Mi ez a sok furcsa lötty, amit a Tour de France bringásai magukba döntenek?
Az országúti kerékpár és azon belül is a Tour de France a folyamatos innováció terepe. A bringások érezhetően sokat gyorsultak a kerékpárfejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt pár évben, de a biciklit meghajtó gép, vagyis az ember legális teljesítményfokozása is hoz újításokat. A versenyzők táplálkozása az extrém szénhidrátbevitel felé mozdult el, de a szakemberek azt is folyamatosan keresik, hogy milyen természetes tápanyagokkal lehet segíteni a sejtszintű regenerációt és a teljesítményfokozást. A céklától a lazacig erre több megfejtés is született, de az is lehet, hogy csak a versenyzők hitét és önbizalmát erősítik ezekkel a készítményekkel, mert a legtöbbről nehéz bebizonyítani, hogy valóban hatásos a profiknál.
Aki rendszeresen nézi a kerékpárversenyek közvetítését, annak feltűnhetett, hogy egy kimerítő szakasz után a bringások egy vörös színű löttyöt döntenek magukba. Ez egy meggykivonat, ami antioxidánsként hat, azért fogyasztják, hogy csökkentsék az izomgyulladásokat, ellensúlyozzák a mikroszakadásokat. Az ital gazdag polifenolokban, antociánt tartalmaz, ami a kutatások szerint csökkenti az izomkárosodást és az izomlázat egy-egy keményebb edzés vagy versenynap után. A meggylében viszonylag sok melatonin is van, ami a bringások alvására is jótékonyan hat. Persze a meggy szénhidráttartalma is fontos, ezzel kezdik meg visszapótolni a sportolók a glikogénraktárukat, ahonnan később újra energiát nyerhetnek.
„A regenerációs stratégiánkban ez vált az első lépéssé. A bringások először megisszák a meggyitalt, aztán vízzel folytatják a rehidratációt, utána megyünk rá a fehérjére, majd a még több szénhidrátra a verseny utáni étkezéssel. Szakaszversenyen különösen fontos, hogy a lehető leghamarabb igyanak a meggyléből, amint áthaladnak a célvonalon. Tudjuk, hogy az izmok akkor a legfogékonyabbak, ahogy befejezted a terhelést, különösen akkor, amikor még szénhidráttal is újratöltöd. Szóval minél korábban iszod, annál jobb” – mondta Jon Greenwell, az EF csapat főorvosa.
Mielőtt valaki nekiállna otthon meggylevet préselni annak jótékony hatásai miatt, szólunk, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen meggyfajtából készül az ital, és a legnépszerűbb márka, az Amacx a plusz hozzáadott szénhidrát miatt is tud jól működni. Persze a sima meggylé is egészséges, de senki ne várjon tőle olyat, mint egy kipreparált táplálékkiegészítőtől. Hogy mennyit tehet hozzá a teljesítményhez, azt nehéz megmondani, de a sportdietetikusok hisznek benne, hogy van járulékos előnye. Ugyanakkor azt is el szokták mondani, hogy egy nagyobb edzésblokk közepén kár használni, mert olyankor az izomgyulladások és mikroszakadások részei a szervezet terheléshez való alkalmazkodásának és a fejlődésnek.
Mads Pedersen, a Lidl-Trek bringása a csapat névadó szponzorának reklámfilmjében egy brokkolirózsával a szájában tűnik fel, és ha nem is ebben a formában, de a brokkoli is fontossá vált a sporttáplálkozásban. A Nomio néven forgalmazott lében található hatóanyag az izotiocianát, ami nemcsak a brokkoliban, hanem más keresztesvirágú zöldségben, mint például a káposztában is megtalálható, de a brokkoli csírájából lehet a leghatékonyabban kivonni.
Az izotiocianát a brokkolilevet előállító cég szerint akár 12 százalékkal is csökkenti a laktáttermelést, így az izmokat kevesebb stressz éri, és a bringások nagyobb intenzitású edzéseket tudnak végezni, valamint gyorsabb regenerációra is számíthatnak. Az alacsonyabb laktáttal több energiát tudnak megspórolni, ami például egy sprint vagy egy többnapos versenyen nagyon jól jöhet. A gyártók nem közvetlenül verseny utáni fogyasztásra ajánlják a brokkolilevet, inkább az intenzív erőkifejtés előttre, vagy estére, amikor már pihenni készülnek a sportolók.
Oskar Holmblad, a Nomio vezetője azt nyilatkozta, hogy a már említett Mads Pedersen minden teljesítményzónában 15-20 wattos teljesítménynövekedést tapasztalt. Ezzel együtt Holmblad is csak azt merte mondani, hogy a készítményük csak marginális előnyt jelenthet, igaz, ezt adatokból is ki tudták mutatni állítása szerint. A brokkolilé könnyen fogyasztható s emészthető, nem kell külön edzeni hozzá az emésztőrendszert úgy, mint a glükóztartalmú géleknél, ezért is válhat népszerűvé a sportolóknál.
Az állóképességi sportokban a magas koncentrációjú céklalé már jó 15 éve jelen van, még ha annak sem sikerült egyértelműen bizonyítani a pozitív hatásait. A cékla magas nitráttartalmát a szervezet nitrogénoxiddá alakítja, ami serkenti a véráramot, és így gyorsabban, több oxigén juthat az izmokba, amikor nagy teljesítményt kell leadnia egy sportolónak.
A fentebb említett táplálékkiegészítőkben közös, hogy természetes, növényi alapú készítmények, aminek az egyik magyarázata az lehet, hogy a tablettáknál és por alapú kiegészítőknél nem lehet teljesen kizárni a keresztszennyeződést. Például ugyanabban az üzemben, ahol ezeket előállítják, egy doppinglistás szer is átmehet a gépsorokon, amelyeknek maradványai egy másik termékbe is bekeveredhetnek.
A Nomio is csak három alapanyagból áll, brokkolicsírából, citromléből és cukorból, és azt állítják, ha a többi zöldség és gyümölcsalapú termékükkel lenne valami keveredés, az legfeljebb olyan lenne, mint egy felturbózott reggeli narancslé.
Pedersen csapatánál egy másik táplálékkiegészítőben is nagyon hisznek: az élelmiszer-hulladékként megmaradt lazacdarabokból készített tablettákban, amelyek értékes aminosavakat tartalmaznak. A gyártó azt állítja, hogy kilenc esszenciális aminosavat lehet bevinni a tablettával, ami az izomregenerációt is elősegíti. Ezek az aminosavak előemésztettek, gyorsan felszívódnak. Josu Larrazabal a Lidl-Trek teljesítményért felelős vezetője szerint a bringások már eddig is a rendszer határait feszegették azzal, hogy a versenyek közben rengeteg szénhidráttal, szódabikarbónával és koffeinnel bombázzák az emésztőszervrendszerüket, ezért nagyon jól jön nekik egy könnyen felszívódó fehérje. A gyártó szerint a tejsavóból készült porokat a terhelés alatt lévő szervezet sokkal nehezebben alakítja át az izomszintézishez szükséges aminosavakká.
Az állóképességi sportok egyik új szuperélelmiszerévé a gránátalma vált, mert elfogyasztásával egy olyan posztbiotikum, az urolitin A termelődik a bélrendszerben, ami elősegítheti a regenerálódást, és módosíthatja a sejtszintű energiatermelésben kulcsszereplő mitokondriumokat. Az urolitin A akkor keletkezik, amikor specifikus mikróbák átalakítják a polifenolnak számító ellaginsavat, amelyet olyan élelmiszerek tartalmaznak, mint a gránátalma, bizonyos bogyós gyümölcsök és diófélék. Az emberek azonban eltérő mértékben képesek urolitint előállítani a bélmikrobiomjuktól, az étrendjüktől és a genetikájuktól függően, ezért kezdték el sportolók is kívülről bevinni a szervezetükbe por, gél vagy éppen gumicukor formájában.
Az eddigi klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy az urolitin A készítmények összefüggésbe hozhatók a jobb állóképességgel és izomerővel, az aerobkapacitás mérsékelt emelkedésével, miközben egyes vérmarkerek azt mutatták, hogy a zsíranyagcsere hatékonyabbá vált, és alacsonyabb lett a szisztémás gyulladás a szervezetben. Szakemberek szerint viszont a teljesítményjavulás inkább azoknál látványos, akik kevésbé edzettek, akik már elérték a plafont, azoknál valószínűleg csak a regenerációt javíthatja. A posztbiotikum egyébként nagyon népszerű longevity termék is, az öregedést lassítóként tekintenek rá.
