A halál feldolgozása és a gyász mellett az örökösöknek a hagyatéki eljárás útvesztőjével is szembesülniük kell. Míg az öröklésről legtöbbször a szerzett vagyon, a családi fészek sorsa jut eszünkbe, sokan megfeledkeznek a kevésbé hívogató, de annál valóságosabb lehetőségről: az adósság örökléséről. Mi történik, ha egy elhunyt tartozást is hagy maga után, amiről az örökösök akár nem is tudtak? Kötelesek vagyunk mindenáron kifizetni a tartozást, vagy van menekülő út?
Ez itt a Névérték, a Telex tematikus gazdasági blogja, amelyben külső elemzők, szakértők cikkeit olvashatják. A blogban közölt írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Megfelelő tudatossággal és alapvető jogi ismeretekkel elkerülhető a csapda, amivel egy nem várt adósság ellehetetlenítheti az örökös pénzügyeit. Dr. Tóth Renáta ügyvéddel jártuk körbe a témát, hogy segítsen eligazodni a vonatkozó szabályok között és egyúttal felhívja a figyelmet a lehetséges buktatókra.
A hagyatéki eljárásig tartó hosszú hónapok bizonytalansága
A hagyatéki eljárás akkor indulhat el, ha megtörtént a halotti anyakönyvi kivonat kiállítása. Ennek egyik lépéseként a jegyző megkeresi a közjegyzőt. Ezzel azonban még messze nem ér véget a bizonytalanság időszaka. Bár a jogszabály két hónapos határidőt szab a hagyatéki tárgyalás kitűzésére, a valóságban általában ez a határidő hosszabb szokott lenni.
A közjegyző ugyanis jogosult a határidőt meghosszabbítani, ha a tárgyalás megtartásához további előkészítő intézkedés szükséges. Dr. Tóth Renáta ügyvéd elmondása szerint ezen időszak alatt a közjegyzőnek rengeteg hatóságot és pénzintézetet kell megkeresnie, ami miatt „a tapasztalat az, hogy a közjegyzőnek hiába van két hónapja a hagyatéki tárgyalás kitűzésére, az előkészítő intézkedések megtétele miatt, a sok megkeresendő hatóság és bank okán gyakran 5-6 hónapos átfutási idővel kell számolni.”
Ez a függő státusz okozhatja az első komoly pénzügyi zavarokat a családban. A bankok ugyanis a halál esetén zárolják az elhunyt számláit. Egy egykeresős háztartásban, ahol a megtakarítás és a havi fizetés is az elhunyt számláján volt, ez a helyzet a család megélhetését is veszélyeztetheti.
Különösen igaz ez akkor, ha az elhunyttal közös hitelük volt, melynek törlesztése az ő jövedelméből történt. Ha a túlélő házastárs adóstárs volt, neki kell gondoskodnia a hitel további törlesztéséről – miközben a családi vagyon épp zárolva van. Ez a pont a legerősebb figyelmeztetés a megfelelő hitelfedezeti, kockázati és életbiztosítások fontosságára. Nem véletlen, hogy ha a törlesztés megakad, a bank gyorsan megkeresi az adóstársat. Az adóstárs ugyanis teljeskörűen felel a hitel visszafizetéséért és gyakori, hogy személye megegyezik az örökösével.
A haláleset után, ha az elhunytnak nem volt adóstársa, a fennálló hiteleit a bank nem „fagyasztja be”, de a megszokott törlesztés sem folytatódik automatikusan. A haláleset bejelentése után a bank zárolja az elhunyt folyószámláját, de az adósságot a hagyatéki eljárás lezárásáig nem követeli aktívan az örökösöktől. A havi törlesztésű hitelek – ilyen egy piaci lakáshitel, az Otthon Start vagy éppen a csok plusz – esetén a törlesztőrészletek továbbra is esedékesek maradnak, de a bank hitelezői igényként bejelenti a tartozást a közjegyzőnek. Míg a keretjellegű hitelek (pl. hitelkártya, folyószámlahitel) esetén a keretet megszüntetik, az addig felhasznált összeget követelésként nyilvántartják. A bank az összes fennálló tartozást bejelenti a hagyatéki eljárást vezető közjegyző felé.
Ha a családtagok ismerik az elhunyt banki kapcsolatait, tudnak a hiteleiről, érdemes bejelenteni ezt, és bemutatni a halotti anyakönyvi kivonatot. De a hagyatéki eljárás során a közjegyző is meg fog keresni minden érintettet.
A nagy mérleg: aktívák és passzívák a hagyatéki leltárban
A közjegyző dolga, hogy a hagyatéki leltár elkészítésekor felmérje a hagyaték teljes képét, összegezze a pozitív vagyontárgyakat, azaz az aktívákat (például ingatlan, megtakarítás) és negatívokat, azaz a passzívákat (például tartozások, követelések). Ebből a leltárból állapítható meg az úgynevezett tiszta hagyaték értéke. A hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.
A fenti szabályt dr. Tóth Renáta példával magyarázta el: „Ha a hagyaték értékét 100 egységnek vesszük, amiből a negatív egység – például a hiteltartozás – 20 egység, akkor 80 egység a pozitív hagyaték, ekkor matematikailag ”megéri„ elfogadni az örökséget.”
Fontos kiemelni, hogy a magyar jogrendszerben az örökös főszabály szerint csak a hagyaték erejéig felel a tartozásokért: a Ptk. 7:96. § (1) bekezdése alapján kizárólag csak a hagyaték tárgyaival, valamint azok hasznaival köteles felelni a hitelezők felé, azaz az örökös csak a hagyaték értékének erejéig felel. Tehát nem köteles elfogadni az örökséget, ha az aktívák nem fedezik a passzívákat.
A visszautasítás jogintézménye
A helyzet akkor válik kritikus pénzügyi csapdává, ha az adósság, a követelés (passzívák) összege meghaladja a vagyontárgyak értékét. Ilyenkor lép életbe egy kulcsfontosságú jogintézmény, az örökség visszautasításának joga. Ha a tartozás több, mint amit a vagyon fedez, az örökösnek jogában áll visszautasítani az egész örökséget. A visszautasítás feltétele, hogy a hagyatékból „szemezgetni” főszabály szerint nem lehet – hívta fel a figyelmet a szakember. Az örökös tehát nem mondhatja azt, hogy a hitelt nem kéri, de a megtakarítást igen. Vagy mindent elfogad tehát, vagy mindent visszautasít.
E szigorú főszabály alól azonban van egy fontos kivétel. Egyrészt a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését – ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel – külön is visszautasíthatja, mivel a törvény nem várja el, hogy az örökös azt művelje. Másrészt, ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult. A feltételhez vagy időhöz kötött visszautasítás érvénytelen.
„Abban az esetben, ha az örökös végintézkedéssel és törvény alapján is örököl, joga van arra, hogy a végintézkedésen alapuló örökrészt vagy a törvény alapján örökölt örökrészt önállóan visszautasítsa” – magyarázta dr. Tóth Renáta.
Ezzel a joggal élve az örökös például visszautasíthatja a törvényes öröklésből rá eső részt (mind a pozitív, mind a negatív egységet), de elfogadhatja azt a vagyontárgyat, amit az elhunyt végrendeletben ráhagyott.
Fontos tudni, hogy a visszautasítás jogával nem lehet élni, ha az örökös például birtokba veszi az ingatlant. Ezzel automatikusan elfogadja az örökséget, és vele együtt az esetleges adósságokat is. Ugyanezzel a következménnyel jár az is, ha az örökös a közjegyző által – bármely érdekelt kérelmére – kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot. Épp ezért fontos tanács az örökösök felé, hogy a közjegyző megkereséseire időben reagáljanak, és ne halogassák a döntéshozatalt.
Az örökösödési lánc és kiskorú örökösök
Ha az örökös visszautasítja az örökséget, kiesik a láncból, és a jog átszáll a sorban utána következő leszármazottakra – akik a saját kiskorú gyerekei is lehetnek. Ekkor válik az ügy még bonyolultabbá, ugyanis a kiskorú gyerek nevében történő visszautasításhoz be kell vonni a gyámhivatalt, ami elkezdi a kivizsgálást. Akár hosszú hónapokba is kerülhet, amíg megállapítást nyer, hogy a visszautasítás valóban a kiskorú érdekeit szolgálja-e.
Bár negatív tiszta hagyaték esetén a gyámhivatal döntése várhatóan a visszautasítás mellett lesz, ezt nem lehet előre biztosan tudni. Emiatt ügyvéd szakértőnk azt javasolja, hogy negatív hagyaték esetén – ha lehetséges – az érintettek fontoljanak meg egy esetleges egyezségkötést a hagyatéki eljárásban.
Az örökösödési lánc a közeli hozzátartozók kiesésével a nagyszülő és nagyszülő leszármazottjai, valamint a dédszülő, dédszülő leszármazottjai ágán megy tovább. Amennyiben a lánc végigér, a szükségszerű örökös a magyar állam lesz.
Kifizetés, utólagos kiegészítés és a megelőzés
Azt már tisztáztuk, hogy ha az örökös él a visszautasítás jogával, elkerüli a tartozás csapdáját. Van azonban néhány további pénzügyi és jogi szempont, amit a folyamat során és a lezárást követően is érdemes észben tartani.
Az öröklés pénzügyi terhe szempontjából kulcskérdés a vagyonszerzési illeték kötelezettsége. Bár a leggyakoribb, egyenes ági rokonok (gyermek, szülő, nagyszülő) közötti öröklés ma már illetékmentes, de oldalági öröklésnél már meg kell fizetni az illetéket, ami a hagyaték értéke alapján kerül meghatározásra.
Utólag előkerült tartozások és jogi védelem
Bár a hagyatéki eljárás célja, hogy közhitelesen megállapítsa, ki az örökös és mi a hagyaték pontos értéke, előfordul, hogy egy pozitív vagyonelem vagy – ami még rosszabb – egy tartozás csak utólag kerül elő. Erre szolgál a póthagyatéki eljárás, amely akkor indul, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy.
Létezik egy másik jogintézmény is, a megismételt hagyatéki eljárás. A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet akkor lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.
„A megismételt hagyatéki eljárás iránti kérelmet az érdemi végzést hozó közjegyzőnél kell megtenni a törvényben meghatározott egy éven belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Látható, hogy a folyamat lezárása után is van jogi lehetőség” – vázolta a lehetőségeket a Dr. Tóth Renáta.
A közjegyzőknek egyébként kötelessége értesíteni a bankokat az eljárásról, ám a hibák itt is előfordulhatnak. Éppen ezért, ha egy régi tartozást egy követeléskezelő próbál behajtani, kiemelten fontos a körültekintés. Előfordulhat ugyanis, hogy már elévült követeléssel van dolgunk, és a jogi képviselet ez esetben is kifizetődő megoldás lehet.
Ha az adósságot öröklés útján szereztük, és utólag derül ki, hogy a passzívák meghaladják az aktívákat, de a visszautasítás már nem lehetséges, a jogi tanács felbecsülhetetlen értékű. Egy biztos: a bonyolult ügyek esetében, főleg, ha magas a tartozás értéke, mindenképpen érdemes jogi képviselőt megbízni, aki el is kísérheti az örököst a hagyatéki tárgyalásra így biztosítva az örökös jogi védelmét. A tudatos és felelős hozzáállás elengedhetetlen, az értesítések időben történő elolvasása és a közjegyzővel való együttműködés garantálja, hogy a hagyaték ne váljon adósságcsapdává.
