A világ transzparens kommunikációt vár, Oroszország inkább a pestis szó eltüntetésén dolgozik

Az oroszok egyszer a-t állítanak, aztán most már inkább b-t; az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) próbál információt szerezni és nyugalomra inteni; Donald Trump pedig Vlagyimir Putyinnal beszél majd telefonon. Mindennek a hátterében az áll, hogy nem zárható ki, hogy egy szibériai laboratóriumban dolgozó fiatal nő pestisben halt meg. Hivatalosan még nem tudni, hogy mi vezetett a nő halálához, de találgatás már van bőven, amin nem segít az oroszok ellentmondó kommunikációja. Sem a sejtelmes „ismeretlen eredetű” tüdőgyulladás elnevezés, sem az információk visszatartása a WHO-tól.

Az orosz hatóságok még nyomoznak, de állítják, hogy a meghalt laboránssal kapcsolatba kerülők közül mindenkinek negatív lett a tesztje tüdőpestisre. Eközben viszont olyan információk is napvilágot láttak, miszerint egyre több irkutszki kórházban rendelnek el karantént, a pestisriadalom miatt pedig a kisbefektetők már világjárványra spekulálnak. De egyáltalán mi az a tüdőpestis, és mennyire veszélyes?

Haláleset, kórházi megfigyelések

A sok szempontból bizonytalan eset a szibériai Irkutszkban található, Távol-keleti Pestiskutató Intézet laboratóriumában történt. Az eddig napvilágot látott információk szerint a selehovi laboratóriumban egy 28 éves nő, Darja Sipilova munkavégzés közben véletlenül eltört egy élő baktériumot tartalmazó kémcsövet. A laboratóriumi technikus a pestis kórokozójának különböző törzseivel dolgozott, az emberi szervezet fertőzésre adott immunválaszát vizsgálta. A laboratóriumi dolgozó nem sokkal később súlyos tüdőgyulladásos tünetekkel került kórházba, lélegeztetőgépre került, majd két nappal később meghalt.

Bár a nő szeptember 29-én került kórházba és rövid időn belül meghalt, az irkutszki hatóságok, illetve a kormányzó kezdetben csak „különösen veszélyes” fertőzésről kommunikáltak. Az orosz közegészségügyi hatóság, a Roszpotrebnadzor végül néhány nappal később azt kommunikálta, hogy a nő azután halt meg, hogy „ismeretlen eredetű” tüdőgyulladást diagnosztizáltak nála. A szomszédos orosz terület, Burjátföld vezetője, Alexszej Cidanov viszont kimondta, hogy pestis okozta a nő halálát, de részletekbe nem bocsátkozott, később pedig visszakozott.

Az viszont látszik, hogy a történtektől az oroszok is megrettentek: a hatóságok 197 embert azonosítottak, akik bármilyen formában kapcsolatba kerülhettek a nővel, közülük 189-et kórházba vittek megfigyelésre, tizenkettőt pedig a pestissel foglalkozó intézetbe szállítottak. Miután a nő halála nyilvánosságra került, Igor Kobzevnek, az Irkutszki Terület kormányzójának nyugalomra is kellett intenie a lakosságot. Jelezte, hogy a kontaktoknál egyelőre nem jelentkeztek a betegség tünetei, laboreredményeik negatívak. Ennek ellenére elővigyázatosságból Irkutszkban több nyilvános rendezvényt is lefújtak.

Az Oroszországhoz közeli országok az esetleges pestisfertőzés miatt szintén intézkedtek. A közép-ázsiai országok közül Kazahsztán és Kirgizisztán is szigorított egészségügyi ellenőrzést vezetett be a határokon. Üzbegisztán is hasonló intézkedések mellett döntött, még annak ellenére is, hogy nincs szárazföldi határa Oroszországgal.

Helló, Vlagyimir! Beszéljünk erről a pestisügyről

Azt, hogy a világban azért tartanak a pestisbaktérium esetleges elszabadulásától, jól mutatja, hogy a WHO mellett még Donald Trump amerikai elnök is segítséget ajánlott Oroszországnak. Trump azt mondta, hogy egy járványkitörés „nagy problémát jelentene” Oroszországnak, de vélhetően nem csak nekik. Szerinte Putyin olyan ember, aki annak ellenére kész együttműködni, hogy az orosz–ukrán háború miatt feszült a viszonyuk. „Nem örülök, hogy ilyesmivel kell szembenézniük. Ez egy kemény betegség” – mondta.

Trump szerdán azt ígérte, hogy beszélni fog a témáról Putyinnal. Az amerikai elnök később kijelentette, nem gondolják, hogy biológiai fegyverről van szó, de szerinte hamarosan többet tudnak majd. Trump szerint Oroszország azt állítja, kézben tartják a helyzetet. „Reméljük, hogy így van” – fogalmazott. Kína Covid-járványra adott kezdeti válaszára utalva Trump azt mondta: „Nos, Kína nem sokat mondott, és Oroszország sem mond sokat. De azt állítják, hogy nagyon is kézben tartják a helyzetet.”

A putyini együttműködés azért mégsem olyan olajozott, ugyanis ahogy a Washington Post írta hétfőn, az amerikai hatóságok mindent megtesznek, hogy minél többet tudjanak meg a jelentésekről, amelyek szerint az irkutszki nő halála esetleg pestissel hozható összefüggésbe.

A helyzetet nehezíti, hogy az orosz hatóságok nem szívesen osztanak meg információt.

A CDC (amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központ) a külügyminisztérium és a Stratégiai Felkészültségi és Reagálási Hivatal (ASPR) mellett több más ügynökség is próbál tájékozódni. Az amerikaiak hétfőn igyekeztek mindenkit megnyugtatni: az egyik egészségügyi tisztségviselő szerint hacsak valaki nem száll repülőre Szibériában, és jut el az USA-ba, akkor a kockázat alacsony. „Ébernek kell lennünk, de nem szabad pánikba esni” – fogalmazott.

Oroszországnak ezen a részén egyébként az egyetemi jelentkezéshez is tüdőszűrő papírt kell bemutatni, így az sem esélytelen, hogy tbc-ről vagy valamilyen más tüdőgyulladásról van szó.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn még azt mondta, hogy az orosz hatóságok egyes információkat megosztottak velük a megfertőződött laboránsról. Kedden viszont már felszólította az oroszokat és kötelességüknek nevezte, hogy tájékoztassák őket is.

„Amikor azt hallják, hogy a világ valamely pontján valakit megfertőzött egy olyan betegség, amely egy laboratóriumban bukkant fel, az aggodalomra ad okot, különösen a nem is olyan régen történtek fényében”

– mondta Rubio, utalva a Covidra. Arról is beszélt, hogy óráról órára monitorozzák a történéseket, és ha kiderülne, hogy súlyos a helyzet, akkor az USA-nak vannak eszközei, amikkel érdemben tudnak segíteni. A külügyminiszter szerint valójában lehet, hogy nem történt semmi, de az is előfordulhat, hogy az eddig gondoltnál nagyobb a baj.

A WHO vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerdán azt mondta, hogy az orosz hatóságok nem jelentettek pestises esetet. A WHO szerint továbbra sem látják át a teljes képet, így pontos kockázatelemzést sem tudnak végezni. „A teljes körű és átlátható információcsere elengedhetetlen az egymásnak ellentmondó jelentések tisztázásához, valamint az esetleges közegészségügyi kockázatok felméréséhez” – mondta.

Időközben olyan, egyelőre sehonnan meg nem erősített információk is terjedni kezdtek, miszerint egy második alkalmazottnál is „ismeretlen eredetű” tüdőgyulladást diagnosztizáltak. A WHO vezetője azt kérte az oroszoktól, hogy erre a hírre is reagáljanak. „Ha a tüdőpestist kizárták, akkor valójában mi okozta a nő halálát?” – tette fel a kérdést Maria Van Kerkhove, a WHO járvány- és pandémiakezelési igazgatója.

A szervezet kedden jelezte, hogy az Oroszországban felmerült eset csak nagyon alacsony kockázatot jelent a határokon túl. „A rendelkezésre álló információk alapján elvégzett előzetes értékelésünk szerint a kockázat Irkutszk esetében közepes-alacsony, az Orosz Föderáció egészére nézve alacsony, az európai régióban pedig nagyon alacsony” – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.

A pestis szót már nagyon kiradíroznák az oroszok

Hiába ismerte már el egyszer Burjátföld vezetője, hogy információi szerint valóban pestisről van szó Szibériában, más hivatalos forrásból ezt nem tették meg. Kitartanak az „ismeretlen eredetű” tüdőgyulladás mellett. A pestisről beszélő Cidanov pedig végül magát cenzúrázta, és utólag hozzátette korábbi kijelentéséhez, hogy „valószínűleg” pestis okozta a nő halálát. Azt továbbra sem mondják el az oroszok, hogy pontosan mi ez az „ismeretlen eredetű” fertőzés, de azt már közölték, hogy nem fenyeget semmilyen járvány.

Szerdai fejlemény, hogy a meghalt laboratóriumi dolgozó édesanyja azt is megkérdőjelezi, hogy a lánya azért fertőződött meg, mert elejtett egy kémcsövet. „Tudom az igazságot. Egy ilyen kémcsövet nem lehet eltörni még akkor sem, ha a falhoz vágják” – mondta. A nő korábbi osztálytársai is távolságtartással kezelik azokat a híreket, miszerint a munkahelyen történt a fertőzés.

Az Oroszországban külföldi ügynökké nyilvánított független oknyomozó lap, a Ljugyi Bajkala (LB) azt írta, hogy egyszerre több kórházban is karantént rendeltek el három hétre Irkutszkban, köztük ott is, ahol a fiatal nőt kezelték. Az LB kórházi forrása szerint

az orvosok már nyíltan pestisről beszélnek, de a hivatalos kórházi dokumentumokban ennek semmi nyoma.

Szokatlan az is, hogy a Putyinhoz közeli vállalkozó és a Gazprom tulajdonában lévő országos kereskedelmi csatorna, a Ren TV a napokban törölte mind az öt, az irkutszki régióban „tomboló” pestisről szóló bejegyzését. Emellett október 3-án a bajkáli hatóságok egy nyilvános Telegram-bejegyzésben arra kérték az embereket, hogy ideiglenesen kerüljék Selehovot, ahol a nő meghalt, azonban a bejegyzést két órával később inkább törölték.

A korábban „különösen veszélyes fertőzésről” író irkutszki kormányzó, Igor Kobzev hétfőn aztán „tisztázta a helyzetet”. Kobzev a Roszpotrebnadzor speciális szakértői bizottsága által készített vizsgálatra hivatkozva azt írta, hogy a meghalt laboratóriumi dolgozó mintáiban nem találtak olyan fertőzést, amely a „szakmájához lenne köthető”. Majd ő is közölte, hogy egy „ismeretlen eredetű” tüdőgyulladásról van szó. Szerinte a pestist vizsgáló intézet munkatársai nem fordultak orvoshoz a betegségre jellemző tünetekkel a napokban.

A karantén alá helyezett kórházakról szóló híreket viszont a Washington Post forrásai is megerősítették. Az amerikai tisztviselők szerint ha az orosz hatóságok valóban megerősítenék, hogy a halálesetet tüdőpestis okozta, arról tájékoztatni kellene a WHO-t. Hozzátették: ez nem azonnal történik, mert a hatóságoknak vizsgálatok segítségével meg kell erősíteniük a betegséget okozó Yersinia pestisbaktérium jelenlétét. Az oroszok előzetes vizsgálataikra hivatkozva tagadták, hogy erről lett volna szó.

Mi az a tüdőpestis?

A tüdőpestis egy rendkívül súlyos tüdőfertőzés, amit gyakran a pestis legfertőzőbb formájaként emlegetnek, írta a BBC. Szakértők szerint a 14. században pusztító járvány, a Fekete Halál mögött ez a pestistípus állt.

A pestisnek emellett még két típusa létezik. Az egyik – és egyben talán a legismertebb – a bubópestis, amit hirtelen fellépő láz, hidegrázás, gyengeség és duzzadt nyirokcsomók, más néven bubók jellemeznek. A betegség elsősorban olyan fertőzött bolhák csípésével terjed, amelyek rágcsálókon, különösen patkányokon élnek. A harmadik típus a vérmérgezéses, azaz a szeptikus pestis. A tüdőpestis kialakulhat ezen típusok fertőzésének következtében is.

A tüdőpestis tünetei közé tartozik a légszomj, a mellkasi fájdalom és gyakran vér felköhögése is. Azonban ahhoz képest, hogy a 14. században a pestisjárvány 75–200 millió ember halálát okozta, ma a három pestistípus összesített globális fertőzésszáma valahol ezer és háromezer eset között mozog évente. Ezek többsége bubópestises eset, amit Közép-Afrika mellett többek közt Oroszországban, Indiában, Kínában és az USA-ban is szoktak azonosítani. A WHO azt írta, hogy 2019 és 2025 között a legtöbb esetet Madagaszkárból és Kongóból jelentették.

A tüdőpestis emberről emberre is terjedhet, például akkor, ha köhögéssel fertőzött cseppek a levegőbe kerülnek, amit egy másik ember belélegez.

Ehhez egészen szoros érintkezésre van szükség. Glenn Wortmann, a MedStar Washington Hospital Center munkatársa arról beszélt az AP-nek, hogy a pestist okozó baktériumok nem terjednek túl messzire, és ahhoz, hogy valaki tüdőpestisben megbetegedjen, „tényleg szemtől szembe” kell kerülnie egy fertőzött személlyel.

A tüdőpestis egy kimondottan durva betegség, szakértők arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem diagnosztizálják időben és kezdik meg azonnal a kezelést, akkor gyakorlatilag minden esetben halálos a kimenetele. A WHO szerint a tüdőpestis lappangási ideje nagyon rövid, előfordul, hogy mindössze 24 óra. A jó hír az, hogy az időben megkezdett kezelés esetén az antibiotikum hatásos a pestis ellen. „Egyes tankönyvek szerint a kezelés nélkül a halálozási arány 100 százalékos, de manapság nehezebb pontos felméréseket készíteni” – mondta Malick Gibani, a londoni Imperial College bakteriális vakcinológia tanszékének docense.

A pestis velünk van, de kordában tartható

„Maga a pestis nem tűnt el, a betegséget okozó Yersinia pestisbaktérium a világ számos részén továbbra is jelen van állati hordozókban” – mondta a BBC-nek Piero Olliaro, az Oxfordi Egyetem szegénységgel összefüggő fertőző betegségek tanszékének professzora. A baktériumot 200 rágcsálófaj hordozza, ezek Amerikában, Eurázsiában és Afrikában is jelen vannak.

A professzor szerint továbbra is előfordulnak szórványos emberi megbetegedések, de a jól működő felügyeleti rendszer, a fertőzésmegelőzés és az antibiotikumos kezelés hatékonyan korlátozza a hatásukat. Emellett az is hozzájárul ahhoz, hogy ma már nincsenek világméretű pestisjárványok, hogy az elmúlt évszázadokban rengeteget javultak az emberek higiéniai és lakhatási körülményei, illetve a fertőzötteket jól és hatékonyan tudják elkülöníteni.

Zania Stamataki, a Birminghami Egyetem vírusimmunológiai docense arra a kérdésre reagált, hogy miért van ma is szükség a pestis laboratóriumi vizsgálatára. Szerinte fontos, hogy a kutatók tanulmányozhassák az ilyen betegségeket is. „A pestis nem egy olyan betegség, ami már csak történelem, több kontinensen is jelen van, előfordulnak emberi megbetegedések, amelyek közül többet a tüdőpestis okoz” – mondta. Szerinte a vakcinafejlesztés és az antibiotikumok megfigyelése miatt szükség van arra, hogy laboratóriumi körülmények között tanulmányozzák a baktériumot.

Arra tehát a szakértők és a WHO szerint is nagyon kevés esély van, hogy akár egy kisebb járvány is kialakuljon a szibériai laboratóriumban történt állítólagos balesetből. Óvatosnak lenni viszont biztosan nem árt. Az pedig a napokban kiderülhet, hogy Trump ki tud-e bármilyen konkrét információt húzni Putyinból, illetve sikerül-e valahogy megnyugtatni mindenkit az „ismeretlen eredetű” tüdőgyulladással kapcsolatban.