Több körülmény balszerencsés együttállása vezetett a 19 éves bringás halálához a portugál versenyen

A 19 éves Finlay Tarling pénteken halt meg, amikor a Volta a Portugal kerékpárversenyen frontálisan ütközött egy furgonnal, ami vele szemben haladt az úton. Az autónak semmi keresnivalója nem lett volna a pályán, de több körülmény összejátszása is kellett ahhoz, hogy elkerülhetetlenné váljon a baleset. Tarling halála megrázta a kerékpárosvilágot, és újra előjöttek az ötletek, hogy hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a versenyeket.

„Elakadtak a szavaink, és tele lettünk dühvel, miután értesültünk Finlay Tarling halálhíréről a Portugál körversenyen. Nem helyes, hogy egy fiatal sportoló élete így érjen véget, és dühösek vagyunk, hogy még ma sem lehetséges megelőzni az ilyen súlyos baleseteket” – állt a Profi Kerékpárosok Szövetségének (CPA) közleményében.

2023 óta hét kerékpáros halt meg verseny közben szerzett sérülése miatt, de a rengeteg bukás és súlyos sérülés miatt is egyre többször adnak hangot annak a bringások, hogy a szervezőknek és a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségnek (UCI) sokkal többet kellene tenniük a versenyzők testi épségéért. A biztonságot és a kockázatok csökkentését két tendencia miatt is növelni kell. Főként a technikai fejlődésnek köszönhetően felgyorsultak a kerékpárversenyek, sokkal magasabbak az átlagsebességek, mint akár néhány évvel ezelőtt, és a versenyek dinamikája is megváltozott. Egy jó helyezésért sokan kockáztatnak, tesznek átgondolatlan manővereket, és már a rajt után megkezdődik a pozícióharc, ami a befutóknál még durvább. A szervezők az utóbbiaknál úgy tudják fokozni a biztonságot, hogy nem terelik a bringásokat túlzottan kanyargós, rossz minőségű, szűk utakra csak azért például, hogy egy szép belvárosi központban legyen a cél.

Az alap persze az, hogy a profi versenyeken a bringások teljesen lezárt pályán haladhassanak. Ők ezzel is számolnak és teljes szélességében használják az utat. Általában a biztosítást részben a mezőny előtt és mögött haladó autósok és motorosok adják, de zárást adnak posztoló rendőrök, polgárőrök, és akár erre felkért civilek is a kereszteződésekben, bekötőutakon. Lehet kordonozni, szalaggal is jelezni, hogy tilos az áthaladás. Egy jól megtervezett biztosítás működni is szokott, persze időnként vannak olyanok, akik a legnagyobb jó szándék, jelzések, tiltások ellenére bekeverednek a pályára, és veszélyhelyzetet teremtenek. Olykor az is kiderül, hogy a szervezők nem voltak a helyzet magaslatán.

Bár még nem zárult le Tarling balesetének vizsgálata, az egyik portugál rendészeti szerv, a Nemzeti Köztársasági Őrség (GNR) már több részletet megosztott róla. Carlos Canatário, a GNR szóvivője azt mondta a portugál RTP-nek, hogy a mezőny három részre szakadt a pénteki szakasz közepén. Három bringás, köztük Tarling maradt hátra, és próbáltak felzárkózni. Tarling egy lejtőn annyira begyorsult, hogy a csapatautó sem tudta követni, a mezőny leghátuljáról előrevezényelt motoros kísérő pedig még nem tudta utolérni.

A nagy tempóval haladó Tarling a kanyarokban az ideális íveket követte, ezért ment át a menetirány szerinti bal oldalra akkor is, mielőtt ütközött volna az lévő furgonnal. Canatário azt mondta, hogy az autós egy bekötőútról érkezett, még látta, ahogy elhaladt mellette a főmezőny. Némi várakozás után, hogy nem jött senki, megkérdezte az út szélén várakozókat, hogy akkor le is ment-e a verseny, és miután azt a választ kapta, hogy az utolsók is eltekertek már, behajtott a pályára. A nézők észlelése hibás volt, a három lemaradó bringás még a mezőny mögött volt. A kerékpárversenyeket ismerők még esetleg azt is tudhatták volna, hogy akkor nem kell várni senkit, ha elhaladt a mezőnyt záró úgynevezett seprűs kocsi, amire sok helyen még ma is kiraknak egy seprűt. De egy laikustól nem várható el, hogy ilyen szinten képben legyen a bringásokat követő karaván összeállításáról.

Ami biztos, hogy a bekötőútnál nem volt olyan szervező, aki az útbiztosításban vett volna részt. Azt még vizsgálják, hogy hogy milyen jelzés tiltotta behajtást, és hogy a jelzés a helyén maradt-e.

„Lehetetlen minden belépési ponthoz rendőrt helyezni. Elsőbbséget élveznek azok a belépési pontok, ahol nagyobb az esélye annak, hogy járművek és emberek lépnek be a pályára, ez egy másodlagos belépési pont volt rendőrök nélkül, de jelzéssel” – mondta Canatário.

A balesetet okozó sofőrnél, aki sokkos állapotba került az ütközés után, alkohol- és drogtesztet is végeztek, mindkettő negatív lett.

A korábbi francia profi versenyző, Jérôme Pineau katasztrofálisnak nevezte a Volta a Portugal biztonsági intézkedéseit, és szerinte csoda, hogy nem történt több incidens. Más véleményen volt az összetett versenyt végül megnyerő Alexis Guerin. „Nem a szervezők hibája, nem a rendőrség hibája, és nem is a verseny személyzetének a hibája. Ez egy olyan verseny, ahol nagyon-nagyon szigorú biztonsági intézkedések vannak. Egyetlen ember hibája, aki nem tartotta tiszteletben. Szerintem a nap öt percének elvesztése nem éri meg, hogy valaki életét elvegyük” – idézte a versenyzőt az Abola.

Pineau úgy látja, hogy a nagy kerékpárversenyek szervezése egyre költségesebb, és ehhez a rendezőknek nincs mindig elegendő forrásuk, és van, hogy ez a biztonsági intézkedések lazításával jár.

„Mindez elsősorban az illetékes hatóságokat kellene, hogy érintse. Engedélyezési folyamatokat kell bevezetniük, és ha a biztonság nem garantált, ha a szervezők nem képesek azt megteremteni, akkor nem kaphatnak engedélyt a rendezvény megszervezésére” – mondta Pineau, arra utalva, hogy az UCI-nak kellene ilyen szabályozást bevezetnie.

A kerékpárversenyzők érdekvédelmi szervezetének vezetője, Adam Hansen szerint a biztonságot az amúgy kötelezőn viselendő fejvédők fejlesztésével is lehetne fokozni. Jelenleg csak olyan standardokat kell teljesíteniük ezeknek a sisakoknak, mint bármelyik másik hétköznapinak, amelyeket 19,5 kilométer per órás sebességnél vizsgálnak. Hansen szerint ez a standard az országúti versenyzéshez biztosan nem elég.