A stadionokban zúg a szarházi, Kubatov a Facebookon hisztizik – miért áll a bál az NB I.-ben?

Az NB I. harmadik fordulójában a Ferencváros Nyíregyházára látogatott, és a vendégtábor már a hetedik percben elkezdte szidni Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökét. Pont azzal az édesanyját emlegető rigmussal, amit ő a Fidesz legnagyobb szégyenének tartva kikért magának legutóbbi interjújában, és már akkor elhatárolódást várt Kubatov Gábor FTC-elnöktől.

Volt a meccsnek olyan periódusa, amikor a hazai ultrákkal együtt, váltott kórusban szarházizták az MLSZ-t. Egyébként egy olyan meccsen, ahol semmi vitatható nem történt, a Fradi egy félidő alatt simán megverte a Szparit. Mindezt úgy, hogy minden stadionban levetítenek egy kisfilmet a bajnokik előtt, amiben felhívják a figyelmet: „A gyűlölet nem pálya.”

Az MLSZ már régóta betölti a bokszzsák szerepét, jó néhány stadionban szidják a vezetőit. Ennek a szokásosnál is nagyobb intenzitása azonban most a fiatalszabályként ismert új ajánlásnak tulajdonítható, ami miatt még mindig nem jutott nyugvópontra pár szurkolótábor, mert úgy gondolják, hogy sérült a versenysemlegesség.

A Fideszben is aktív Kubatov egyébként élharcosa az obszcenitás kiűzésének a lelátóról – legalábbis sokszor nyilatkozott erről. Ha küzd is ellene, ezúttal mintha nem zavarta volna a többször felharsanó kórus, a tiltakozásának nem bukkantunk a nyomára.

A Fradi elnöke még a bajnoki rajt előtt arról posztolt a Facebookon: „Szerintetek kire van kiírva a bajnokság?” Saját drukkerei közül is sokan nem értették, mi volt a célja ezzel, legalábbis a kommentekből erre következtethetünk. Azóta minden bírálatot megosztott az oldalán, mert szerinte ezek mind alátámasztják az ő igazát. A Ferencváros hét bajnokságot nyert zsinórban, a lehetőségei, a kerete összehasonlíthatatlanul jobb a riválisokénál, az elnök a megnyilvánulásai alapján mégis úgy látja, hogy indokolatlanul bántják a csapatát. Valószínűleg érezte a bevételkiesést, ami abból adódik, hogy nem tudnak megfelelni az új rendnek.

Mi is az a fiatalszabály, ami valójában ajánlás?

Az MLSZ májusi közgyűlése elfogadta, hogy azok a klubok, amik nem követik a szövetség ajánlását, nem juthatnak hozzá az erre az idényre klubonként meghatározott 500 millió forintos támogatás teljes összegéhez. Az MLSZ által hazai szabálynak nevezett ajánlás tehát valójában nem kötelező érvényű előírás, csak ösztönző. A pályán vagy a bajnokság állásában tehát semmilyen hátrány nem éri azt a csapatot, amelyik nem tartja be, büntetést sem kell fizetnie, csak a támogatás egy részétől esik el – ami persze szintén jelenthet jókora érvágást.

Az új ajánlás lényege, hogy minden csapatban legalább öt, magyar állampolgársággal (is) rendelkező játékosnak végig a pályán kell lennie, közülük pedig legalább az egyiknek 21 év alattinak kell lennie – a 2025–2026-os szezonban ez azt jelenti, hogy 2005. január 1-jén vagy utána születettnek. Cserélni természetesen lehet, de csak úgy, hogy továbbra is teljesüljön a kvóta, kivéve, ha egy érintett játékost kiállítanak, vagy megsérül, és nincs már több cserelehetőség.

Az idei szezonra azonban hoztak egy átmeneti szabályt is: azok a csapatok, amik az újat nem, de a tavalyi ajánlást teljesítik, idén is megkaphatják a tavalyi támogatási összeget. A tavalyi ajánlás szerint meccsenként átlagosan legalább 45 percet kell játszaniuk magyar játékosoknak, illetve legalább 45 percet 21 év alattinak. Az előző idényben 325 millió forint volt a támogatás, így amelyik csapat az új ajánlást nem teljesíti, de az előzőt igen, ebben a szezonban csupán 175 millió forintot bukik, nem kell mind az 500 millióról lemondania.

Kubatov Gábor, aki egyben a Fidesz pártigazgatója is, az új ajánlás elfogadását már a májusi közgyűlés után a legostobább döntésnek nevezte, amióta Csányi az elnök. Azt sérelmezte, hogy velük nem egyeztettek. Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt a kérdésben, ő viszont üdvözölte a döntést, még ha eddig a felcsúti klub sem járt épp élen a magyarok szerepeltetésében.

Csányi már március végén úgy nyilatkozott az M4-nek, hogy szerintük vannak olyan magyar fiatalok, akik elérik a helyettük játszó külföldiek szintjét, és már akkor finoman felvezette, hogy változásokra lehet számítani. Sőt, már a 2022-es közgyűlésnek a legfontosabb üzenete az volt, hogy teret adjanak a tehetségeknek. Az, hogy végig a pályán legyen egy magyar fiatal, nem eretnek gondolat, mert már az előző kiírásban nyolcvan perc volt az átlag. Innen nem tűnik radikális, megugorhatatlan feltételnek a plusz tíz perc.

Emellett van egy ajánlása a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézetnek (NSMI) is, ami az akadémiai munkát ellenőrzi és finanszírozza, és az ajánlás betartásától teszi függővé az akadémiai támogatás egy részét. Ez értelemszerűen csak azokra a klubra vonatkozik, amik mögött kiemelt állami akadémia is van (az élvonalbeli csapatok közül: DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC). Az NSMI ajánlása részben átfedést mutat az MLSZ-ével: ők is öt magyar játékos szerepeltetését írják elő, de olyan feltételt nem támasztanak, hogy hány 21 év alattinak kell pályán lennie. Ehelyett átlagos „fiatalperceket” írnak elő, amiknek a száma csapatonként változó, és többféle szorzó is befolyásolhatja.

Az NSMI egyik vezetője egyébként 2023 nyara óta Szalai Ádám, a válogatott korábbi csapatkapitánya. Szalai visszautasította, hogy ő ne egyeztetett volna mindegyik klubbal. 51 találkozón vett részt, ahol amellett érvelt, hogy a magyar foci fejlődése érdekében játszassák a fiatalokat, hiszen ezért kapnak bőséges állami támogatást. Mint mondta, volt, ahol angolul, megesett, hogy spanyolul magyarázta el, mi a cél, ha éppen külföldi vezetője van egy akadémiának.

Az MLSZ-től is azt az információt kaptuk, hogy a szövetség új ajánlásáról folyamatos volt mindenkivel a kapcsolat, az egyeztetés, így természetesen a Ferencvárossal is.

Az akadémiai támogatás, amiért sokáig semmit nem kellett tenni

Bár már a Fidesz hatalomra jutása előtt is előszeretettel használták az akadémia szót szerte az országban, a magyar állam először 2011 végén adott központi támogatást fociakadémiáknak. Fejenként 200 millió forint jutott Agárdnak (MTK), Felcsútnak, Győrnek, Szombathelynek és a Honvédnak. A hollandok elleni 8–1-es amszterdami vereség után, 2013 októberében Csányi Sándor MLSZ-elnök azt nyilatkozta, hogy lesz olyan akadémia, aminek a belga székhelyű Double Pass (DP) által elvégzett független felmérés a töredékében sem igazolja az önképét.

A DP nem csupán talpra állította a belga focit, Németországból is kapott megbízásokat, de a legnagyobb klubok is együttműködtek vele, hogy egységes rendszerré fejlesszék az utánpótlásukat, hiszen az a jövő záloga. Az első magyarországi felmérésük eredménye siralmas lett, a felcsútiak például a kilencedik helyen zártak. A Double Pass egyébként kilenc év után már nincs itt. Arról, hogy az észrevételei mennyire épültek be az akadémiák mindennapjaiba, a szakmai programjaiba, az utánpótlás-válogatottak eredménytelenségét látva lehetnek kételyeink.

Vannak országok, amelyekben eleve jól működő akadémiák vannak, annál is inkább, mert a játékosok értékesítéséből származó bevétel kellett a megfelelő működéshez, hiszen állami támogatásra nem számíthattak.

Nálunk sokáig úgy jutottak az adóforintokhoz az akadémiák, hogy az állam nem kért cserébe semmit. Ez mindenképpen hungarikum, és az élsporttól teljesen idegen.

Egy külföldi példa, hogy lássuk, miként működik ez máshol. A brit sport támogatási rendszerében van egy testület, ami kiválasztja, melyik szövetséggel szeretne együttműködni, mert támogatásra érdemesnek gondolja az erőfeszítéseit. Miután garantálják a támogatást, ezért olimpiai érmeket kérnek cserébe, és ha ezek nem teljesülnek, akkor nem újítják meg a következő ciklusra a támogatást, hanem másikat választanak, ahol megtérül a befektetés.

Nemcsak a magyar akadémiák rendszeréből, hanem az egész magyar sportból sokáig teljesen hiányzott és sokszor ma is hiányzik a számonkérés, a követelményrendszer hiányában pedig mindenki éveken át azt csinált, amit csak akart. Ráadásul a fociban van egy másik forrás, a társaságiadó-kedvezmény (tao), itt sem kellett megjelölni rövid vagy hosszú távú célokat. 2019 őszén jutottunk el oda, hogy tíz kiemelt állami akadémia lett. Azóta a szombathelyi akadémiától megvonták a kiemelt státuszt, a klub a harmadik vonalban senyved. A fent már említett hét élvonalbeli csapat mellett van még ilyen akadémiája a másodosztályban szereplő Honvédnek és Vasasnak is.

Az akadémiáknak járó támogatást 2023 nyarán milliárdokkal kurtították meg, és senki nem háborgott, vélhetően azért, mert érezték, hogy így is bőséges az állami támogatás. Ekkor vezette be az NSMI azt a produktivitási rendszert is, aminek az új ajánlásai meghatározott számú fiatalpercekhez kötik az akadémiai támogatás egy részét. Szalai Ádám nem véletlenül mondta, hogy ha egyszer nem lesz ez a forrás, ezeknek az intézményeknek akkor is el kellene boldogulniuk valahogy, ami csak kemény munkával lehetséges.

Az edző szerint nevetséges, de van, aki profitál belőle

Az MLSZ új ajánlása az első forduló után heves kritikákat kapott, Robbie Keane Fradi-edző nevetségesnek minősítette, hogy neki figyelnie kell ezekre az ösztönzőkre, és nem a lehető legjobb csapatot tartja a pályán. Az álláspontja már csak azért is érdekes, mert márciusban még így nyilatkozott: „Én is 17 évesen kezdtem játszani a felnőttek között, és szeretem is megadni a lehetőséget a fiataloknak. Ha kell, hozok még fiatalokat.”

Keane az első fordulóban még betartotta az ajánlást, a másodikban és a harmadikban már nem, így mostantól már teljesen mindegy, hány magyar van a pályán. Ezzel a Ferencváros idénre lemondott 175 millió, MLSZ-től érkező forintról, ami, mondjuk, egy közepes légiós éves bére vagy egy rangosabb mérkőzés jegybevétele. (A 325 milliós támogatás feltételei, azaz a tavalyig érvényes ajánlások Tóth Alex, a visszatérő Ifjabb Lisztes Krisztián és a már beállított Madarász Ádám játékperceivel teljesíthetők.)

A 20 éves Gruber Zsombor így is az egyik nagy nyertese a fiatalszabálynak. Ő már télen is ott volt a Fradiban Keane januári érkezésekor, de akkor az új edző elengedte kölcsönjátékra. Most sem számolt vele az első fordulóban, a másodikban viszont egy gól mellett volt egy gólpassza, Nyíregyházán lőtt egy szép gólt, és értékesített egy tizenegyest, három találattal Molnár Rajmund mögött a második helyen állt a góllövőlistán. Az MTK-s Molnár egyébként 22 éves.

Bár Keane végül elengedte az ajánlás betartását, ezzel együtt is elmondható, hogy ha nincs ez az ösztönző, Gruber feltehetően nem kap ennyi lehetőséget csatárposzton, és mint a példa mutatja, nem lóg ki lefelé. Sőt, eddig egyik magyarról sem mondható, hogy fék lenne a csapatban. Elég csak a Ludogorec elleni 3–0-ra gondolni, ahol nemcsak a gólszerzők magyarok, de még a gólpasszok adói is, és egyébként a BL-ben is teljesítette Keane az MLSZ ajánlását, noha ott aztán kiállhatott volna akár tizenegy külföldivel is.

Az is látszik, hogy azok a fiatal magyarok, akik eddig kallódtak valahol a világban, most itthon építhetik fel magukat újra, mint például a 22 éves Németh András a Puskás Akadémiában. Abban mindenki egyetért, hogy mindegy, milyen poszton, de játszani kell a hosszú távú fejlődés érdekében, mert nem olyan gazdag a magyar foci, hogy beleférjen egy-egy eltékozolt év. Ifjabb Lisztes Krisztián is visszatért kölcsönbe a Frankfurttól, mert a játék a legfontosabb. (Az ő korábbi eladásából befolyó összeget a klub megtarthatta, nem kell visszaadnia az NSMI-nek.)

A győri edző, Borbély Balázs sem értette eleinte, mit kell tennie, ő is azt kifogásolta, hogy nincs nekik leírva tisztán és világosan, mi kell a többletforráshoz. Ám az is lehet, hogy neki nem szóltak házon belül. Ettől függetlenül épp a Győr volt az, ahol négy 21 év alatti is pályára lépett a ZTE ellen vasárnap, amivel első lett a különversenyben, és az egyenlítő gólt is a 20 éves Huszár Marcell szerezte.

A 175 milliós elvonás mellett van még egy retorzió a rendszerben, ezt az NSMI szabja ki: ha a hét első osztályú akadémiai klub közül valamelyik nem teljesíti a szezonra vállalt fiatalperceket, akkor az akadémia szakmai támogatásának a negyedét elveszíti. Azt azonban egyelőre nem közölték, hogy egy-egy akadémia támogatása konkrétan mennyi, és azt sem, hogy mekkora percmennyiséget vállaltak egyenként a pénzért cserébe.

Azt a diósgyőri sportigazgató, Kovács Zoltán elárulta, hogy ők 7000 percet vállaltak. 2020 első felében egyébként az akadémiák közül a legtöbb pénzt, 1,2 milliárd forintot a Puskás Akadémia kapta, ezt egy akkori közérdekű-adat-igénylésből derítettük ki. Az arányok feltehetően nem sokat változtak.

A következő fordulókban még többet láthatunk abból, hogy mennyire sikeres az MLSZ ösztönzője, de egység aligha várható, kritikák biztosan lesznek. A válogatott viszont akár már a szeptemberi vb-selejtezőben profitálhat Gruber jó formájából.