Először volt házelnöki találkozó Magyarország és Ukrajna között, mióta az oroszok lerohanták Ukrajnát
Kiemelkedő jelentőségű kétoldalú tárgyalásra került sor Rómában: az orosz–ukrán háború kitörése óta először valósult meg házelnöki találkozó Magyarország és Ukrajna között – közölte az Országház.
A poszt szerint Forsthoffer Ágnes házelnök legmélyebb együttérzését fejezte ki a háború borzalmai miatt Ruszlan Sztefancsuknak, az ukrán parlament, a Verhovna Rada elnökének, elítélve az orosz agressziót. Közölte, hogy Magyarország eddig is elkötelezett volt a humanitárius segítségnyújtásban, és továbbra is erőfeszítéseket tesz a háború elől menekülők befogadása és segítése terén, katonákat, fegyvereket azonban nem küld Ukrajnának.
Az Országgyűlés elnöke köszönettel üdvözölte, hogy az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi oktatási jogokról szóló törvényt. Nagyra értékelte az ukrán parlament szeptemberben elfogadott határozatát is, amelyben Ukrajna elítélte a kárpátaljai magyarok és németek elleni, 1944 és 1946 közötti szovjet megtorlásokat. Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök megköszönte, hogy Magyarország hozzájárult az uniós csatlakozási tárgyalásaik folytatásához, az 1. és a 6. klaszter megnyitásához.
A két ország közötti parlamenti együttműködés már a nyár folyamán megkezdődött: a magyar Országgyűlés aktívan részt vesz az EU legújabb globális kapacitásfejlesztési projektjében, az Inter-Pares programban, amelynek keretében tapasztalatok átadásával nyújt támogatást az ukrán parlamentnek.
A magyar–ukrán kapcsolatok az elmúlt években feszültek voltak, ennek egyik oka többek között a kárpátaljai magyarok – és az ország más, az EU-ban hivatalos nyelveket beszélő kisebbségek – anyanyelvi iskolai oktatása volt az Orbán-kormány alatt. Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter 2024 januárjában Ungváron 11 pontos követeléslistát adott át akkori kollégájának, Dmitro Kulebának, és arról beszélt, hogy nem a 2017-es, hanem a 2015-ös állapotot kell visszaállítani: azaz a 2012-ben elfogadott, de három évvel később, az oroszpárti Viktor Janukovics elnök Oroszországba menekülése és a Krím félsziget orosz annexiója, valamint az orosz támogatást élvező kelet-ukrajnai szakadárállamok létrejötte után eltörölt nyelvtörvény által biztosított jogokat is garantálni kell.
A törvényről itt írtunk bővebben, arról pedig, hogy Orbán Viktor kormánya miért húzta az időt, és mire számítanak Kijevben a magyar kormányváltás után, itt írtunk részletesen.
