Mint a filmekben: fogadási csalás, maffia, pókerkártyákat beolvasó Röntgenasztal – a botrány, ami megrázta az NBA-t
Kash Patel, az FBI igazgatója nemes egyszerűséggel „észveszejtőnek” nevezte csütörtöki sajtótájékoztatóján azt a sportfogadási- és szerencsejátékbotrányt, amiben letartóztatták az NBA-sztár Terry Roziert és a korábban az NBA Hírességek Csarnokába játékosként beválasztott Chauncey Billupst, aki a letartóztatásig a Portland Trail Blazers csapat vezetőedzője volt. Kettejük mellett egy harmadik NBA-közeli személy is biztosan érintett, a korábbi játékos és segédedző Damon Jones.
Túlzásnak tűnhet Patel kijelentése, de az eddig ismert tények alapján valóban egy észveszejtő botrányról beszélünk: a több tízmillió dolláros csalás alapjaiban rengetheti meg az NBA-t, az olyan, hollywoodi filmekbe illő részletek, mint a pókerkártyákat olvasni képes röntgensugaras asztal, a speciális, jelölt kártyákat detektáló kontaktlencsék és szemüvegek, na meg a nagybetűs Maffia lehető legnagyobb mértékű bevonódása olyanokhoz is eljuttatja majd a történteket, akik alapvetően semennyire nem követnék az NBA-t.
Ilyen szempontból az is jelzésértékű volt, hogy az FBI közvetlenül a 2025-26-os NBA-szezon nyitónapja utáni hajnalon csapott le: a dolog a lehető legrosszabbkor jött a kosárligának, hiszen ahelyett, hogy az új szezon indulásáról beszélne mindenki, egy rendkívül kínos botrány van a középpontban.
Sőt, igazából kettő, az FBI ugyanis két, egymással párhuzamosan felgöngyölített ügyben emelt vádat összesen 34 személy ellen, külön kezelték ugyanis a sportfogadási csalásokat, ami leginkább az NBA bennfentes kereskedelmi ügye lesz majd, és külön a pókercsalásos bulit, amiben nagypénzű játékosoktól csaltak ki őrült összegeket NBA-közeli személyek tudatos szerepvállalásával.
Maguk ellen fogadtak
A két ügy több szálon is összeér, hiszen mindkettőben NBA-közeli figurák érintettek, olyan is van, aki mindkét bűncselekmény-sorozatban részt vett a gyanú szerint, és mindkettőt a maffia intézte.
A sportfogadási csaláson belül két külön módszerrel próbáltak meg minél több pénzt kiszedni a fő fogadóirodákból. Az egyik irány arról szólt, hogy bizonyos játékosok és edzők olyan, a nyilvánosság számára nem elérhető információt szolgáltattak sportfogadóknak, amikkel befolyásolni tudták a piacot. Olyanokra kell gondolni, mint hogy bizonyos meghatározó játékosok melyik mérkőzéseken fognak pihenni, ki az, aki kisebb, a hivatalos sérültlistán nem megjelenő problémával bajlódik – például 2023-ban az ügyben érintett Damon Jones előre jelezte a bűntársainak, hogy egy bizonyos „3-as számú játékos” kihagyja majd a Los Angeles Lakers és a Milwaukee Bucks meccsét, ezért rengeteg pénzzel érdemes megjátszani a Bucks győzelmét. A leírás a Lakers sztárjára, LeBron Jamesre illik, aki valóban kihagyta azt a mérkőzést. (James érintettsége nem merült fel.) A FBI által kiadott iratokban egyébként ezzel együtt hét olyan mérkőzést jelöltek meg 2023 februárja és 2024 márciusa között, amiknél felmerült a fogadási csalás gyanúja.
A másik vonalon pedig aktív NBA-játékosok, mint például a csütörtöki letartóztatáskor is megnevezett Miami Heat-kosaras Rozier manipulálták a saját, a fogadóirodáknál is szereplő mutatóikat azzal, hogy szándékosan bizonyos fogadási tételek ismeretében játszottak, vagy épp bizonyos meccseken a vártnál előbb kértek pihenőt és szálltak ki abból a meccsből, hogy a mutatók ne érjék el a fogadóirodák által várt szintet.
Aki nem naprakész a sportfogadások világában, azoknak mondjuk, hogy manapság tulajdonképpen mindenre és bármire lehet fogadni a legnagyobb sporteseményeknél. Akár valós időben arra, hogy egy kosármeccsen a következő pontszerzés A vagy B csapattól jön, az egy kétpontos, egy hárompontos vagy netán egy büntető lesz, hogy egy játékos az adott meccsen bármelyik statisztikai mutatóban bizonyos érték alatt vagy fölött végez – mondjuk lesz-e legalább 3 blokkja vagy sem. Ezt pedig a legjobban maga a játékos tudja kontrollálni, ha például előre jelezte a bűntársaknak, hogy a kedd esti meccsen nem fogja elérni a 4 lepattanót, akkor 3 lepattanónál állva fáradtságra vagy kisebb sérülésre hivatkozva vagy cserét kért, vagy a fennmaradó időben egyszerűen nem ment már lepattanózni.
Rozier esetében egy 2023. március 23-i meccset meg is jelölt az FBI: ezen végül összesen 9 perc 34 másodperc játék után nem tért vissza, és előre jelezte is a bűntársaknak, hogy nem fog sokat játszani. Rozier egyik állítólagos bűntársa 100 ezer dollárt kapott ezért az információért, az ehhez hozzájutó sportfogadók pedig összesen 259 ezer dollár értékben fogadtak Rozier játékára. Arról nincs információ, hogy a több mint negyedmillió dollárral mennyit nyertek.
A sérültlisták kezelése, illetve a sérülésekre vonatkozó információ eddig is nagyon szabályozott volt az NBA-ben (meg minden nagy amerikai sportágban), de a mostani csalássorozatot látva alighanem további szigorításokat vezethet majd be az NBA válaszul.
Beszállt a maffia
A maffia szerepvállalása főleg a másik, megkent pókerjátszmáknál jelentős. Itt aktív és korábbi NBA-alakokat használtak arra, hogy egy-egy, a maffia által szervezett pókerparti vonzó legyen a legpénzesebb réteg számára – elég jól is hangzik, hogy az ember egy este az NBA-halhatatlan Chauncey Billups mellett ülve játszhat el vagy nyerhet meg kisebb vagyonokat. Azt viszont nem reklámozták előre, hogy mindent úgy szerveztek meg, hogy elszedjék az ilyen, behálózott emberek pénzét.
Ehhez egészen speciális eszközöket vetettek be, olyan asztalokat, amik képesek voltak a fel nem fordított lapokat bevizsgálni, hogy kiderüljön, ki mikkel játszik. De használtak különleges, az előre megjelölt lapok követését szolgáló kontaktlencséket és szemüvegeket, de olyan zsetontárolókat is, amik szintén képesek voltak a lefordított lapokról megmondani, hogy azok micsodák.
Mindebben ráadásul nem kis halak vettek részt: a filmekből, sorozatokból is ismert úgynevezett New York-i Öt Családból négy intézte a pókeres csalást. A Bonanno, Gambino, Genovese és Lucchese családok együtt intézték a sok millió dolláros ügyletet. A Colombo család neve (legalábbis egyelőre) nem került elő az ügyben. Az Öt Család egyébként a szintén hírhedt szicíliai-amerikai maffiahálózat, a La Cosa Nostra része.
Az FBI közlése szerint a pókeres csalás volt a szofisztikáltabb a két ügy közül, ebben 2019 óta tartott a nyomozás, többek között Miamiban, Manhattanben és a New York melletti, elsősorban a leggazdagabbaknak otthont adó Hamptonsban vizsgálták a privát, meghívásos pókerpartikat. Az ügyben emellett egy fegyveres rablás és zsarolás is felmerült.
A két ügy, a sportfogadási csalás és a pókeres kifosztás összesen 11 államra terjedt ki.
Sok az érintett, kevés az információ
Az FBI pénteki közlése szerint a 34 vád alá helyezett érintettből 6-an a sportfogadásos oldalon érintettek, a másik bűnügyben pedig 31-en, ami azt is mutatja, hogy a nyomozás szerint 3-an mindkét ügyben szerepet játszottak (ők a korábbansportogadás miatt az NBA-ből egész életére kitiltott Jontay Porter, egy bizonyos Eric Earnest és Shane Hennen). Ezek egyike lehet a pókeroldalon elkapott Billups, akire elég jól illik a másik ügy egyik érintettjének leírása, de név szerint egyelőre még nem nevezte meg abban az ügyben az FBI. Csak annyit írtak, hogy egy Oregon államban élő férfi az érintett, aki 1997-2014 között játszott az NBA-ben, majd 2021-ben edző lett a ligában. Billups életrajzát vizsgálva azt látjuk, hogy tökéletesen illik rá a leírás.
Lesz mit elsimítani
Az FBI ezúttal szándékosan nem udvariaskodott az NBA-vel, a szezonnyitó után egyből ajtóstul rontott a házba. 18 éve, 2007-ben még egész más volt a helyzet, előzékenyen megvárták, amíg lement az NBA nagydöntője, amiben a San Antonio Spurs simán, 4-0-ra verte a Cleveland Cavalierst, majd hat nap múlva közölték, egy elég nagy sportfogadási botrányra bukkantak, amiben a liga egyik elég sokat foglalkoztatott bírója, Tim Donaghy is érintett.
Donaghy olyan meccsekre fogadott, amiket ő maga vezetett, tehát befolyásolni tudta azok alakulását, illetve ezekről a meccsekről előre el is adott információkat sportfogadóknak, olyanoknak is, akik kapcsolatban álltak a maffiával. Az utólagos vizsgálat szerint Donaghy 2005-07 között legalább 113, általa vezetett meccsre fogadott, és bár 100%-osan nem tudták bizonyítani, hogy manipulálta a meccseket, de valahogy mindig úgy alakultak bizonyos mutatók, hogy azok a fogadásinak kedvezzenek. Donaghyt 2008-ban 15 hónap börtönre ítélték.
A Donaghy-botrány egyébként elég jól dokumentált, a főszereplő a börtönben ülve könyvet írt Personal Foul (Személyi hiba) címmel, a Netflix sportbotrányos sorozata, az Untold is feldolgozta a csalás sztoriját, 2019-ben Inside Game (Belső munka) címmel egy film is kijött az ügyről, ebben Donaghy olvasatában ismerhetjük meg a történteket, vagy legalábbis azok egy részét.
De nem Donaghy ügye volt az egyetlen sportfogadási botrány az NBA körül az elmúlt időben. 2024 márciusában kiderült, hogy az NBA-szinten nem túl magasan jegyzett Jontay Porter ellen szövetségi vizsgálat indult sportfogadási csalás miatt. Porter NBA-meccsekre, köztük saját csapata, a Toronto Raptors meccseire is fogadott, hasonló módon, mint azt korábban felvázoltuk, vagyis sérülésre, fáradtságra hivatkozva manipulálta saját statisztikai mutatóit. Az NBA egy gyors, de alapos vizsgálatot lefolytatva a botrány hírének kirobbanása után 3,5 héttel már örökre el is tiltotta a ligától. A vizsgálat során például olyan részletek derültek ki, hogy egy fogadó Porter segítségével csinált 80 ezer dollárból 1,1 milliót.
Porter esete után 2025 januárjában a most az FBI által is megnevezett Terry Rozier került a figyelem középpontjába, róla a Wall Street Journal írta meg, hogy fogadási csalás miatt nyomoznak ellen. A liga itt is gyorsan lépett, de nem talált semmi problémát Rozier esetében, aki simán végigjátszotta a szezont.
Az NBA nyári szünetében, június végén aztán a Malik Beasley elleni szövetségi vizsgálat részletei derültek ki, emiatt a Detroit Pistons villámgyorsan vissza is vonta a játékosnak tett hároméves, 42 millió dolláros szerződésajánlatát. Beasley-t azóta sem igazolta le senki úgy sem, hogy közben az ügyészség közölte, már a játékos már nem célpont a nyomozás során.
Ezek után jött a legnagyobb bomba, Rozier és Billups botránya, amiben nagyon jó eséllyel további nagy nevek is ott vannak az érintettek között, csak az FBI még nem hozta nyilvánosságra a kilétüket.
A botrány kirobbanása után az NBA egyébként egy szűkszavú közleményben reagált, közölve, hogy egyelőre vizsgálják a szövetségi vádiratokat, és együttműködik a hatóságokkal. Roziert és Billupst azonnali hatállyal felfüggesztették, az FBI és a többi nyomozó hatóság állításait pedig a lehető legnagyobb komolysággal kezelik.
Hamar jött a baj
A sportfogadás viszonylag rövid ideje számít legálisnak Amerika-szerte, az NBA a többi nagy sportligával (NFL, NHL, MLB) együtt 2018-ban kötötte meg az első sportfogadási szerződéseit, miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság egy ítéletével kimondta, hogy minden állam maga dönthet a fogadás tiltásáról vagy engedélyezéséről, ezzel eltörölte a szövetségi tiltást.
Az ide vezető út viszont nem volt nagyon sima, és nem csak Donaghy 2007-es fogadási csalásos ügyére kell gondolni. Az NBA-t 2014-ig irányító David Stern 2012 decemberében még úgy fogalmazott, amikor New Jersey akkori kormányzója, Chris Christie legalizálta a sportfogadást, hogy az államnak fogalma sincs, mit is csinál, és csak az érdekli, hogy pár dollárt keressen, mással nem foglalkoznak.
Alig két évvel később Stern utódja, az addig mellette dolgozó Adam Silver már egészen más hangot ütött meg, a New York Timesban megjelent véleménycikkét ezekkel a mondatokkal kezdte: „A profi sportokra való fogadás jelenleg az Egyesült Államok nagy részén, Nevada kivételével, illegális. Úgy gondolom, hogy más megközelítésre van szükségünk.”
Ezután még négy év telt el, hogy a sportfogadás mind az 50 államban, minden felnőttkorú számára elérhető legyen, hét évre rá viszont már minden sport megtapasztalta a maga kisebb-nagyobb, az NBA esetében most elég méretes botrányát.
Hogy a sportfogadás miért éri meg a nagy ligáknak, az nem nagy kérdés. Csak 2024-ben 149,6 milliárd dollárt tettek fel sportfogadási irodáknál az amerikaiak, ami 23,5%-os növekedés az előző évhez képest. Ez 50 ezer milliárd forintot jelent, csak összehasonlításképp, a teljes magyar GDP 81 ezer milliárd forint volt 2024-ben.
Ebből a pénzből a fogadóirodákkal szerződő ligák is sokat kapnak, a pontos részletek viszont üzleti titok miatt nem ismertek.
Felhasznált források: BBC | The Athletic | The Athletic
