Érdekközösségről szólt, de a különbségek is előjöttek az észt külügyminiszter budapesti látogatásán

Hét év után először jött Észtország külügyminisztere Budapestre, ahol a köztársasági elnökkel és a magyar külügyminiszterrel találkozott. A Baka Andrással majd Orbán Anitával folytatott megbeszélések az EU-n és a NATO-n belüli együttműködésről szóltak az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború árnyékában. A NATO-tag három balti állam, amelynek legészakibb tagja Észtország, érzékeny területen fekszik, miután közvetlen határuk van Oroszországgal, amely a háború elindítása óta ellenségként tekint a NATO-ra.

Magyarország több alkalommal látta el a térség légvédelmét a NATO kötelékében, legutóbb tavaly.

Markus Tsahkna szerint Észtországnak és Magyarországnak szoros kulturális, történelmi és finnugor nyelvi gyökerei lévén minden alapjuk megvan az együttműködésre. „Új fejezet kezdődik az észt-magyar kapcsolatokban, amely segíti egy erősebb Európa felépítését” – közölte Tsahkna.

Észtország fekvésénél, történelmi útjánál fogva, a cári birodalom, majd 20 év függetlenség után 45 éven át a Szovjetunió részeként határozottan kiáll az Ukrajna elleni orosz agresszióval szemben, amelyet közvetlenül országukra nézve is intő jelnek tekintenek a másfélmilliós ország lakói.

Ennélfogva az elmúlt években eltérő álláspontot képviseltek, mint a korábbi magyar kormány.

„Európa biztonságának központi eleme marad az Ukrajna elleni orosz agresszió keltette kihívás. Igazságos és fenntartható béke elérésére kell törekednünk” – közölte Tsahkna, aki szerint ennek érdekében „folytatni kell Ukrajna támogatását és növelni kell a nyomást Oroszországra.” E tekintetben azonban a jelenlegi kormány sincs egészen azonos állásponton az EU és a NATO tagjainak többségével, Magyar Péter korábban is egyértelművé tette, hogy Magyarország továbbra sem küld fegyvereket Ukrajnának, de nem áll útjába semmilyen EU-s szankciónak és nem vétózza meg a pénzügyi támogatásokat, hiteleket sem, amelynek terheit azonban továbbra sem vállalja fel.

Bár az ellentét politikai szinten látványos volt a korábbi magyar kormány és az észt kormány között, azt azonban Tsahkna kiemelte, hogy Észtország mindig is nagyra értékelte Magyarország légierejének részvételét a Baltikum légvédelmében, ami az Orbán-kormány alatt is rendszeres volt.

„Biztonság nélkül nincs fejlődés” – jelentette ki az észt külügyminszter utalva a NATO jelentőségére. Elemzők tartanak attól, hogy Oroszország épp a balti államokon keresztül próbálná megingatni a NATO egységét, hibrid akciókat indítva Észtország, Lettország vagy a kalinyingrádi enklávé révén határos Litvánia ellen.

Bár Tsahkna az érdekközösséget hangsúlyozta, a különbségekre utalt Magyar Péter kormányával az is, hogy kiállt az EU-csatlakozáshoz szükséges klaszterek megnyitásához, amelyek egy részétől Magyarország egyelőre elzárkózott. Az észt külügyminiszter ezt azzal tette befogadhatóbbá a magyar fél számára, hogy kiemelte a Nyugat-Balkán felé irányuló EU-bővítés fontosságát is, amelyet Magyar Péter kormánya elsődlegesnek tart.

Az észt diplomata beszélt arról is, hogy országa élen jár a digitalizációban – a Skype-ot és a Wise fintech céget is útjára indító ország az első között volt, ahol lehetővé vált a parlamenti választásokon is az online szavazás –, és ezt a tapasztalatát kész megosztani Magyarországgal.