Becsüljük meg Kós Hubertet, mert Amerikának is csak egy ilyen úszója van

A magyar úszóválogatott egy arany- és egy bronzéremmel fejezte be világbajnoki szereplését, a nemzetek versenyében ezzel a 14. helyen zárt. Németország és az Egyesült Államok mellett így a magyar a harmadik olyan nemzet, amelyik mind a 22 eddigi vizes vb-n nyert legalább egy érmet. Az úszás a második legeredményesebb magyar sportág, érdemes hát levonni pár tanulságot most, a világbajnokság után a versenyzőink szerepléséről.
Egy ember tartja az éremernyőt
Volt már ilyen többször a múltban, hogy távolabb ne is menjünk, Kovács Ági (2001), vagy Cseh László (2005 és 2007) idején is egy versenyző emelkedett ki a csapatból, csak ők állhattak fel a magyarok közül a dobogóra. Idilli állapot volt a 2019-es, amikor utoljára férfi és női világbajnokunk is volt egyszerre (Hosszú Katinka, Kapás Boglárka, Milák Kristóf), és összesen négy aranyérem.
A mostani kiemelkedő versenyzőnk Kós Hubert, aki már 2023-ban is a térképre tette, vagyis ott tartotta az országot. Ő képes úgy úszni, hogy az eredményei folyamatosan javulnak az előfutamban, az elődöntőben, majd a döntőben is. Milák Kristóf távolléte 2023-ban még kiváltott némi nemzetközi érdeklődést, pláne, mert akkor Fukuokában a világbajnokságot népszerűsítő plakátokon is szerepelt.
De ha Milák úszott volna, és érmet szerez, akkor is annyit mondhatnánk el maximum, hogy nem egypólusú a válogatott, hanem kettő. Az viszont örök kérdés, egy tízmilliós országtól örökösen elvárható-e, hogy több klasszis úszója is legyen egyszerre. Erre is volt példa a múltban (Egerszegi és Darnyi a klasszikus példa), de fontos kiemelni, hogy ínséges időszakokat is láthattunk. 1936 és 1980 között nem volt például férfi olimpiai bajnokunk, vagy 1952 és 1988 között női. Ezek a múltbeli eredménytelen időszakok is azt mutatják, nem szimplán pénzkérdés a sikeresség.
Az Egyesült Államokkal most megesett az a szégyen, hogy férfi vonalon csak egy aranyérmet nyertek, Luca Orlando 200 pillangón. A közelmúlt szupersztárjai Ryan Lochte-tól Michael Phelpsig már fel is szólaltak emiatt. (Azt persze nem tudjuk, hogy a sikertelenségben mennyire játszott közre az az ételfertőzés, ami végigfutott a versenyzőkön.)
Bizarr helyzet, hogy Kós edzője, Bob Bowman lesz az amerikai válogatott kapitánya az olimpián – csak remélni tudjuk, hogy 200 háton nem talál olyan embert a tengerentúlon, aki bejöhet a magyar versenyző elé. Bár ha azt vesszük, hogy Bowman egy-két éves távlatban 1:51,8-at szeretne kihozni Kósból, vagyis világcsúcsot, akkor igazából mindegy is, ki a kihívó. És ha Bowman látja a világcsúcsot Kós képességeiben, az jót jelent. Pillanatnyilag 1:53,19-nél tart, ami Európa-csúcs, és talán ennél is fontosabb, hogy két év alatt egy másodpercet fejlődött.
Kóssal egyébként nem először fordul elő, hogy – szó szerint – mindent kiad magából. 2022-ben Budapesten ült félájultan a medence szélén, de egy hatodik hely után. Akkor még nem Amerikában készült. 2023-ban Fukuokában is holtsápadttá vált, és akkor messze nem volt olyan terhelés alatt, mint most, amikor 14-szer ugrott a medencébe a vb alatt. Az úszóknál nem ritka a hányás a kimerültségtől verseny után, Kós ebbe bele is futott most, a szervezők sem voltak a helyzet magaslatán, sokáig nem találtak megfelelő személyzetet a takarításra.
Egyéni csúcsok helyett hiányérzet
Kós mellett Molnár Dóra (200 hát), Jászó Ádám (50 hát) és Sárkány Zalán (800 és 1500) úszott egyéni csúcsot a világbajnokságon, a 23 fős csapatból az év legfontosabb versenyén ez kevés. Emiatt elégedetlenkedett is egy kicsit a kapitány Sós Csaba, és mint mondta, nem lepődött meg azokon, akik rekordot úsztak. A 4x200-as női gyorsváltó (Molnár Dóra, Ugrai Panna, Ábrahám Minna, Pádár Nikolett) negyedik helye figyelemre méltó, ők maguk úgy nyilatkoztak, hogy ha egyszerre mindannyian a saját rekordjukon belül úsznak, az összesítésben is nagyot robbanna, és hisznek abban, hogy ez 2027-ben jöhet el, a budapesti vb-n.

Molnár fáradhatatlan küzdelme (2:08,53-ra javított az idejét) egyébként még mindig rámutat Egerszegi Krisztina klasszisára. Az ő csúcsa ugyanis 2:06,62, azaz két másodperccel jobb ennél, és amikor azt úszta, még másfajta forduló volt, a ruha is más volt, és a 90-es évek elején a felkészítés módszerei sem ezen a szinten álltak, mint jelenleg. Hasonló a helyzete Zombori Gábornak, aki 400 vegyesen Darnyi Tamás több évtizedes rekordját (4:12,36) üldözi – most néhány tizedmásodpercre közelítette meg.
Nyolcból csak egy sprintdöntő
Mivel 2028-tól már nem csak a gyorsúszás, hanem a másik három úszásnem is szerepel az olimpia műsorán 50 méteren, támpontot kaphattunk, hol tart a csapat sprintben. Kóst leszámítva nem volt magyar döntős. A középdöntőig eljutott Fángli Henrietta, Senánszky Petra, Jászó Ádám és Szabó Szebasztián is, de tovább nem. Itt még nagyobb konkurencia várható a jövőben, fokozatosan állnak át majd a versenyzők erre a távra. A magyar edzők viszont kaptak egy komoly esélyt, hogy ne elsősorban az állóképességi számokra készítsék fel versenyzőiket, hanem kínáljanak nekik egy másik utat is.
Edzőváltások
Az olimpia utáni útkeresésben több versenyzőnk is edzőt cserélt, élükön Milák Kristóffal. Az új edző, Szabó Álmos sem tudta azonban a belső tüzet lángra lobbantani benne. Jackl Vivien eljött Tatabányáról, Shane Tusup mellé szegődött, de azóta már csak részben készül vele. A 16 éves Jackl teste folyamatosan átalakulóban van, de neki is nagyon fájdalmas lehetett azt látni, hogy közel 25 másodperccel úszott gyengébben 1500 gyorson, mint a belgrádi Eb-n. Sós úgy fogta meg a lényeget, hogy a tehetség nem szállt el belőle.
Betlehem Dávid is váltott, ő átmenetileg megpróbálta az úszást Amerikában is, de nem jött be neki, nem is vágyik vissza. Betlehem 1500-on negyedik volt az olimpián, a 800-as részideje akkor jobb volt, mint a Szingapúrban 800-on elért eredménye, ami elég sokatmondó. Egy (fél)szezon után ítéletet mondani persze nem ildomos, de a jeleket szükséges analizálni.
Pádár Nikolett Amerikába megy az ősztől, Bowman csoportjával készül. A sztáredző szerint Pádár 400 gyorson is megállja a helyét, nemcsak kétszázon.
Mi lesz Budapesten 2027-ben?
Elgondolkodtató, hogy míg az Egyesült Államok egyszer sem akart úszó vb-t rendezni, és még a Los Angeles-i olimpián is egy stadionba viszik az úszást, Magyarország tíz év alatt harmadszor szerezte meg a rendezési jogot (2017, 2022, 2027). A nemzetközi szövetség zászlaját átvette a magyar elnök, a színpadon ezek után Mága Zoltán hegedűművész képviselte Magyarországot. A Hazám, hazám című dal is elhangzott, így mutatkoztunk be. Ez így szokás egyébként, a következő rendező mutat valamit magából, a koreai Gwangjuból is jött egy küldöttség Budapestre 2017-ben. Akkor a grandiózus(nak szánt) megnyitó keltett sokakban rosszallást, pontosabban annak a költségei. Most Szingapúr Kazany helyére ugrott be rendezőként a háború miatt, az ország egy szabadidőpark parkolóját alakította át 50 méteres versenyuszodává, ahol a szinkronúszást is le tudták bonyolítani. 100 milliárd forintos uszodai projekt fel sem merült.