az NGO-k kis százaléka használja rosszul a forrásokat. Ez szerinte Magyarországon is kihívás lesz: beszélni az Orbán Viktorhoz közeli civil szervezetekről, közben meggyőzni az embereket, hogy nem minden civil szervezet ilyen.

Braun azt ajánlja a magyar illetékeseknek, hogy „nem szabad lemondani az NGO-k támogatásáról”, a civil társadalom fontos, figyel a kormányra, védi a demokratikus értékeket. „Egy erős demokrácia erős civil szervezeteket igényel” – mondta. Szerinte minden NGO-kat érintő politikát azokkal közösen kell megalkotni. A civilek nemcsak azt szeretnék, ha konzultálnának velük, hanem ha be is vonnák őket a döntési folyamatba, partnerként kezelnék őket. Jobb a kommunikációjuk a társadalommal, hiszen végül is a társadalomból jönnek.

Rákérdeztünk még a Norvég Alapok sorsára. Lengyelországban is befolyásolni akarták a PiS idején a norvég pénzeket Braun szerint. Ő jó megoldásnak tartja, hogy hosszú ideig egy civil szervezet – nálunk az Ökotárs Alapítvány – felelt az alapok szétosztásáért. Braun szerint a kormánynak nem szabad ebbe beleszólnia. A Norvég Alapok egyébként nem tartoznak Braun szervezete alá, Lengyelországban ezeket a Batory Alapítvány kezeli, ez az egyik legrégibb és legnagyobb civil szervezet. Braun intézete az EU-s CERV-ben van benne (Citizens, Equality, Rights and Values Programme), segít a civileknek, hogy megkapják az innen jövő forrásokat. A CERV céljai sokszor megegyeznek a Norvég Alapokéival, ugyanaz a célcsoportjuk, így a Batory Alapítvánnyal sokszor egyeztetnek.