Kenyérbogarak után nejlonufók foglalták el a Pannonhalmi apátság könyvtárát

A Pannonhalmi Főapátság május végén zárta be egyedülálló könyvtárát, miután kiderült, hogy kenyérbogarak ették be magukat a könyvgerincekbe és könyvlapokba, és ezzel súlyos károkat okoztak. A főapátság most megmutatta a sajtónak, hogy hogyan zajlik a kármentesítési munka, ami miatt most úgy néz ki a könyvtár terme, mintha valami disztópikus film díszlete lenne.

A kenyérbogárnak, ahogy a neve is mutatja, nem a könyvtárban lenne a helye, inkább egy malomban. De miután a papírlapokat összefogó enyv és keményítő kiváló táplálék neki, egy könyvtárra is kimeríthetetlen éléskamraként tekinthet. Hogy ez a 2-4 milliméteres rovar el tudott szaporodni Pannonhalmán, azt a szakemberek egyértelműen a klímaváltozásnak tudják be. A főapátsági könyvtárra sokáig hűvös helyként tekintettek, de tavaly augusztusban már rendszeresen 27 fokokat mértek benne, és ennél is rosszabb, hogy az átlaghőmérséklete is 20 fok fölött maradt, ami optimális körülményeket jelent a kenyérbogár szaporodásának.

A könyvtár szakemberei először a bogár rágásnyomaira – a papírlapokon cikornyás mintákat hagynak maguk mögött – és salakanyagára lettek figyelmesek. Több olyan esetet is megfigyeltek, hogy a lárvából kikelt bogarak a bőrkötést is átrágták, hogy aztán távozhassanak a röpnyíláson. Sok könyvben látszanak a kenyérbogarak nyomai, de azt egyelőre nem tudják, hogy a körülbelül 100 ezer kötetes állomány mekkora hányadát károsították meg a rovarok.

Dejcsics Konrád, a főapátság kulturális igazgatója azt mondta, hogy mivel a könyvtár gyakorlatilag egy légterű, nem is kellett foglalkozniuk azzal, hogy mekkora a fertőzött rész. Nem hazardírozhattak, a klímaváltozás által felgyorsított rovarkár terjedését csak akkor tudják biztosan megállítani, ha a teljes állományt fertőtlenítik.

A kármentés első lépését a rovarok elpusztítása jelenti. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a könyveket 2500 ládába pakolják, majd a ládák köré egy speciális fóliából zsákokat hegesztenek. A könyvtárban így most hatalmas felfújt tasakok pöffeszkednek, mintha valami idegen bolygóról idekerül lények várnák a hibernálás végét.

A zsákokból kivonják az oxigént, ez az úgynevezett anoxiás eljárás. Ha hat hétig ilyen környezetben vannak a könyvek, a bennük élő kenyérbogarak a petéikkel, lárváikkal együtt garantáltan elpusztulnak.

Hajdu Zsófia Edit restaurátor azt mondta, ha letelt a hat hét, utána egyesével minden kötetet a kezükbe vesznek, hepaszűrős porszívóval, speciális kefékkel megtisztítják, majd mikroszálas kendővel is áttörlik azokat. Megvizsgálják azt is, hogy mekkora volt a rovarkárosítás, milyen egyéb szennyeződések kerültek a könyvekbe, amelyek némelyikén kétszáz éves port is megragadhatott. Mivel egy-egy kötet restaurálása rengeteg pénzbe és időbe kerül, a munkálatok végén a rovarrágásokkal együtt kerülnek majd vissza a polcokra. A polcok is átesnek addig egy ráncfelvarráson, kijavítják az esetleges hibákat, illetve fertőtlenítik a faanyagot is. Nagy mutatvány lesz a könyvek visszapakolása, mert a főapátság egyedi és bonyolult katalógusrendszert használ.

Azt is meg kell oldani, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló fertőzéseket. Dejcsics azt mondta, Pannonhalma pont egy rovarvonulási útvonalba esik, ezért is kell körültekintően eljárniuk. A könyvtár ablakaira már fel is szereltek olyan szűrőket, hálókat, amelyeken nem tud átjutni a kenyérbogár, de annak az eshetőségét is ki kell zárniuk, hogy turisták vigyék be azokat. Valószínűleg ezt a belépésnél egy légfúvó rendszerrel fogják megoldani. Azon is gondolkodnak, hogy hogyan tudnának olyan, száraz és hűvös klímát teremteni, amelyben nem tudnak szaporodni a kenyérbogarak. Az épület adottságai nem teszik lehetővé, hogy klasszikus klímagépeket szereljenek fel, így más megoldásra lesz szükségük.

Hortobágyi T. Cirill főapát arról beszélt, hogy a klímaváltozás már az egyházban sem megkerülhető téma. Ő biológiatanárként az óráin is beszél erről a diákjaival, de teremtésvédelmi szempontból is fontos kérdés. Ennek egyik szószólója Ferenc pápa volt, aki Laudato Si' enciklikájában központi helyre emelte a környezetvédelmet, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz, a biodiverzitás vagy a klímaváltozás kérdésének minden ember személyes problémájává kell válnia, és ezekre az életvitelével kell reagálnia.

A főapát azt mondta, hogy Pannonhalmán is több intő jele van a klímaváltozásnak. Felidézte, hogy három évvel ezelőtt ki kellett vágniuk azt a lucfenyőt, amelyet elődeik még 1896-ban ültettek el. A felmelegedés miatt ugyanis egy olyan szúfaj jelent meg, amely elpusztította a fenyőt.

A kenyérbogár-fertőzés nem egyedi eset, Dejcsics Konrád azt mondta, hogy nemrég az osztrák melki apátság is ezzel küzdött. Pannonhalmát turisztikai szempontból is érzékenyen érinti most ez az ügy, mert a könyvtár évi 80-100 ezer látogatót fogadott. A turistákat most más attrakciókkal igyekeznek megnyerni, aminek az is része, hogy egy kiállításon mutatják be, hogy mi is történik éppen a könyvtárral.

Dejcsics felidézte, hogy az apátsági könyvtár mindig is ki volt téve a történelem szeszélyeinek. A török hódoltság ideje alatt szinte a teljes könyvtári állomány megsemmisült, rengeteg kódex odaveszett. Amikor 1786-ban II. József feloszlatta a bencés rendet, 4232 kötetük volt, majd 1802-ben amikor újra volt könyvtáruk, 757 dokumentumot jegyeztek fel. A mostani könyvtártermet az 1830-as években építettek és kezdték el feltölteni, az azóta eltelt közel kétszáz évben most először fordul elő, hogy lecsupaszítják mind a 190 könyvszekrényt.

Ásványi Ilona, a könyvtár igazgatója arról beszélt, hogy a legértékesebb dokumentumaik, kódexek, ősnyomtatványok szerencsére nem károsodtak, mert azokat nem a könyvtárteremben tárolták.

Hortobágyi T. Cirill főapát azt mondta, amikor szembesültek a kártétellel, rá kellett jönniük, hogy egyedül nem képesek végrehajtani a kármentést és a restaurációt, és ezért kérték az állam segítségét. Onnan szakmai és anyagi támogatást, például százmillió forintos gyorssegély is kaptak, így ha minden jól halad, 2026 elején újra látogatható lesz a könyvtár.