Az épületek Tindere: hogyan segíthet egy randiapp az épületek energiahatékonyságában?
A párválasztás a 21. században sokszor nehézségekkel teli, és ez nem csak az emberekre igaz. Akármilyen furcsa, de az épületek energetikai felújításánál is nehéz egymásra találniuk a megfelelő partnereknek. A randiappok, mint például a Tinder, azért váltak népszerűvé, mert néhány kattintás után villámgyorsan köti össze a párkeresőket. De lehetséges az épületeknél is alkalmazni ezt a hatékony párválasztási módszert?
Az ingatlanpiacon egy olyan új platform jelent meg, amit az épületek Tinderének is nevezhetnénk. Csak itt végül nem a ruháktól szabadulnak meg a szereplők, hanem a lerobbant épületeket öltöztetik fel (például szigetelőréteggel, napelemekkel, hőszivattyúval), hogy felvegyék a harcot az elszálló energiaárakkal és a klímakrízissel.
Vegyünk egy újpalotai panellakótelepi társasházat! Télen árasztják a falak a hideget, nyáron pedig szaunázni lehet a lakásokban. A lakóközösség régóta vágyik a felújításra, hallottak is a napelemekről, a hőszigetelésről, de a beérkező árajánlatok elbátortalanították őket, és az állami energiahatékonysági pénzek is korlátozottan állnak rendelkezésre. A bankok hitelajánlatai bonyolultak, a kivitelezők megbízhatatlanok, vagy fel sem veszik fel a telefont.
Fogalmuk sincs, hogy mindeközben valahol egy alapkezelő éppen zöld befektetési lehetőségeket keres, olyat, ami nemcsak hozamot termel, de valós környezeti hatása is van. Egymásról nem tudnak. Az újpalotai társasház fázik tovább, a befektető pedig keresi, hova helyezheti ki azt a tőkét, amivel zöldítheti a portfólióját.
De miért fontos kérdés ez a kölcsönös információs hézag az épületenergetikai felújítások terén? A finanszírozás hiánya mellett elsősorban a bizalmi vákuum hátráltatja a projektek elindítását és sikeres végrehajtását. A lakástulajdonosoknak a felújítási folyamat rendkívül körülményesnek és átláthatatlannak tűnik. Gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen beavatkozásokra van szükségük az otthonukban, és milyen sorrendben érdemes azokat elvégezni a maximális hatékonyság érdekében. Az egyik legfőbb probléma, hogy a tulajdonosoknak nincs megfelelő információjuk a megbízható szakemberekről, és nehezen igazodnak el a bonyolult finanszírozási lehetőségek útvesztőjében. Ezek a bizonytalanságok a legtöbb embert elkedvetlenítik, és ahelyett, hogy belevágnának egy ilyen komplex projektbe, inkább elhalasztják a döntést, ami a felújítási hullám lelassulásához vezet.
Ezt jól mutatja, hogy Magyarországon az éves felújítási ráta a lakóépületek esetében 0,33 százalék, habár az EU átlagos éves felújítási rátája is mindössze 1 százalék. A legalább 60 százalékos energiamegtakarítást eredményező mélyfelújítások aránya pedig csupán 0,1 százalék, ami fele az EU-s átlagnak. A mélyfelújítások több beavatkozást jelentenek (például falak, tető, padló szigetelése, gépészeti rendszerek cseréje), ami jelentős anyagi terhet ró a tulajdonosokra, és ehhez speciális finanszírozási megoldásra, szakértelemre van szükség.
Ezt az információs szakadékot szeretné áthidalni egy úttörő kezdeményezés, amelynek célja, hogy összekösse és párba állítsa a felújítási piac kulcsszereplőit. Az EU környezet- és éghajlatvédelmi céljait támogató LIFE program által finanszírozott és itthon zöld projekteket felkaroló nemzetközi szervezet, a Global Green Growth Institute (GGGI) részvételével tesztelt Energate lényegében egy olyan mesterségesintelligencia- (MI-) alapú online „piactér”, amely az ingatlanokat (egyedi családi ház vagy társasházi lakások) a befektetőkkel, a bankokkal és a minősített kivitelezőkkel párosítja össze.
Ahogy a randialkalmazásokban, úgy az Energate rendszerében is az első lépés a profilalkotás. A felhasználók – legyen szó ingatlantulajdonosról, bankról vagy egy kivitelezőről – regisztráció után részletesen megadják, mit keresnek és mit tudnak kínálni, így a rendszer össze tudja hozni a szereplőket.
A párkereső alkalmazásokhoz hasonlóan ezen a rendszeren is az első lépés a profilalkotás. A felhasználók – legyen szó ingatlantulajdonosról, bankról vagy egy kivitelezőről – regisztráció után részletesen megadják, mit keresnek és mit tudnak kínálni, így a rendszer össze tudja hozni a szereplőket. Egy ingatlantulajdonos például megadhatja az ingatlan típusát, a felújítás mélységét és a kívánt energiamegtakarítást, de azt is, hogy mekkora keret áll rendelkezésére. A kivitelezők bemutathatják szakmai kompetenciáikat, korábbi referenciáikat és a szabad kapacitásaikat. A finanszírozók pedig rögzítik a pénzügyi feltételeiket, mint a hitelösszegek, a kamatok vagy a befektetés elvárt megtérülése. Röviden mindenki feltölti a profilját, és a rendszer megkeresi a tökéletes párt.
A feladat és a potenciál tehát óriási, de mégis rengeteg akadály hátráltatja a beruházások felgyorsítását. Mindeközben a tőkepiacon növekszik a befektetési étvágy a zöld, megújuló és energiahatékonysági projektek iránt. Az Európai Unióban a fenntarthatósági célokra allokált eszközök értéke 2024-ben elérte a 7230 milliárd eurót, ami az EU teljes kezelt befektetéseinek 51,6 százalékát teszi ki. Az ilyen zöld befektetések nagyjából 15-20 százaléka irányul épület-energiahatékonysági projektekre. A magántőke mellett jelentős közforrások is rendelkezésre állnak. Az EU 2021–2027-es költségvetése 25 milliárd eurót különített el energiahatékonysági intézkedésekre, ebből 17 milliárd euró kifejezetten az épületek energiahatékonyságának javítását célozza. Ezen túlmenően a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós alapok várhatóan 2029-re több mint 66 milliárd euróra emelik az épületfelújításokra elkölthető források összegét.
Összehasonlításképpen a hazai építőipar szerződésállománya 2200 milliárd forint (5,5 milliárd euró) körül mozgott az előző években. A kereskedelmi bankokat itthon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld hitelprogramokkal és kedvezményes tőkekövetelményekkel ösztönzi zöld finanszírozásra, és az első zöld államkötvények, valamint vállalati zöldkötvények kibocsátása is jelentős mérföldkő volt a hazai zöld pénzügyek fejlődésében. A befektetési hajlandóság ellenére is fennáll a kihívás, hogy a nagy méretű tőkét hatékonyan irányítsák a térben és méretben szétaprózódott épületenergetikai felújítások irányába.
Az épületek energiatakarékossága nem egyszerűen egy klímavédelmi hóbort, hanem egyszerre gazdasági, energiabiztonsági, szuverenitási és szociális célokat is szolgál. Egy olyan zöld befektetés, amelynek a pénzügyi megtérülésen túl számos más társelőnye is van. Magyarországon az épületek felelnek az energiafelhasználás mintegy 40 százalékáért főként azért, mert jelentős részük még a 80-as évek előtt épült, elavult technológiával, minimális szigeteléssel. Ez nemcsak magas rezsiszámlákat jelent, de hozzájárul az ország szén-dioxid-kibocsátásához és az importált energiahordozóktól való függőséghez is. Egy alapos felújítás nem csupán a fűtési számlát csökkenti drasztikusan, de növeli az ingatlan értékét, javítja a komfortérzetet és támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet. Jelenleg ez az egyik leggyorsabban megtérülő és leghatékonyabb klímavédelmi beruházástípus.
A digitális platform igazi előnye a mesterséges intelligencia által vezérelt, és a Tinder logikáját követő összepárosítási folyamatban rejlik. Amikor egy tulajdonos rögzíti a felújítási szándékát (például egy társasház homlokzatának szigetelése, vagy egy családi ház fűtésrendszerének korszerűsítése), a platform automatikusan elemzi a projekt paramétereit, és a rendelkezésre álló adatok alapján összeegyezteti a finanszírozó és a kivitelező preferenciáival. Ezzel a módszerrel az alkalmazás lényegében egy komplex szűrőként működik, amely lehetővé teszi, hogy a kis méretű és fragmentált projektek nagyobb, befektetésre alkalmas, úgynevezett bankképes csomagokba rendeződjenek. A hagyományos, lassú és bizonytalan keresgélés helyett a tulajdonosok, a kivitelezők és a befektetők egy rendezett, átlátható felületen találkoznak, ami radikálisan felgyorsítja az energetikai beruházásokat és csökkenti a tranzakciós költségeket.
Az eddigi tapasztalatok rendkívül ígéretesek, a pilot projektek már elindultak Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Ausztriában, és Lettországban, bizonyítva, hogy a technológia képes áthidalni a piaci szakadékokat.
A felújítási piac hatékonytalanságait célzó platformok kiemelkedő példái annak, hogyan lehet digitális innovációval felgyorsítani a zöld átmenetet. Hasonló alkalmazások már működnek Európában, de az MI-alapú, komplex párosítási logika és a pénzügyi szektor bevonása egyedivé teszi ezt a kezdeményezést. A jövőben a platform nemcsak Magyarországon terjedhet el, hanem a közép- és kelet-európai régió más országaiban is, ahol hasonló nehézségekkel küszködnek az energiahatékonysági felújítások terén. A hosszú távú cél, hogy az Energate a zöld befektetések mainstream eszközévé váljon, segítve az uniós és nemzeti klímacélok elérését.
Az épületek továbbra sem fognak tinderezni, de a digitális megoldások révén végre megtalálhatják azt a partnert – legyen az egy befektető, egy bank vagy egy kivitelező –, akivel, illetve amellyel együtt léphetnek egy energiatakarékos jövő útjára. A randiappokhoz hasonlóan itt is a jól megszerkesztett profil a lényeg, és ha a feltételek kölcsönösen megfelelnek, jöhet a „match”. A különbség annyi, hogy a profilképek helyett a számokban kifejezett célok és a preferenciák dominálnak. A rezsicsökkentés, a klímavédelem és a komfort növelése immár nem hosszadalmas és bonyolult folyamat eredménye, hanem egy jól csomagolt projekt, egy okos algoritmus és a megfelelő partner megtalálásának kérdése. Ki tudja, talán ez az épületek közötti párválasztás hozza el a valódi fordulatot a felújítási hullám felgyorsításában.
