A tudás törvényei: az üzleti siker vagy kudarc nem mindig a véletlen műve

Mi van akkor, ha a tudósok előbb tudják, hogy mi lenne a leglogikusabb döntés egy cég életében, mint maga a vállalat? Lehet, hogy egy-egy gazdasági sikertörténet mégsem olyan egyedi? A tudás törvényszerűségeit César A. Hidalgo fizikus, kutató és adatvizualizációs szakember, a Budapesti Corvinus Egyetem sztárprofesszora valós történelmi eseményeken keresztül magyarázza el legújabb kötetében. A szerzővel az adatok és a tudás hatalmáról, valamint a Corvinusszal közös projektjéről beszélgettünk.
Amikor 2023-ban a Tesla bejelentette, hogy új gyárat tervez nyitni Mexikóban, a szövetségi államok vezetői lobbizni kezdtek, hogy hozzájuk költözzön a cég új egysége. Az elektromos autómárka végül egy észak-mexikói város, Monterrey mellett tette le a voksát. A döntés azonban egyáltalán nem véletlenszerűen, hasraütésre született: César A. Hidalgo chilei-francia-amerikai kutató és csapata képesek voltak már a bejelentés előtt megjósolni, melyik város lesz a befutó.
„A kutatásunk arra mutat rá, hogy léteznek bizonyos univerzális törvényszerűségek a gazdasági földrajz területén. Amikor azt kérdezik, hogy léteznek-e gazdasági törvények, sokaknak makrogazdasági összefüggések, például a munkanélküliség és az infláció kapcsolata jut eszébe. Mi azonban a gazdasági földrajzra fókuszáltunk. Néhány alapelv meghatározza, hogy egy helyszín mennyire lehet sikeres. Ezek az elvek – a már ott folyó tevékenységek alapján – szabják meg, milyen eséllyel teljesít jól egy adott város, térség.” – magyarázza Hidalgo.
A kutató The Infinite Alphabet című kötete éppen az ehhez hasonló tudás törvényszerűségeit foglalja össze különböző történeteken keresztül. Azt, hogy a tudás mennyire fontos az üzleti életben és a gazdaság terén, senki sem vitatja, ám azt, hogy ennek milyen modellezhető szabályai léteznek, már kevesen tudják.
Repülőgépiparból robogó
A könyv nem képleteket és bonyolult összefüggéseket tartalmaz, hanem bárki számára fogyasztható módon mutatja be tulajdonképpen a tudás kiszámíthatóságát. Az egyik történet például a Vespához és annak létrejöttéhez kapcsolódik. A robogó ugyanis nem az autóiparból került ki, hanem egy repülőgépmérnöknek, Corradino D'Ascaniónak köszönhetjük. A második világháború után a Piaggio család repülőgépgyárát lebombázták, Olaszország nem gyárthatott repülőt, az utak és hidak szintén romokban álltak. Így új irányra volt szükség, illetve egy olyan eszközre, ami megkönnyítette a közlekedést.

„A Piaggio családdal együtt D’Ascanio az egyetlen megmaradt erőforrást, a tudást felhasználva több repülőgépipari megoldást átmentve alkotta meg a Vespa motorkerékpárt. Mondhatnánk erre, hogy csak egy anekdota, de vajon általánosítható-e?” – tette fel a kérdést a történet kapcsán Hidalgo, és rávilágított, hogy a háború után Japánban és Németországban is hasonló történt. A Kawanishi és a Heinkel ugyancsak a repülőgépgyártásból hozott technikákkal fejlesztett ki új járművet.
„Ez pedig azt mutatja, hogy amikor a tudás terében mozogsz, és egyik tevékenységről a másikra lépsz át, akkor valójában egy meglehetősen korlátozott térben haladsz: csak bizonyos irányokba tudsz menni. A tudásnak van egyfajta saját földrajza, ami meghatározza, hogy egy gazdaság merre képes elmozdulni” – magyarázta a szakember.
Nincs általános recept
Hidalgo kiemelte, hogy a könyvet laikusoknak és szakmabelieknek is ajánlja, bárkinek, akit a tudás menedzsmentje és annak növekedése érdekel. Arra is rákérdeztünk César A. Hidalgónál, hogy a nemzetgazdaságok tudnak-e a történetekből profitálni, de ennyire azért nem egyszerű a helyzet. „Nincs egységes gyógymód, mert mindenki más betegségben szenved. A könyv segít megérteni a gazdaság egyfajta általános fiziológiáját, hogy egy kicsit diagnosztikusabban tudjunk gondolkodni. Ugyanakkor Európa és Európa egyes országainak problémái, az Egyesült Államok problémái nagyon különböznek azoktól, amikkel például Indonéziában, Ruandában, Dél-Afrikában, Brazíliában, Argentínában, Ausztráliában vagy Észak- és Dél-Koreában találkozunk.
Ezért sem próbálok általános receptet adni. Ehelyett több siker- és kudarctörténetet mutatok be, olyanokat, mint az ecuadori Yachay tudásváros, vagy a pekingi Zhongguancun innovációs negyed esete. Azt gondolom, hogy aki jól ismeri a környezetét, az ezekben a példákban felismerhet hasonlóságokat, és ki tudja szűrni a számára releváns tanulságokat.”
Hidalgo tizenkét fejezeten keresztül járja körbe, mekkora szerepe van a tudásnak. Az országok tudásalapú gazdaságot álmodnak meg, miközben nem tudjuk, hogyan is kell ilyesmit létrehozni. Olyan erőkről ír, amelyek az utolsókból képesek elsőt csinálni, de azt is megtudhatjuk, hogy miként segíti a migráció a tudás terjedését óceánokon és tengereken át.
„Végül, amikor már értjük ezeket az alapelveket, visszatérhetünk ahhoz a kérdéshez, hogyan lehet mindezt a gyakorlatban jól csinálni. Ha tudásközpontú városokat szeretnénk létrehozni – vagy egyszerűen csak hasznosabban szeretnénk elkölteni a fejlesztési forrásokat –, hogyan csinálnánk másképp, hogy az valóban a tudás működésének törvényszerűségeire épüljön?” – foglalta össze a kötet üzenetét a szerző.
Kutatócsoport a Corvinuson
A tudás működésének megértése nemcsak a könyvében, hanem Hidalgo budapesti kutatómunkájában is központi szerepet játszik. A Corvinuson 2023-ban létrehozott Kollektív Tanulás Kutatóközpont ma már három kutatócsoporttal működik César A. Hidalgo irányításával.

A csapat egyik leglátványosabb eredménye a Rankless nevű adatvizualizációs platform, ami egy új szemlélet alapján mutatja be az akadémiai teljesítményt. A hagyományos rangsorokkal szemben nem egyszerű listákat gyárt, hanem kontextusba helyezi az egyetemek, kutatók vagy akár országok hatását: hol, milyen témákban számítanak igazán. A több mint 3,5 millió szerző és több ezer intézmény adataira épülő rendszer idén a Webby 2025 díj döntősei közé is bekerült a világ legjobb tudományos weboldala kategóriában.
César A. Hidalgo, a tudás kutatója
César A. Hidalgo chilei–spanyol–amerikai fizikus, író és egyetemi tanár, aki a gazdasági komplexitás és a tudás terjedésének nemzetközileg elismert kutatója. Kilenc éven át vezette az MIT Kollektív Tanulási Csoportját, majd Franciaországba költözött, ahol megalapította a Kollektív Tanulási Központot (CCL), egy nemzetközi interdiszciplináris kutatólaboratóriumot, amelynek irodái a Toulouse-i Közgazdasági Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen működnek.
PhD témavezetője Barabási Albert-László volt, akinél a hálózattudományra specializálódott, továbbá korábban a Harvardon is kutatott. Hidalgo a gépi tanulási módszerek alkalmazásának úttörője, különösen a gazdasági fejlődés mintázatainak feltárásában. Több díjat nyert egyéni eredményeivel, illetve a kollégáival együtt. Kutatócsoportjával legutóbb a Rankless adatvizualizációs projektjével jutott be az internetes aktivitások Oscar-díjának is hívott Webby-díj döntőjébe.
A novemberben megjelent The Infinite Alphabet című könyve a negyedik kötete, korábbi munkáiról ide kattintva tudhatunk meg további részleteket.
A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta