Auracsatától a kilőtt fogakig és gyújtogatásig – egyre durvulnak a francia diáktüntetések

Néhány hónappal ezelőtt bájos videó jött velem szembe a közösségi médiában: egy francia nagyváros, feltehetőleg Párizs utcáin egy neonzöld mellényes gyerekcsoport haladt kettes sorban a járdán, elöl és hátul tanárok kísérték őket. A gyerekek egyik kezükkel egymásba kapaszkodtak, a másikban viszont transzparenseket tartottak, és azt kántálták: „Több költészetet, több verset”. A kisiskolásokat ugyanis éppen állampolgári öntudatosságra nevelték, és ennek keretei közt kiválaszthattak egy nemes célt, amelyért rendezett sorokban felvonulhattak az utcán. Végtelenül aranyos volt az egész jelenet – de azt is jól mutatta, hogy a franciák hogyan válnak felnőttként kérlelhetetlen tüntetőkké.

Valószínűleg ez a neveltetés alapozta meg azokat a demonstrációkat is, amiket napok óta egyre-másra szerveznek a francia középiskolások. A fiatalok két hete kezdtek tüntetni, eredetileg a tanári állások számának csökkentése és az oktatás alulfinanszírozottsága miatt. Végül az oktatáshoz kapcsolódó, régóta gyűlő feszültségek mind felszínre kerültek a kormány új költségvetését övező viták miatt.

A diáktüntetők múlt héten már több száz iskolában megakadályozták a tanítást azzal, hogy elállták a bejáratokat, egyes esetekben a tanárok és felügyelő pedagógusok is melléjük álltak. Csakhogy az eleinte békésnek ígérkező megmozdulások több helyen zavargásokba fordultak át, az oktatási minisztérium szerint megdobáltak rendőröket és tanárokat, gyújtogatások is voltak. Édouard Geffray oktatási miniszter szerint 78 tanár és iskolai alkalmazott és 300 rendőr és csendőr sérült meg. Azt mondta, a zavargások kezdete óta 24 iskolát gyújtottak fel vagy fosztottak ki. Eddig több mint 5000 tiltakozót őrizetbe vettek, nagy részük tizenéves. Több diák a rendőri fellépés következtében sérült meg.

Hétfőn 500 iskolát ki se nyitottak, mert nem tudták megoldani a biztonsági intézkedéseket. Végül több mint 400 intézmény körül demonstráltak. Ez némi csökkenés volt a pénteki 600 iskola körül folyó tiltakozásokhoz képest, amit az oktatási minisztérium próbált is saját sikereként, a diákokkal folytatott párbeszéd eredményeként tálalni.

Ehhez képest az elégedetlenség inkább terjedni látszik, kedd délutánra újabb nagyszabású tüntetéssorozatot hirdettek a tanulókat képviselő szervezetek. Az oktatási miniszter attól tart, hogy kedden gyújtogatási hullám fog végigsöpörni az országon a demonstrációk miatt. A kormánypárt közben próbálja az ellenzékre kenni a felelősséget a történtekért.

Már megint a költségvetés

Jövő tavasszal elnököt választanak Franciaországban, miközben a parlamenten belül egyik pártnak sincs többsége, ezért amúgy is felfokozott a hangulat. Erre jött a menetrendszerű feszültségeket szülő szeptemberi időszak: a következő évi költségvetés prezentálása és megszavazása, ami a mostani diáktüntetések egyik kiváltó oka. A francia közoktatás finanszírozása egyébként a legnagyobb tétel, elérné a 64 milliárd eurót (kb. 23,5 ezer milliárd forintot).

Franciaország állandóan a magas államadósság problémájával küzd. Az is jól mutatja, hogy ez milyen súlyos kérdés, hogy tavaly több kormányválság és bizalmatlansági indítvány is ehhez kapcsolódott. Az idei költségvetési javaslatot a kormány október 1-én nyújtotta be. Eszerint 11 milliárd eurós megtakarítást szeretnének eszközölni, de 1,2 milliárddal többet szánnának az oktatásra. Erre azért is szükség van, mert időközben tanárképzési reform is zajlik, aminek részeként az egyetemeken több ezer új tanársegédi állást akarnak meghirdetni. Ez mind jól hangzik, elsőre nem is érthető, hogy akkor miért tüntetnek a diákok.

Az egyik ok, hogy a csütörtökön bemutatott költségvetési tervezet a tanári állások számának 1588 fős csökkentését is tartalmazza. Ezek közül 1200 tanári pozíciót az állami iskolákban szüntetnének meg. A döntést azzal indokolják, hogy folyamatosan csökken a gyerekek száma, ami igaz is: a Le Monde szerint 2027 szeptemberében 180 ezerrel kevesebb diák lesz az iskolarendszerben. A kormányzat szerint ez még így is egy megengedő lépés „Ha szigorú arányosságot alkalmaznánk, 9600 állást kellene megszüntetnünk” – közölte az oktatási minisztérium a sajtóval.

Csakhogy a gyerekek számának csökkenése nem arányosan oszlik el. A csökkenés a kisiskolások közt lesz a legnagyobb, miközben a 11–15 éves kisgimis (collègeien) és gimnazista (lycéen) korosztályban még mindig növekszik a létszám. A középiskolákban amúgy is általános a tanárhiány. A leépítések emellett nem előzmény nélküliek: már tavaly is 4 ezer embert bocsátottak el a tanári pályáról.

Az oktatási miniszter szerint a létszámleépítés az első hat osztályt felölelő általános iskolákban lenne jellemző. A szakszervezetek szerint viszont ez így is nagyon rossz üzenet az amúgy is csapágyasra hajtott oktatási dolgozók felé.

„A közoktatási rendszer katasztrofális állapotban van Emmanuel Macron 10 évnyi regnálása után. Minden téren szűkölködünk” – mondta Sophie Vénétitay, a diáktüntetésekhez csatlakozó tanárszakszervezet vezetője. A szakszervezeti harcokat támogató és a Macronnal szembenálló radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) is a tüntetők mellé állt.

Mivel a franciákba nevelt egyik alapvető nemzeti érték a szolidaritás, és a '68-as diáktüntetések után már-már kulturális kérdésnek számít egy ilyen megmozdulás, így a gimnazisták is tüntetésekbe kezdtek a tanáraik mellett. És ha már ott tartottak, előhozták a saját problémáikat is: a romos iskolákat, a túlzsúfolt termeket, a túl hosszú tanítási napokat, az osztálykülönbségeket bebetonozó oktatási rendszert és a szakemberhiányt.

Jogos kritikák az elszabaduló indulatok mögött

A tüntetések néhány nappal azelőtt kezdődtek, hogy egyáltalán benyújtották volna a költségvetési javaslatot, és alapvetően tehát a pedagógusok sérelmeire vezethetők vissza. A mozgalom szeptember 21-én indult el a Párizshoz közeli Créteil kisváros Saint-Exupéry gimnáziumában, ahol már több tanári állás is betöltetlen volt. Ott a megmozdulás elérte a célját: az intézménybe szerdán három új tanárt neveztek ki, így a diákok befejezték a tiltakozást. Ám közben az elégedetlenség felszínre került máshol is: a tüntetések Párizsra, majd több vidéki városra is átterjedtek.

A megmozdulások eleinte a polgári engedetlenség eszközeivel zajlottak, egyes iskolák ajtajait elállták a diákok, és transzparensekkel hirdették a problémáikat. A tüntetések egyik gócpontja Saint-Denis, Párizs egyik külvárosa, ami történelmileg a munkásosztály kerülete. A New York Timesnak egy kerületi iskola diákja például arról panaszkodott, hogy az ablakokat alig lehet kinyitni, és nem lehet kiszellőztetni a termekben.

„Úgy bánnak velünk, mint az állatokkal. Ez szerintem nem gimnázium, nem osztályteremben ülünk, hanem egy ólban. […] Nincsenek helyettesítő tanáraink, aztán mire találnak valakit, addigra vége a tanévnek, már mindennel végeztünk. Húszfős termekben harmincan ülünk” – mondta egy diák a saint-denis-i Paul Éluard gimnáziumból a sajtónak. Ebben az iskolában 2 éve még patkányok voltak, de olyan felvételt is publikáltak az épületről, amin látszik, hogy omladoznak bent a falak, a tapéta alatt megrekedt a víz, a nyílászárókat pedig penész lepte el.

Az oktatásszervezéssel is komoly gondok vannak a nyilatkozók szerint. Ahogy az Éluard diákja is mondta, rendszeres probléma, hogy nem találnak tanárt egy posztra, de még helyettesítést sem tudnak szervezni. Gyakorlatilag nincs, aki megtartsa az órát. Egyes fiatalok reggel 8-tól este 6-ig vannak iskolában – igaz, ebben általában van egy egyórás ebédszünet is, amit viszont nem mindig tudnak kihasználni. „Több osztálytársamról is tudom, hogy nem eszik délben. Itt nálunk nincs menza, máshová kell átsétálni, de ott meg két iskola van egy menzára” – mesélte két diáklány egy párizsi iskola mellett a Brutnek. Szerintük egyeseknek pénze sincs ebédre, de ha van, akkor meg idő nincs enni.

A lányok szerint adminisztratív probléma is fennáll, például az iskola első 6 hetében nem kapnak igazolást a jogviszonyukról, amíg nem bizonyítják, hogy állandóan bejárnak tanulni. Így viszont nem tudnak kedvezményesen bérletet venni a bejáráshoz. „Bliccelünk, hogy el tudjunk jönni iskolába. Éves szinten 400-500 euró, hogy kifizessük a bérletet. […] Párizs 15. kerületében vagyunk, nem valami elmaradott környéken” – mondták.

Az egyetemistáknak is vannak sérelmeik, például az oktatási szervek még nem utalták ki az ösztöndíjakat, ezért vannak, akik a tankönyveket sem tudják megvenni. Egyesek szerint az egyetemi felvételi rendszer is egyenlőtlenül működik, és ezért el is kéne törölni. „Az egyenlőség nem áll meg a város szélén” – írták egy másik táblára a fiatalok.

Auracsatától és fekvőtámasztól a gyújtogatásig és könnygázig

Állandó volt a feszültség a megmozdulásokon, beszámolók szerint a rendőrség olyan esetekben is oszlatni akart, amikor a diákok csak békésen csoportosultak. Előfordult, hogy a tanárok inkább élőlánccal védték a diákokat, hogy ne vessenek be könnygázt velük szemben, és ne legyen összecsapás a rendőrökkel. Saint-Denis-ben a helyi LFI-s polgármester ki is ment néhány kerületi iskolához, hogy csillapítsa a feszültségeket. Egyes esetekben azonban kifejezetten jó hangulatban teltek a demonstrációk. Volt, hogy „auracsatát” tartott egy nevelő és egy diák (ha ön nem Z generációs, akkor bele se kezdünk, hogy ez mi, de a videón megtekinthető),

de olyan is volt, hogy a fiatal fiúk fekvőtámaszversenyt rendeztek egy tüntetésre kivezényelt rendőrrel.

Néhány nap után aztán mégis elszabadultak az indulatok – a kormány szerint október 1-én, csütörtökön jött a fordulópont. A tüntetők bedurvultak, több városban felgyújtották az iskolák bejáratát. Jellemzően nem az épületeket gyújtották fel a zavargók, hanem a kapualjakban lévő kukákat, vagy a közelben parkoló kocsikat. De Nantes-ban a Nelson Mandela gimnázium teljes homlokzata égett, és Metzben is átterjedtek a lángok az épületre. A tüntetések kezdete óta a hivatalos közlések szerint összesen 24 tűzeset történt.

Egy másik esetben szintén nagyon veszélyes véget érhetett volna egy gyújtogatás, amikor egy tüntető diák benzinnel locsolta le az égő szemétdomb mellett álló tanárát, aki nyugalomra akarta inteni. A tanárnak nem esett komolyabb baja, de legalább 78 kollégájának országszerte igen.

A rohamrendőrök durva eszközökkel, könnygázzal és gumibottal is oszlattak – amit az Amnesty France kritizált. Több saint-denis-i iskola körül gyülekezési tilalmat hirdettek. Szürreális felvételek jelentek meg arról, hogy a fiatal tüntetők az utcán rohannak a rohamrendőrök elől. Egy videón egy jelöletlen rendőrautó hajtott a diáktömegbe, és könnygázt fecskendezett a két oldalt szétszaladó fiatalokra. De olyanról is tudósítottak, hogy egy civil ruhás rendőr megpróbálta betörni egy étterem ablakát, mert oda menekültek be előle a diákok.

A rendőrség vizsgálatot indított, miután beszámolók szerint egy rohamrendőr egy tüntető diák több fogát is kilőtte könnygázgránáttal. A fiatal három rendőrrel került összetűzésbe, majd az egyikük lökdösődés közben rálőtt. Laurent Nuñez belügyminiszter szerint a rohamrendőrök arányosan jártak el, és a fiatal ellen eljárás indult. Nuñez kitartott amellett, hogy a rendőrök a közbiztonságot és a békés tüntetőket védik. Egy 16 éves viszont a fél szemét veszítette el, feltehetően rendőri intézkedés miatt.

Az ilyen esetek miatt tovább mélyült a feszültség a tüntető diákok és a rendőrök közt. „Szólásszabadságra tanítanak, aztán amikor gyakoroljuk, akkor el akarnak hallgattatni?” – állt egy tüntető tábláján, miután elkezdtek durvulni a rendőri akciók. Ugyanakkor volt fordított helyzet is: a Le Parisien szerint több esetben a diákok csoportba verődve kergettek és vertek meg rendőröket. A belügyminiszter szerint legalább 300 hatósági személy (rendőr és csendőr) sérült meg a tüntetések során.

Egyes szülők, sőt diákok már túlzásnak tartják azt, ami folyik. Pénteken online órák zajlottak több iskolában is, ami azonban nem ment zökkenőmentesen. „Az én gimimben elég erőforrás van és nincsenek betöltetlen posztok. De pénteken az online órán néhányan elnémították a tanár mikrofonját. Pedig év végén érettségizünk. Ez káosz” – mondta Guillaume, egy érettségiző Argenteuil-ből.

„Nem gondoltam volna, hogy ide fajul a helyzet, és megint kénytelenek leszünk otthonról tanulni” – mondta Lisa Annecyből, aki azt is sérelmezte, hogy egyesek nem tudnak anélkül tüntetni a jogaikért, hogy káoszt szítanának. Sokan aggódnak, hogy akár egy hónapon át távoktatás lehet érvényben.

„Rágjuk a körmünket, hogy a gyerek vajon megfelelő alapokkal hagyja-e el az iskolát. Elegünk van az oktatási rendszer erőforráshiányából, már helyettesítő tanárokat se tudnak nekik találni.

De amíg egyes diákok intelligensen tiltakoznak, addig mások csak ürügyként használják fel ezt az időt, hogy lógjanak, és bajt keverjenek”

– mondta a Le Parisiennek egy apa, akinek idén érettségizik a gyereke.

Nem úgy tűnik, mintha csillapodnának

Tanárszakszervezetek és néhány politikai személyiség szolidaritásból csatlakozott a tüntetésekhez. Macron pártja emiatt azzal vádolja az LFI-t, hogy politikai haszonszerzésre használja fel a diákok haragját. A kormányszóvivő a hírszerzésre hivatkozva azt mondta, hogy az LFI megbízottjai vezetik a megmozdulásokat. Az oktatási miniszter szerint szélsőséges aktivisták is beszivárogtak a tüntetők közé, és kivették az irányítást a tizenévesek kezéből. Geffray szerint ezek az aktivisták felelősek az erőszakért. „Ez egyértelműen kockázatot jelent mind a munkatársainknak, mind a diákjainknak” – mondta, hozzátéve, hogy sosem láttak még ilyesmit.

Nem véletlen, hogy Macronék próbálják a szélsőbalra hárítani a tüntetések miatti felelősséget: a párt elnökjelöltje, Jean-Luc Mélenchon a pollok szerint mindkét lehetséges centrista elnökjelöltet, Gabriel Attalt és Édouard Philippe-et is előzi több-kevesebb százalékkal. Igaz, az első fordulót a mostani felmérések szerint toronymagasan a szélsőjobboldali Marine Le Pen nyerné.

A kormány jogosnak titulálta a diákok néhány követelését, de elítélte a „városi erőszakot”. Gérald Darmanin igazságügyi miniszter szerint a helyzet „a középiskolások tüntetéseiből a közrend megzavarásává fajult”. Szerinte Franciaország 3700 iskolájából jelenleg 735-öt érintettek „így vagy úgy” erőszakos tüntetések. A hatósági adatok szerint hétfőtől péntekig már több mint 5000 őrizetbe vétel történt, 85 százalékuk fiatalkorú a Le Monde szerint. Patrice Faure, párizsi rendőrfőnök arra kérte a diákokat, hogy térjenek vissza a békés tiltakozáshoz.

Ugyanakkor Édouard Geffray oktatási miniszter – miután találkozott a tiltakozások szervezőivel – bejelentette, hogy akciótervet indítanak a tanárhiány jelentette probléma megoldására, valamint a tanrend felülvizsgálatára. „Hallunk titeket és hiszünk nektek” – üzente a miniszter a diákoknak, hozzátéve, hogy igyekeznek úgy alakítani a terveket, hogy azok megfeleljenek a diákok igényeinek is.

A diákszervezetek azonban korántsem elégedettek ezekkel a bejelentésekkel, és újabb demonstrációkat hirdettek. Sébastien Lecornu miniszterelnök erre vasárnap konkrét ütemtervet jelentett be, hogy megoldják a tanárhiányt és a lelakott épületek problémáját. Ezek után is folytatódtak a tüntetések hétfőn, és keddre újabb széles körű demonstrációk jöhetnek.

Számos francia szakszervezet támogatásáról biztosította a diákokat. A Solidaires Szakszervezeti Szövetség közleményében így fogalmazott: „Ne hagyjuk, hogy rálőjenek a gyermekeinkre! A középiskolás diákoknak joguk van a gyülekezéshez, az egyesüléshez és a tüntetéshez.” Egy másik országos szakszervezeti szövetség bejelentette, hogy a keddre meghirdetett tiltakozásokra kimennek az aktivistáik, és meg fogják védeni a tüntető diákokat. Az igen sok taggal büszkélkedő gazdálkodók szövetsége is megígérte, hogy kedden traktorokkal állnak majd ki a tanulók mellett.

De az országhatáron túlra is elnyúlt a tüntető hangulat: Belgium francia ajkú részén, Liège nagyvárosában október első hetében szintén hasonló diáktüntetések indultak a meghirdetett oktatási reformra hivatkozva. A városban szintén régóta forrtak az indulatok az oktatás alulfinanszírozottsága miatt.