Elegük lett, hogy az erdőtüzek miatt betegek a gyerekek, ezért inkább elmentek tűzoltónak

Borneó szigetén rendszeresek a pusztító erdőtüzek, amik narancssárgára festik az ég alját. Az indonéziai részhez tartozó Nyugat-Borneóban fekvő Sungai Awan Kiri falu közel esik az egyik érintett területhez. A faluban korábban állandó volt a madárszó, de egy jó ideje csend honol a környéken. Juniarni, egy helyi gazda szerint a madarak megfulladtak a szmogban. „Nem tettek semmi rosszat. Miért lettek ők az áldozatok?” – kérdezte a 48 éves, háromgyerekes anya. Nemcsak a madarakra káros a füsttel szennyezett levegő, hanem a falubeliekre is. Egyesek már légzési nehézségekkel küzdenek.

Az erdőtüzek mindig kockázatot jelentenek a száraz évszakban. Idén azonban a szokásosnál tovább tartott az erdőtűzszezon, különösen Borneó és Szumátra szigetén, amit szakértők szerint felerősít az épp zajló szuper El Niño. Ráadásul a helyi gazdák sokszor tűzzel perzselik fel a saját mezőgazdasági területeiket, hogy megtisztítsák a következő vetés előtt.

A légszennyezés Indonéziából Malajziába, Bruneiba és Szingapúrba, sőt még a Fülöp-szigetekre is elért. Éppen pénteken volt hír, hogy Malajziában egyes régiókban bezárták az iskolákat az indonéziai erdőtüzekből származó mérgező füstköd miatt. Az indonéziai vezetés korábbi erőfeszítései az évszakban szokásos erdőégetések korlátozására hatástalannak bizonyultak a megfelelő szabályozás hiánya és az akár évekig elhúzódó jogi huzavonák miatt.

Sungai Awan Kirinél a helyi lakosok civil kezdeményezésre összefogtak, és saját erőből is próbálják megfékezni a tüzeket. Juniarni 140 másik nővel megalapította a „The Power of Mama”, vagy az „Anyu ereje” önkéntes tűzoltócsoportot. Őket mutatja be a Reuters fotósorozata.

Juniarni fejkendőben, sisakban és piros védőruhában, motorkerékpáron járőrözik a környéken a helyi gazdálkodókkal és főállású anyákkal együtt. Így próbálják felmérni, hogy merre gyulladnak meg a tüzek, és még azelőtt eloltják, vagy megfékezik őket, hogy nagyobb kár keletkezne.

De nem csak ebből áll a vállalásuk: körbejárják a közelben élőket is, és azt tanácsolják nekik, hogy ne használjanak tüzet a pálmaolaj-ültetvények földterületeinek megtisztításához, mert ez a gyakorlat nyilván csak növeli a további tüzek kockázatát. Indonézia a világ legnagyobb pálmaolaj-termelője, és rengetegen használják a perzselős módszert a földművelésben.

Az önkéntes tűzoltók a munkájukért fizetést nem kapnak. A csapat viszont nem nélkülözi a támogatást, és nem is maguk találták ki, hogy ilyen munkát végezzenek. A Yayasan Inisiasi Alam Rehabilitasi Indonesia (YIARI) (magyarul Indonéz Természetvédelmi Kezdeményezési Alapítvány) környezetvédő civil szervezet 2022-ben összehozta a Ketapang régió négy falujából származó nőket, és kiképezte őket a tűzoltásra.

„Ezek a nők úgy érezték, hogy övék az erdő, és ezért teljes odaadással védik is” – mondta a Mita Anggraini, a csoport felügyelője, hozzátéve, hogy a YIARI biztosít nekik mobiltelefonokat és pénzt ételre. A YIARI emellett arra ügyel, hogy a nagyobb tüzeket ne a csapat próbálja meg eloltani.

A nőket persze nem csak a környezetvédelem iránti elhivatottság mozgatja. Zavarja őket, hogy a falujukban sokan légzőszervi betegségekkel küzdenek, amit az állandó füstös levegő okoz. Az egyik önkéntes tűzoltó, a 46 éves Elly Marlina azt mondta, hogy gyermekei elkaptak valamilyen légúti betegséget. „Több mint egy évbe telt, mire felépültek.”

A látható tüzek eloltása csak a kihívás egyik fele – mondta Irma, egy 38 éves kétgyermekes anya, aki gazdálkodik is. Ha el is oltják a lángokat, a forró parázs ott marad a tőzeges talajnál. Ez aztán a száraz időben bármikor újra belobbanhat, és tovább égetheti Borneót. „A mi földünk volt a legkitettebb a tűzvészeknek. Idén különösen rossz a helyzet, mert a vízkészleteink elapadtak” – mondta.

Az erdőtüzek terjedését súlyosbította a júniustól beköszöntő száraz időjárás. Januártól júliusig közel 202 000 hektárnyi, vagyis a Balatonnál több mint háromszor nagyobb földterületen pusztított tűzvész. A kormányzati adatok szerint Nyugat-Borneót érintette a legsúlyosabban a tűzvész, több mint 38 000 hektárnyi terület égett le. Az ország az oltáshoz több mint 50 repülőgépet vetett be. Ráadásul Indonézia erdészeti minisztere szerint a tüzek idén a szokásosnál tovább tarthatnak, ezúttal november elejéig. Az esős évszak késve fog csak beköszönteni.

A Közép-Kalimantanban található Sebangau Nemzeti Park becslések szerint 6000-9000 kritikusan veszélyeztetett borneói orangutánnak ad otthont. Emellett több is itt él a világ legritkább főemlősei közül, mint a borneói fehérszakállú gibbon. „A 2006-os tüzek során azt tapasztaltam, hogy a gibbonok ritkábban és rövidebben énekeltek a füstös napokon” – mondta a sajtónak Susan Cheyne, aki 20 éve tanulmányozza a majmokat. A legvégső esetben ki kell menteni az állatokat a területről. Szumátra és Borneó területein több orangutánt már el kellett szállítani rehabilitációra a légúti tünetek és égési sérüléseik miatt.

A nemzeti parkban is önkéntes tűzoltók dolgoznak a lángok kordában tartásán, de szeptemberben átlépte a park határait a tűz. A parkban hatalmas tőzeglápok vannak, amelyek részben lebomlott növényekből állnak. Ezek a tőzeglápok általában vízzel telítettek, mint az óriási szivacsok, ezért normál esetben nem annyira kitettek a tüzeknek. De az 1990-es években és a 2000-es évek elején az illegális fakitermelések során több száz csatornát ástak a területen, hogy fát szállítsanak ki az erdőből. Emiatt több terület kiszáradt, és a korábban a tüzeket megfékező tőzeglápok mára gyakorlatilag gyújtóssá váltak.

A Borneó indonéziai részén élő őslakos és civil csoportok szerint a kormány közel sem tett meg mindent az erdőtüzek ügyében. Ezért csoportos keresetet nyújtottak be gondatlanság miatt tíz ember, köztük Prabowo Subianto elnök és Nyugat-Kalimantan kormányzója ellen. Az egyik pereskedő őslakos csoport szerint a kormány figyelmen kívül hagyta a tüzek kitörése előtti figyelmeztető jeleket.

A keresetben átfogó helyreállítási intézkedéseket kérnek, amelyek magukban foglalnák a lakosok egészségügyi költségeinek fedezését. Emellett egyesek követelik, hogy a kormány minősítse katasztrófahelyzetnek a mostani füstválságos időszakot.

Kérdés, hogy a keresettel megy-e bármire is a civil összefogás, tekintve, hogy egy tavaly benyújtott hasonló pert egy dél-szumátrai bíróságon elutasítottak. A napokban megtartott előzetes meghallgatáson nem jelentek meg az alperesek, így a bírók október 21-ig elnapolták a tárgyalást. A felpereseket képviselő ügyvéd szerint sajnálják, hogy az elnök és a többiek nem jelentek meg a bíróságon, de megértik, hogy „a füstös légköri viszonyok miatt nem tudott leszállni a gépük Pontianakban”.