Már az előzmények miatt óriási figyelem kísérte a kivégzést, amit aztán két méreginjekcióval sem sikerült végrehajtani

Kórházba szállították az 50 éves Christa Pike-ot, akinek kivégzése szerdán két halálosnak szánt méreginjekcióval sem sikerült, de azt magyar idő szerint csütörtök este sem lehetett tudni, hogy a nő milyen állapotban van. Pike ügyére különösen nagy figyelem irányult világszerte, miután a tennesseei kormányzó megtagadta tőle a kegyelmet, és az amerikai legfelsőbb bíróság is elutasította egy beadványát, így pedig kétszáz éve ő lett volna az első nő, akit kivégeznek az amerikai államban.

„Elvesztette az eszméletét, de még mindig van szívverése és hallhatóan horkol” – jelezték a BBC szerint az ügyvédei a sikertelen, pentobarbitallal történő kivégzési kísérlet után. Az AP szerint a tennesseei törvények előírják, hogy kétszer adják be a halálos szert az elítéltnek, gondolva arra, ha az első injekció nem hat megfelelően. Arra viszont nincs protokoll, mi a helyzet, ha a második dózis sem végez a halálraítélttel. Dorinda Carter, az állami büntetés-végrehajtás szóvivője azt mondta, mindent az előírtak szerint csináltak, az alkalmazott szer korábban minden esetben elérte a hatást.

Joel Zivot, Pike jogi csapatának orvos szakértője szerint valószínűleg nem került annyi pentobarbital a nő szervezetébe, amennyi légzésleállást és szív-ér rendszeri összeomlást okozott volna. A protokoll szerint 2×50 millilitert kell beadni. Elképzelhetőnek tartja, hogy a megkésett újraélesztés miatt Pike agykárosodást szenvedett.

Pike ügyvédei közleményt adtak ki, amiben azt írták, hogy szerintük a vénához való nehézkes hozzáférés, a rossz minőségű pentobarbital, a nem elérhető orvosi segítségnyújtás és a titkolózás jellemezték az esetet. Ügyvédei egyből a kivégzés után indítványozták védencük életmentő kezelését, amit a körzeti bíró jóváhagyott.

Bill Lee kormányzó elrendelte az eset átfogó kivizsgálását. „Sok kérdés van, államunk lakosai pedig megérdemlik, hogy ezekre válaszokat kapjanak” – mondta. Szerinte a kivégzések megfelelő lebonyolítása az állam egyik legfontosabb kötelessége. Azt is bejelentette, hogy a 2026-ra betervezett másik kivégzést nem hajtják végre a történtek miatt. A BBC megjegyezte, nem ez az első eset a közelmúltból félresikerült injekciós kivégzésből Tennesseeben: Tony Carruthersen nem tudták végrehajtani az ítéletet májusban, mivel egyszerűen nem találták a vénáját.

Kikísérték a tudósítókat, nem sokkal később pedig mentőautó érkezett

A halálos ítéletet a nashville-i Riverbend börtönben tervezték végrehajtani. A médiát kora este fél 7-kor engedték be abba a szobába, ahonnan végig lehet követni a kivégzést. A New York Times szerint egy tudósító azt mondta, Pike énekelve érkezett a kivégzőszobába.

Láthatták, ahogy beszíjazzák egy ágyba, majd azt mondta: „Úgy fogom itt hagyni ezt a világot, ahogy az életem nagy részét eltöltöttem. És ez a szeretet. Békében vagyok, készen állok a szabadságra. Ez egy boldog nap.” Pike korábban jelezte, nem fél a haláltól, csak tart az odáig vezető folyamattól. A helyi Nashville Banner szerint spirituális vezetőjének, és az őt néző médiamunkásoknak „az üveg mögött” is békét, kedvességet kívánt.

Egy ponton még rákérdezett, mi az az égő pont a karján, normális-e ez, majd elhúzták a függönyöket. Később újra el-, majd visszahúzták a függönyt, miközben a riporterek hallották, hogy Pike még lélegzik, majd a mikrofon is elnémult. Este 9-kor kikísérték az összes tudósítót. Nem sokkal később egy mentőautó érkezett a büntetés-végrehajtási intézethez, majd röviden bejelentették, mi történt.

Egy utolsó pillanatos halasztás után próbálták végrehajtani a kivégzést

Alig több mint egy órával a végrehajtás eredeti időpontja előtt egy rövid időre még leállították a kivégzést. A hatodik körzeti szövetségi fellebbviteli bíróság szerdán úgy döntött, több időre van szüksége ahhoz, hogy megvizsgálja Pike ügyvédeinek érveit. Az ügyvédek egyebek között Tennessee halálos injekcióval végrehajtott kivégzési módszerét támadták, szerintük ugyanis az a szükségesnél nagyobb szenvedést okozhat.

A védelem emellett arra is hivatkozott, hogy Tennessee állam korábban vitatta Pike gyerekkori szexuális bántalmazásáról szóló beszámolóit, egy közelmúltbeli meghallgatáson azonban már nem vonta kétségbe, hogy szexuális erőszak áldozata volt. Az ügyvédek szerint ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy az állam korábbi álláspontja befolyásolhatta-e a szövetségi bíróságok döntéseit. Tennessee főügyésze közölte, a legfelsőbb bíróságtól kérték a kivégzés felfüggesztésének feloldását, és ez meg is történt.

Korábban a kormányzó is visszadobta a kegyelmi kérvényt, és az amerikai legfelsőbb bíróság is elutasította Pike ügyvédeinek beadványát. Az ENSZ is sürgette, hogy változtassák életfogytiglanra az ítéletet. Volt már erre példa, egy másik halálra ítélt nő, Gaile Owens 2010-ig a halálsoron volt Tennesseeben, amikor a kormányzó végül életfogytig tartó börtönre változtatta a büntetését.

18 éves korában ítélték el

A még 18 éves korában meghozott halálos ítélet szerint 1995-ben Pike és két másik tinédzser megverte, megkínozta és megölte a 19 éves Colleen Slemmert, egy osztálytársukat. A rendőrség szerint a Tennesseei Egyetemhez közeli elhagyatott ipari területre csalták a fiatal lányt, ott bántalmazták. Pike állítólag féltékeny volt az áldozatra, attól tartott, elszereti a barátját, és állítása szerint csak meg akarta verni vélt riválisát.

Annak idején a média sokat írt az ügyről, aminél kiemelték, hogy az egyik elkövető egy ötágú csillagot, pentagrammát karcolt a megölt lány mellkasába. Pike pedig állítólag azzal dicsekedett később, hogy megtartotta az áldozat koponyájának egy darabkáját szuvenírnek – ezt meg is találta a rendőrség a táskájában. Pike elismerte, hogy részt vett az emberölésben.

A védői szerint a halálbüntetésben szerepet játszott, hogy a nő akkor már elmúlt 18 éves. Ugyanis a gyilkosság idején fiatalkorú, 17 éves akkori barátja, Tadaryl Shipp – aki a pentagrammát is az áldozatra karcolta – csak életfogytiglani börtönt kapott, a feltételes szabadon bocsátás lehetőségével. A bíróság szerint a támadás során a környéket figyelő, akkor 18 éves Shadolla Peterson megúszta próbaidőre bocsátással.

Mostani ügyvédei szerint nem jutott időben a bíróság tudomására a tény, hogy Pike neveltetése brutális volt. A védői abban reménykedtek, hogy Pike szexuális és fizikai bántalmazása, gyerekkori elhanyagoltsága enyhítő körülmény lett volna, talán a halálbüntetést is elkerülhette volna. Ügyvédei állították, gyerekkori élményei poszttraumásstressz-szindrómát okoztak nála. Azt is felhozták, hogy a tudomány mai állása szerint a tinik agya még bőven fejlődésben van, tehát a nő olyan fiatalon még nem láthatta be tettei következményét, és ha az eset ma történt volna, szerintük már más lenne az elbírálása.

Egyik ügyvédje, Randall Spivey korábban azt mondta, a Pike életét korábban átszövő káosz nem ad felmentést a tettére, „de a káosz meg fogja mutatni, hogy Christa össze volt zuhanva, nem volt gonosz”. Három éve egy pszichológus alaposan megvizsgálta Pike személyiségét és múltját, és számos szörnyű részletre derített fényt. Anyja több partnere is molesztálta őt, sőt egyszer egy boltban meg is erőszakolta egy férfi – ez ügyben soha nem vádoltak meg senkit. A pszichológus megállapította, hogy Pike felfoghatatlanul súlyos traumákat szenvedett el, és senki sem segített neki.

Villamosszék helyett injekció

A nőt eredetileg, 1996-ban villamosszék általi halálra ítélték, de időközben az állam injekcióra módosította a kivégzés módszerét. Ezután magánzárkába került, napi 23 órában volt egyedül, kényszerbetegségét és bipoláris zavarát gyógyszerezték. A szinte teljes elzárása hosszú éveken át kínzásnak felelt meg védői szerint. Ugyanakkor a gyógyszeres kezelés sokat javított az állapotán a börtönben, és azt állította, hogy már bánja, amit tett.

Pike a kivégzése előtti hetekben egy buddhista spirituális vezetővel állt szoros kapcsolatban, aki felkészítette a végórákra. Levelében arról írt, több szeretetet kapott az utolsó két hetében, mint egész addigi életében. „Számos évbe telt, mire rájöttem annak a súlyára, amit tettem. Még többe, hogy elfogadjam, hány életre voltam hatással. Elvettem valaki gyerekének, nővérének, barátjának az életét. Rosszul vagyok tőle már, ha rágondolok, hogy képes voltam elkövetni egy ilyen bűnt” – írta.

May Martinez, az áldozat anyja évek óta nem beszélt Pike-kal, és szerette volna végignézni a kivégzést. Őt az traumatizálta még jobban, hogy lánya több testrészét csak részletekben kapta vissza a nyomozó hatóságoktól, és újra meg újra meg kellett bolygatni a lány sírját. „Ott fogok ülni a [lányom] képével a kezemben, és amint bekötik neki a tűt, hogy elaludjon, ránézhet a fényképre” – mondta az NBC szerint.

Nem tudni, hogy mi jön ezután

Hogy mi lesz Pike sorsa, ha túléli a kórházi kezelést, azt még nem tudni biztosan. Pike ügyvédei szerint súlyos mentális szenvedésen ment át védencük a halálos injekció beadásakor, miközben egy ágyhoz volt szíjazva. A tennesseei ügyészség ugyanakkor azzal érvelt, hogy egy bíró hétfőn megállapította, csak találgatni lehet arról, hogy Pike szenvedését fokozná-e az injekciós módszer.

A Law Commentary jogi oldal összeszedte a precedenseket arról, véghez vihetik-e újra a kivégzést egy ilyen rendkívüli esetben. A válasz általánosságban: igen.

Egy 1947-es esetben Willie Francis túlélte a villamosszéket egy üzemzavar miatt. Ügye eljutott a legfelsőbb bíróságig, ami jóváhagyta az ismételt kivégzést. A precedensértékű ítélet lényege, hogy egy üzemzavar voltaképp egy véletlen eset, és az ismétlés nem számít a büntetés duplázásának – ami tilos lenne. Pike esete viszont ennek újragondolására kényszerítheti a jogalkotókat, és a precedensügy nem ad korlátlan lehetőséget eleve a kivégzések megismétlésére. Az utóbbi évek ügyeiben a bíróságok azt mérlegelték, ki van-e téve az elítélt szenvedésnek.

Egyelőre nem tudni, hogy Pike milyen állapotban van a kórházban, érte-e valamilyen maradandó károsodás. Viszont ügyvédei érvelhetnek azzal, hogy miután nem vesztette életét, szenvedésnek lehetett kitéve, amit tilt a nyolcadik alkotmánykiegészítés.

Pike ügyvédei is az ilyen kockázatok miatt akarták elejét venni az injekciós kivégzésnek, amit Tennessee állam vitatott. Akár alkotmányellenesnek is mondhatja majd ki egy bíróság Tennessee eljárását, mivel nem volt protokoll arra az esetre, ha két injekció sem végez az elítélttel. Az állam egyébként engedélyezi a villamosszékes kivégzést is az 1999 előtt elkövetett bűnök esetén.

Volker Türk, az ENSZ emberi jogi biztosa szerint önmagában is embertelen, kínzó büntetés volt a kivégzést bejelenteni, felfüggeszteni, újra megengedni, majd sikertelenül végrehajtani. Ezért arra szólította fel Tennesseet, hogy tartózkodjon Pike kivégzésének megismétlésétől. Türk általánosságban is a halálbüntetés eltörlése mellett szólalt fel, kijelentve, hogy aggasztóan növekszik a halálos ítéletek száma az Egyesült Államokban.

A halálos ítélet viszont még mindig érvényben van, ezért szinte biztosan bíróságon dől el, mi következik. A kormányzó csütörtöki döntése után annyi biztos, hogy 2026-ban nem végzik ki a nőt.