Mit kap meg egy horvát focistagyerek, és mit nem a magyar?

Balogh Tamás az ötödik szezonjára készül az angol Premier League legutóbbi idényében a kilencedik helyen végzett Brentfordnál. Európai vezető játékosmegfigyelő a pozíciója, eleinte a kelet-európai országok tartoztak hozzá, de a portfóliója mára kibővült az ibériai, francia és a belga térséggel, kifejezetten nagy terület tartozik hozzá. Tíz éve még hihetetlennek látszott, hogy egy topbajnokságban ilyen pozíciót kaphat, de ma már kiemelten fontos szerepe van a kollégáival a mindenkori játékoskeret kialakításában.

Elsőként azt kérdeztük a 36 éves szakembertől, hogy mikor hallott először erről a klubról, illetve a tulajdonosáról, Matthew Benhamről. Róla csak röviden: az Oxfordi Egyetem fizika szakát végezte el, 2001-ben egy statisztikai modell kifejlesztésével lépett be a sportfogadópiacra, amivel rengeteg pénzt keresett, és mivel 14 éves korától a Brentford szurkolója, 2012-ben megvásárolta a klubot. A filozófiájának szerves része a kezdetektől az adatalapú elemzés: az összes létező adatot összegyűjtötték a játékosokról, így közelítettek az átigazolásokhoz.

„A futball világában dolgozóknak a klub sikertörténete és a mögötte álló, újító szemléletű tulajdonos nem volt ismeretlen – nekem sem. Már a Videoton színeiben is konferenciákra jártam, és ezeken az ő innovációikról is hallottam. Matthew Benham akkoriban a dán Midtjyllandban is tulajdonos volt, oda pedig igazoltak fiatal magyarok, ebből a szemszögből is figyeltem őket. A sportigazgatóval, Lee Dykesszal is egy konferencián ismerkedtem meg, jó viszonyba kerültünk, majd a több év ismeretség ellenére 6-8 hónapon át tesztelt, mielőtt ajánlatot kaptam a Brentfordtól. Nem tudom, hogy volt-e más jelöltje, vagy én voltam az első számú kiszemelt erre a pozícióra. 2022 nyarán kezdődött a szerepvállalásom, eleinte egyéves szerződéssel, de most már bíznak annyira bennem, hogy hosszabb idejű megállapodás köt hozzájuk. Talán elmondhatom, hogy kölcsönösen elégedettek vagyunk, és nagyon jól érzem magam, nagy köszönet jár ezért Leenek is. Számomra ez a futball mesterképzése: egy nagyon motiváló közegben csupa jó ember és nagyszerű szakember vesz körül, akiktől nap mint nap rengeteget tudok tanulni és fejlődni. Ráadásul már egy kiváló magyar munkatársam is van itt, Darázs Tamás.”

Balogh székesfehérvári születésű, az élsporthoz nem volt kötődése, inkább a számítógépes menedzserjátékokból merített. Egy-egy ilyen játék már évekkel ezelőtt is rávilágított egy klubstruktúra alapjaira, a különböző részlegekre, de ez kétségtelenül csak a felszín, emellett rengeteg tanulásra, fejlődésre és elhivatottságra volt szüksége. Szülei a Vidi legendás európai nagy menetelését közelről követték 1985-ben, nagybátyja VHS-kazettán megőrizte a döntő felvételét, bele is nézegettek utólag még sokáig.

Neki szurkolóként testközelből egy Magyar Kupa-győzelem jutott, majd a klub marketingosztályára vették fel 2012-ben, amikor közben még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre járt. A Videoton portugál edzőjével, Paulo Sousával nem dolgozott együtt, de a szakembernek is köszönhetően a klub elkezdett úgy működni, mint egy multi kicsiben, eközben folyamatosan bátorították arra, hogy képezze magát. Ez idő tájt a videóelemző, Késedi Gábor tanította meg sok mindenre, aki a válogatott mellett dolgozott már Dárdai Pál idején 2014-től, később Bernd Storck mellett is.

„Null kilométeresen is inspiráló közegnek gondoltam a focit. Szerencsére több jó magyar és külföldi edzővel, szakemberrel is dolgozhattam együtt, akiktől sokat tanultam. Sokukkal a mai napig jó, sőt mondhatom, baráti viszonyt ápolok. Többek között Késedi Gabinak is hálás vagyok, mert sok mindenben felnyitotta a szemem, elmagyarázta és levezette az összefüggéseket, ami azért is jól jött, mert nekem nem volt érdemi focimúltam. Szívtam magamba a tudását.

Volt, hogy magyar kifejezéseket kerestünk egy buszúton különféle angol adatokra.

2016 körül talált meg a feladat, hogy alakítsunk ki egy játékosmegfigyelő-hálózatot, egy teljes rendszert. Hadnagy Zsolttal, Pető Tamással és a többi kollégával összeraktuk az NB III.-ban szereplő csapat keretét is, ahol olyan képességű játékosok voltak, akik az élvonalra még nem érettek, de nagy potenciált láttunk bennük. Bolla Bendegúz és Mocsi Attila a válogatottságig jutott az akkori kiszemeltjeinkből, de például Zeke Máriót is itt építgettük. Kovács Zoltán sportigazgató terelt az első csapat felé, de a klub egésze és minden benne dolgozó sokat segített, a tulajdonostól és az ügyvezetőtől a gyúrókig. A 2018-as bajnoki címet és Európa-liga-csoportkört, amikor a Chelsea, a PAOK és a BATE volt az ellenfelünk, már magaménak is érzem, az akkori keret kialakításában már tevékeny szerepet vállaltam. Számomra alapvetés, hogy a futball ezen területe is csapatjáték, nem one man show. Klubot építeni és sikereket elérni bármelyik országban és ligában kizárólag közös munkával lehet.”

A Videotonnál nem volt ismeretlen a játékosmegfigyelő, vagyis a scout fogalma, aki követi a fiatalokat és a piac mozgásait, de azt együtt dolgozták ki, milyen szempontok szerint végezzék a munkájukat. A tehetségeket könnyű észrevenni, de a scoutnak arra is válaszokat kell adnia, hová lehet eljuttatni egy fiatalt, mit van még az adatok mögött.

Ukrán középpályás, brazil center – ők már Balogh kiszemeltjei

„Persze, benne van az emberben, hogy majd ő lesz az, aki felfedez egy szupersztárt, észreveszi azt, amit más nem. De ez ma már nem így megy, és már tíz évvel ezelőtt sem volt igaz. Régebben még ki lehetett szúrni valakit, akiben más esetleg nem látott fantáziát, de ma már olyan információbázis van, amiről még tíz éve is csak álmodhattunk. Ma már a szurkolók is hőtérképet nézegethetnek, és már nemcsak az xG a fontos, hanem más mutatók is legalább annyira. A Brentfordnál még inkább igaz, hogy csapatban dolgozunk, mert a mi munkánk a döntéshozatalt segíti elő, adatokkal tudunk tájékoztatni.

A jelenlegi fociban az idő döntő tényező, az átigazolások ezen a szinten sok esetben egy-két órán múlnak, mert a klubok ebben a szegmensben is versenyeznek egymással. Anglia speciális közeg, a brexit után a fociban visszatértek a szigorú szabályozásokhoz, munkavállalási engedélyt akárki nem kaphat. Ehhez magas szintű bajnokságban kell szerepelnie, vagy a válogatott meccsek jelentős részén játszania kell a játékosnak, különben nem kaphatja meg az előírt pontszámot a licenchez. Az ukrán középpályás, Jehor Jarmoljuk átigazolásában már aktívan szerepet vállaltam, és ebben az esetben is fontos volt, hogy az ajánlatunkat időben tettük. Bíztunk abban, hogy az intenzitásban még a topligák közül is kimagasló Premier League-hez könnyen és gyorsan tud adaptálódni. Igazunk lett, azóta már száz meccs felett jár a csapatunkban. A rendszerünkben sok játékos van, ezt az adatbázist folyamatosan frissíteni kell, a foci állandó mozgásban van.”

Az adatok sok mindenre rámutatnak, de az ördög a részletekben rejlik, és van, ami nem látszik az adatbázisokban. Balogh fő szabályként kijelentette, nem szabad abba a hibába esni, hogy az adat mindenekfelett áll.

A szocializáció, a magánélet, a baráti kör, a beilleszkedés várt gyorsasága ugyanolyan fontos dolog egy sikeres üzlet szempontjából. Amikor a Milan a 90-es évek végén Andrij Sevcsenkót figyelte a Dinamo Kijevnél, nem a pályán mutatott teljesítménye érdekelte az Ukrajnába érkező olasz scoutokat, hanem elsősorban a magánélete. Mennyire alkalmas a váltásra, arra, hogy egy világvárosban éljen, mennyire alkalmas a környezete, a barátnője arra, hogy ebben a váltásban segítse. Hogy a csillogás ellenére a focira tudjon koncentrálni.

„Rizikó mindig van, a munkánk legfőbb része, hogy ezt a rizikófaktort tudjuk csökkenteni. Szerintem egy scout akkor végzi igazán jól a dolgát, ha az adatokon túli világról is van képe. A kapcsolati háló ilyenkor nagy segítség, sok információt tudnak adni az edzők, a korábbi játékostársak. Nem árt az ügynökökkel bizalmi viszonyban lenni, de lehet, hogy egy korábbi edző adhat olyan plusz infót, ami sokat ér. Sok esetben nem egy kört kell futni, hanem sokkal többet, és folyamatosan kell csekkolni az infókat.

Amikor mérkőzések után vagy edzőtáborokban hotelekben ülünk, igazából akkor is dolgozunk, mert millió kapcsolódási pont lehet, és ezeket ki kell használni. Az átigazolás rizikóját így lehet csökkenteni, de ez sohasem lesz nulla, ezzel mindenki tisztában van. A minél teljesebb kép kialakítása a mi dolgunk.”

A brazil center, Igor Thiago megszerzését már ő is szorgalmazta, folyamatosan nyomon követték a statisztikáit a bolgár bajnok Ludogorecben. Thiago a brazilok első vb-meccsén kezdő volt, mindez nagy elismerés a Brentfordnak, hogy a brazil válogatott kezdőjébe ad játékost. A norvég középső védő, Kristoffer Ajer is a klubnál fejlődött az elmúlt öt évadban, őt a Celtictől igazolták át.

A Brentford nem jelölt meg konkrét összeget Baloghnak, hogy mennyi pénzt kell termelni szezononként a játékosok eladásaiból. Vannak játékosok, akik transzferklubként tekintenek a Brentfordra, de olyanok is, akikben azt látják, hogy évekig tudják stabilan szolgálni a céljaikat, hogy évről évre fejlődve, stabil Premier League-klubként kiharcolják a nemzetközi kupaszereplést. A mostani szezonban közel voltak ehhez, végül a rosszabb gólkülönbségük miatt maradtak le a Konferencia-ligáról.

Balogh naprakész a magyar fociból is, látja a tehetségeket, és szerinte nincs szignifikáns különbség egy magyar, egy cseh vagy egy horvát játékos mutatói között, amikor 14-16 évesek. Ha csak a számok szerepelnének az adatlapon, nem lehetne megkülönböztetni, ki melyik nemzethez tartozik. Egy spanyolnál már más a helyzet, ott élesebben elkülönül a technikai képzettség. Amikor a magyaros technika kifejezést felvetettem, elmosolyodott, és arra gondolt, biztosan mindegyik nemzet szeret mondani magáról ilyesmiket. 10-15 fiatal játékost monitoroznak a régiónkból, név szerint persze nem említhette meg, hogy kiket.

A magyar kapusképzésnek jó híre van

Nyugat-Európában a magyar fociról nem a technikát, hanem a kapusképzést szokták kiemelni és elismerően beszélni róla. Nem véletlen, hogy Tóth Balázs befutott az angol másodosztályban, Yaakobishvili Áron a Barcelona tagja, Pécsi Ármint a Liverpool igazolta le, és a Real Sociedadban is van magyar kapus. Csenterics Adrián pedig már egy éve a Meridát erősíti, ami a Brentford partnerklubja.

Dibusz Dénes és Gulácsi Péter performansza is öregbítette a kapusképzés hírnevét. Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos nem Magyarországon nevelkedtek, így ebből a szempontból náluk fontosabb karrierút lehet Tóth Alexé, aki közbülső lépcső nélkül került Angliába, és ha megállja a helyét, az fontos jelzés lesz az angol kluboknak, a piacnak, hogy a magyar ligát már nem lehet csak kézlegyintéssel elintézni.

„Nagykanizsa és Varasd közt hány kilométer van? Hetven? Mohács és Eszék között még annyi sem. Nem hiszek abban, hogy a határ egyik oldalán lévő, genetikailag nagyon hasonló horvátok tehetségesebbek, alkalmasabbak a futballra. Az egyetlen, ami számít, hogy 16-17-18 évesen milyen intenzitású egy-egy meccs, és persze az edzések. Ha olyan, ami segíti a fejlődését, akkor gyorsabban fejlődik, és könnyebben adaptálódik a felnőtt, profi futballhoz. Eleinte biztosan hibázik a felnőttek között, biztosan hullámzik a teljesítménye, hiszen fiatal. De ha megfelelő alapokat kapott, és lehetőséget kap az élvonalban, akkor bele tud erősödni a feladatba. A Slaven Belupo képes játékost eladni a Bayern Münchennek, mert mindenki beletette a munkáját, és a horvát ligának jó híre van.

Ne legyünk álszentek, én is mondtam azt a Vidinél, hogy vegyünk meg egy játékost, mert az az egyszerűbb út, de a fiatalokat nem lehet háttérbe szorítani, különösen Magyarországon, ahol az ország mérete és gazdasági mutatói miatt a nevelőmunkának kell előtérben lennie, nem szabad, hogy felvevőpiaccá változzon az NB I.”

Balogh úgy látja, a magyar foci most fejlődő pályán van, elég csak arra gondolni, hogy tíz éve még három fontos szakmának nem is volt képzése itthon. Az adatelemző, videóelemző és a scout képzés ismeretlen volt, egymást segítve tanultak, podcastokat hallgattak, a Twitterről halászták az információkat, és küldözgették egymásnak. Most már aki akar, ismerheti az információkat, igaz, ehhez kell a belső motiváció is. Úgy látja, nem vesztegetett el éveket a magyar foci, de önáltatás lenne azt mondani, hogy minden rendben van, a további fejlődés elengedhetetlen.

„Látom és hallom a kormányváltás utáni bizonytalanságot, hogy vajon mennyi pénz lesz jövőre, mennyiből tudnak majd gazdálkodni a klubok. A futballpiaci összeomlás természetesen nem kívánatos, és nagyon bízom benne, hogy nem is következik be. Ugyanakkor nem baj, ha egy klub és a mögötte álló szakmai háttér kimozdul a komfortzónájából. Ezt a helyzetet megfelelő vezetői döntésekkel kell kezelni, hiszen akár kevesebből is lehet szintet tartani, sőt, a jövőben fejlődni is. Az új helyzet kapcsán abban is bízom, hogy a külpiac – vagyis a magyar játékosok nemzetközi értékesítése – is élénkülhet, hiszen a kluboknak feltehetően nagyobb transzferbevételeket kell majd generálniuk.

Az infrastruktúrához már nem kell hozzátenni, már minden megépült, irigylésre méltó helyzetben vannak a klubok, az akadémiák, nem csak régiós összehasonlításban. A fiam példáján keresztül testközelből is látom, hogy olyan labdákkal, olyan felszerelésekben, olyan körülmények között játszhatnak 4 éves koruktól a gyerekek, ami egyedülálló, és ennek ki kell jönnie, ha a munkát 16-17-18 éves korban is beleteszik az edzők és az adott klub teljes közege. Ha kevesebb pénz lesz, de azt hasznosabban, logikusabban költik el, a magyar foci csak profitálhat belőle. Ha a saját szintjén mindenki felteszi magának a kérdést, miben lehet még előrébb lépni, és az megtörténik, akkor egy kicsit előbb jut a nagy egész, így lehet átlépni az árnyékunkat.”

Azt is érzékeli, hogy már nemcsak a Ferencváros vesz részt konferenciákon, hanem más klubok is nyitottak, ami pozitívum, mert érezhető, hogy nem szeretnének kimaradni az aktuális trendekből, a folyamatos körforgásból.

„Amikor anno Magyarországon egy társaságban ismeretlenül megemlítettem, hogy a fociban dolgozom, kissé lenéző, szkeptikus pillantásokkal találkoztam. Angliában épp ellenkezőleg, ott csillogó szemekkel érdeklődnek.

Tudják, hogy kiváltság, és nehéz bekerülni a fociba, ezrek állnak sorba egy pozícióért. Az is nagy különbség, hogy a feladatkörök tisztázottak, senki nem szól bele a másik dolgába, nincs beleokoskodás. Világos határai vannak egy területnek, amik utána számon is kérhetők, és erre az elszámoltathatóságra szükség van. A foci egyre inkább a fizikalitás, az atletikusság és a pontrúgások felé megy, ezt látjuk a vb-n is, folyamatosan emelkednek a rögzített helyzetek utáni gólok, ezt is észre kell vennünk. Nem kötelező udvariasságból mondom: vannak képzett, naprakész és értékes szakemberek a magyar futballban, ha őket használni fogják, a foci nem veszíthet.”