Hogyan lehet legkönnyebben belátni, hogy telik az a rohadt idő, hogy a magyar közélet sorsai úgy változnak, mint ahogy a Szerencsekerék forog, hogy semmi sem fix, ami az utóbbi 15 évben Magyarországon történt? Úgy, hogy fogunk két külön eseményt, ami ugyanazzal a közéleti figurával történt az utóbbi három kormány ideje alatt, és ezeket az eseményeket összehasonlítjuk.
Aki pedig ehhez a legjobban adja magát, az Pityinger László, azaz Dopeman. A stratégiailag elhelyezett nyögések nagymestere az utóbbi hónapokban egyértelműen a Fidesz egyik közeli embere lett, a szó minden értelmében: a Karmelita hosszú tárgyalóasztalánál Magyarország Rémálma rögtön Magyarország miniszterelnöke mellé ülhetett. Digitális Polgári Kör alapítója, podcastjában Orbán Viktor a vendég, büszke bizonyítéka a kormánypropagandának arra, hogy az ilyen csibészeket is képes a Fidesz magához csábítani. Ez a ma.
De meg kell nézni, hogy mi történt tizennégy évvel ezelőtt. Tizennégy évvel ezelőtt a NER első évében vagyunk, de már ez elég volt ahhoz, hogy az év elejétől kezdve komoly kormánykritikus tüntetések szerveződjenek Magyarországon. Az év elején megszületett az Egymillióan a sajtószabadságért, később nevén Milla-mozgalom, ami a nevéhez híven a magyar sajtószabadság korlátozása ellen tüntetett, már 2011-ben.
A civil kezdeményezés kitartott egész évben, a „Nem tetszik a rendszer!” tételmondata alatt október 23-ra több tízezer embert sikerült Budapest belvárosában összehozni, lehet, hogy azért is, mert Orbán Viktor akkor nem volt az országban, Brüsszelbe utazott. Az október 23-i tüntetés szóvivője Juhász Péter volt, a Hallgatói Hálózat nevében felszólalt Papp Réka Kinga, Csákányi Eszter és Kulka János voltak a műsorvezetők, az utóbbi Dörner Györgyöt emlegette, akit akkor neveztek ki az Újszínház élére. A tömegben ott volt Karácsony Gergely is. És Dopeman is, aki leforgatta ott „az új himnuszt BAZMEG!”.
Ez volt stílusosan a Bazmeg, amiben Pityinger László baszdmegezett – a 444 számítása szerint negyvenszer – Orbánról, Gyurcsányról, sárga csekkekről, NAV-ról, és még annyi minden másról, miközben a videóklipben az Erzsébet hídon, a Milla tüntetése után pózolt. A Bazmeget aztán kétszer megszakítja egy Himnusz-betét, amikor Dope elszavalja a megváltozott alapra az első két versszakot. A másodiknál már a kezét is a szívére teszi.
A Himnusz-feldolgozások, sőt, -előadások mindig is a céltáblái voltak politikának, közvéleménynek, kommentelőknek, elég az Anima Sound System 2000-es remixére, vagy Király Linda elhibázott éneklésére gondolni 2002-ből. De amíg mostanában Ajsa Lunára már Orbán Viktor is reagál az interneten, addig Dopeman esetében a Kurucinfó kezdte el hergelni az embereket. Az akkor még keményvonalas Jobbik képviselője, Varga B. Tamás pedig úgy reagált rá, egy azóta törölt posztban, hogy
„…nagyjából annyira ízléses, mintha amúgy tündéri kislányod fotójára, a saját házadban, a jelenlétedben recskáznának a padlószőnyegedre azok a nagyfaszú cigányok, akik nagyszüleidet nemrég agyonverték”.
A feljelentők a rendőrségi közlemény szerint arra is hivatkoztak, hogy a Bazmeg őket „mint hazaszerető, tisztességes magyar embereket mélyen megrázta és felháborította,” hogy a trágár szavak közé a Himnuszt szúrta be a két férfi.
A Kurucinfó kitartó kampánya miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést is tettek a feldolgozás miatt, a VII. kerületi ügyészség pedig nyomozást is rendelt el „nemzeti jelkép megsértésének vétsége miatt” még 2011 decemberében. Amúgy akkoriban rakta ki a két Pityinger az igazi Himnusz-feldolgozásukat, amiben viszont már tényleg semmi megbotránkoztató nincsen: a Parlament előtt, szinte szilajul szavalták el, torzított vokállal.
Dopeman még a feljelentés idején beszélt az RTL Házon kívül című műsorában a Bazmegről. A riportban megszólalt a videót készítő operatőr is, háttal, elváltoztatott hanggal, és arról beszélt, hogy csak szép városképeket akart rögzíteni, de azt vette észre, hogy egy kapucnis figura mindig betáncolt a kamera elé. A riportban Dopeman nézte magát a monitoron, és úgy jellemezte magát, mint Robert De Niro a Taxisofőrből, a megőrülés előtt, 2011-re datálva. Kicsi Dope, azaz Pityinger Péter félmeztelenül, edzőteremben adott interjút a csatornának, szerinte a számba illesztett Himnusz „segélykiáltás a magyar népért”.
A nyomozás ténye még Dopemant is meglepte, akit tanúként kihallgattak még decemberben, de megtagadta a választ arra hivatkozva, hogy szerinte nem követett el bűncselekményt. Dopeman ügyét amúgy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte, Pelle Andrea akkor azt írta az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy könnyen felismerhető volt, hogy amit a feljelentők kifogásoltak, az nem bűncselekmény, úgyhogy felmerült a kérdés, hogy miért rendeltek el nyomozást egyáltalán.
A rendőrség megállapította, hogy a két úriember trágár szavakat használt ugyan a mondanivalója nyomatékosítására, a videóklipből
Magyarország Himnuszára félreérthetetlenül és közvetlenül vonatkozó, sértő, lealacsonyító kifejezés, illetve magatartás sem képileg, sem szövegileg nem állapítható meg.
A határozat februárban érkezett meg, Dopeman pedig egy hónappal később kiadta a Drogsztár című albumát, amin a Bazmeg és a Himnusz is szerepelt. Ingyen le lehetett tölteni. Március 15-én töltötte fel, csak hogy két nemzeti ünnep keretezze a sztorit.
Dopeman még márciusban is téma volt, Seszták Ágnes például a Magyar Nemzetben Trágyalét címmel közölt cikket, amiben egyenlőségjelet tett a Bazmeg és a kormányellenesség közé.
„Amióta a Fidesz kormányon van, semmi nem drága azért, hogy megbuktassák. A sajtószabadságért lihegő anarchistáknak sem jár más az eszükben, csak Orbán eltakarítása”
– írta.
A határozat persze nem akadályozta Selmeczi Gabriellát sem, hogy a Fidesz szóvivőjeként úgy hivatkozzon Dopemanre, mint „aki legutóbb a Himnusz meggyalázásával szerzett magának kétes értékű hírnevet”. Dopeman nyílt levélben reagált Selmeczire, és arra kérte, hogy foglalkozzon inkább a kenyéradó gazdi „hibáinak és visszaéléseinek kommunikálásával”. Ez a csörte inkább amiatt alakult ki, mert a Milla alternatív köztársasági elnöknek választotta meg Dopemant az egyik tüntetésen. Senki sem gondolhatott arra, hogy tizenhárom évvel később lesz talán a legközelebb ahhoz, hogy az igazi legyen belőle.
Miután a Himnusz-ügy lecsengett, Dopeman újabb kulimászban találta magát: 2013-ban a Szolidaritás tüntetésén a hungarocellből készült Orbán-szobrot, pontosabban annak a fejét megrúgta, miután azt a tüntetés több résztvevője is megrongálta. A rendezvényt a Szolidaritás együtt szervezte az Együtt–PM szövetséggel, szóval meg is volt a legnagyobb bűnbak: Bajnai Gordon, akit a CÖKA, azaz a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány nyílt levélben szólított fel nyilvános bocsánatkérésre a politikai barbárság miatt. Az esemény házigazdája volt Dopeman, aki az MTI beszámolója szerint „szemétládának és pofátlannak” nevezte Orbán Viktort.
Ha valakinek annyira erősen nem lenne meg a CÖKA, akkor két dolgot kell róluk tudni: több tíz milliós támogatást kaptak egyenesen a Fidesztől 2011-ben és 2012-ben, illetve azóta is a CÖF-fel együtt szervezik a Békemenetet. A CÖKA nyílt levelét Kálomista Gábor, Nemcsák Károly, Melocco Miklós, Reviczky Gábor és Wittner Mária is aláírta.
Dopemant garázdasággal vádolták, szintén magánszemélyek jelentették fel, akik látták a tudósításokban, hogy mit művel azzal az Orbán-fejjel, de jogerősen felmentették. A bíró akkor így érvelt:
„A vádlott cselekményének ízlésessége megkérdőjelezhető, az nyilvánvalóan alkalmas volt megbotránkozás keltésére, azonban a cselekmény kihívó közösségellenességének és ezzel összefüggésben erőszakos jellegének hiányában nem valósít meg bűncselekményt.”
A bíróság akkor megkereste Orbán Viktort is, hogy kíván-e magánindítvánnyal élni, de a miniszterelnök harminc napon belül nem reagált. Dopeman akkor, 2017-ben valószínűleg sajnálta, hogy nem lett ebből semmi, mert az MTI tudósítása szerint azt mondta: végre találkozhattak volna személyesen, és megbeszélhették volna az ország problémáit. Csak pár évet kellett várnia.
