Így készülj a felvételire, hogy ösztöndíjat kapj! – a Corvinus tanácsai

Továbbra is célunk, hogy a Corvinus hallgatói sokszínű és minőségi nyelvoktatáshoz jussanak. A vita nem arról szól, hogy lesz-e nyelvoktatás, hanem arról, milyen modellben, milyen formában érdemes ezt fenntarthatóan biztosítani: főállású oktatókkal vagy részben nagykövetségek, kulturális intézetek és egyéb külső partnerek bevonásával.

A témában már elindult a párbeszéd a hallgatókkal, az oktatókkal és a lehetséges partnerekkel is. A részletek kidolgozásán jelenleg is dolgozunk, és a tervezett irányokat januárban egyeztetjük a hallgatókkal, az oktatókkal és az egyetem Szenátusával.

Először is meg kell nézni, mi az, amit szeret a diák, miben erős. Aki matematikában jó vagy a nyelvekben, az más irányba megy, mint aki mondjuk vonzódik bizonyos társadalmi kérdésekhez, még ha nem is tudatosodik benne, hogy az most gazdaságtudomány vagy társadalomtudomány.

Érdemes eljönni a nyílt napjainkra és a tanároktól, szakfelelősöktől tájékozódni, valamint az olyan, hallgatókat támogató szervezeti egységeknél érdeklődni, ahol a karriertanácsadásban is segítenek.

Van, hogy kérnek tőlem konzultációt a szülők, és szívesen állok rendelkezésükre, de mindig azt mondom: csak akkor, ha ott van a gyerekük is.

Sokszor tapasztalunk olyat, amikor valakinek valami nem megy, és elkezdünk vele beszélgetni, hogy mi a gond, majd kiderül, hogy ő nem is a választott szakot célozta meg, csak a szülő döntött helyette. Az egyetemen kemény kihívásokkal kerülnek szembe a diákok, sokat kell tanulni, és ezt csak akkor tudják teljesíteni, ha motiváltak, és szeretik azt, amit csinálnak.

Alapszakos kínálatunkat nagyon tudatosan állítottuk össze, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő szakot. Vannak általános szakjaink, ahol még nem kell az elején konkrét szakmát választani. Például aki azt mondja, hogy gazdasági terület érdekli, de nem tudja pontosan, milyen lehetőségek és szakmák várhatnak rá, az jöjjön el egy gazdálkodási és menedzsment vagy nemzetközi gazdálkodás alapszakra. Ezek általános alapozó képzések.

A gazdálkodási és menedzsment szakon találkoznak közgazdaságtani alapokkal, matematikával, statisztikával, marketinggel, számvitellel, pénzüggyel és menedzsmenttel – mindenből kapnak egy jó alaptudást, de mondhatjuk úgy is, kapnak egy kis ízelítőt. Harmadévben pedig specializációt választhatnak a diákok többek között a digitális marketing, stratégiai menedzsment, turizmusmenedzsment, fenntarthatóságmenedzsment irányba. Ezek a specializációk összekapcsolódnak a mesterszakokkal, ahol a tényleges elmélyülés és vezetőképzés zajlik. A hallgató addigra már tudja, mi érdekli, mi megy neki, mi nem, mit szeret, és ennek megfelelően választ specializációt, majd később mesterszakot.

Fontos tudni, hogy az egyetemi átalakulás óta – mi voltunk az első modellváltó egyetem – a korábbi állami ösztöndíjrendszer helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvinus Alapítvány támogatásának köszönhetően Corvinus Ösztöndíjat kínálunk az önköltség kiváltására. A felvételi rendszerben a jelentkezők ebből semmit nem érzékelnek, de az ANA jelölésnél az utolsó „A” náluk már a Corvinus ösztöndíjat jelenti: ha valaki elnyeri – márpedig nálunk jellemzően ötből négy elsőéves megkapja –, az térítésmentesen tanulhat, nem kell önköltséget fizetnie.

A korábbi rendszerben évente rangsoroltuk a hallgatókat tanulmányi átlag alapján, és volt mozgás a támogatott és fizetős státusz között. Önmagában az, hogy valaki jól tanult, még nem jelentette azt, hogy meg is tarthatja az ösztöndíját, ha sokan mások beelőzték. Ez bizonytalanságot jelentett, főleg a szülők számára, ezért változtattunk. Tapasztalatunk szerint az első év nemcsak a tanulásról, hanem az egyetemi léthez való alkalmazkodásról is szól. A Corvinusra mindenki kiváló középiskolai eredményekkel érkezik, magas pontszámokkal, de az egyetemen máshogy kell tanulni. Sok kiscsoportos munka van, mellette önállóbb tanulás, problémamegoldás, kritikus gondolkodás, több megoldási lehetőség ütköztetése, ami az elején kihívást jelent.

Az új rendszerben egy kiszámítható szempontrendszert vezettünk be: az első év végén nem lesz rangsorolás, hanem aki elér legalább 3,8-as átlagot és 54 kreditet a hatvanból, annak garantáljuk, hogy megtartja a Corvinus Ösztöndíjat a következő évre is. Így alapképzésben két éve van mindenkinek arra, hogy felkészüljön a rangsorolásra. Mesterképzéseken pedig – mivel egy- vagy kétéves képzéseket kínálunk – már nincs is rangsorolás.

Ami változatlan viszont, hogy jövőre is legalább annyi ösztöndíjas helyet fogunk kínálni a hozzánk jelentkezőknek az alapítványi támogatásból, amennyit idén vagy az előző évben.

Igen. Általában a felvett hallgatók átlagosan nyolcvan százaléka Corvinus Ösztöndíjjal kezd. Ha azonban közben valaki kiesik vagy abbahagyja az egyetemet, akkor is a nyolcvan százaléknyi hely marad meg, nem csökkentjük a keretet.

Azok a fizetős hallgatók, akik teljesítik a 3,8-as átlagot és az 54 kreditet, pályázhatnak a megüresedő helyekre. A tanulmányi eredmény, a közösségi munka és sporteredmény alapján is mérlegelünk, hogy kik nyerhetik el az ingyenességet.

Ez egy kicsit csalóka. Tudom, hogy felgyorsult a világ, és a mai fiatalok türelmetlenebbek, csábító, hogy kimenjenek a munkaerőpiacra, karriert építsenek, sokat keressenek. Ugyanakkor az alapképzés – ahogy a nevében is benne van – egy alapozó képzés. Ahhoz, hogy valaki szakmailag tényleg sikeres legyen, szükség van egy „mélyfúrásra”, elmélyülésre, ráadásul a mesterszak egyben vezetőképzés is. A jövő vezetőit képezzük, akik szakmailag megalapozott tudással rendelkeznek, képesek megújítani a tudásukat, és képesek emberek, szervezetek vezetésére, irányítására. Ezt mesterszakon tanulják meg a hallgatók.

Viccesen azt szoktam mondani az elsős, alapszakos diákoknak, hogy ne siessenek alapszak után dolgozni, mert három-négy év után azok a társaik lesznek az ő főnökeik, akik mesterszakra mennek. És ezt a piac visszaigazolja: a diplomás pályakövető rendszer, illetve a mi karriervizsgáló rendszerünk szintén mutatja, hogy a mesterszak figyelemre méltó versenyelőnyt ad a munkaerőpiacon.

Jelenleg a hallgatóink 21 százaléka külföldi, a legutóbbi szeptemberi beiskolázási időszakban pedig 25 százalék volt a felvettek között a nemzetközi diákok aránya. Mindeközben növeltük a felvett magyar diákok számát is, tehát nem a magyarok rovására nő a nemzetközi diákok száma.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Corvinuson tanulók menjenek el legalább egy félévre külföldre, amit jelenleg a Pannónia Ösztöndíprogramban és közvetlen partnerkapcsolatainkon keresztül tehetnek meg. Ezeket a hallgatói mobilitásokat két forrásból finanszírozzuk: magyar állami forrásból, valamint az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány támogatásából. 170 partneregyetemünk közül lehet választani világszerte, mind magas presztízsű intézmények. Továbbá vannak speciális programjaink is, például a CEMS, ami a menedzsment egyetemek hálózata, és olyan top egyetemek is csatlakoztak hozzá, mint az amerikai Cornell Egyetem, a londoni LSE (London School of Economics and Political Science), a svájci St. Gallen vagy a WU Vienna.

Aki az angol nyelvű vezetés és szervezés mesterszakra felvételt nyer, egyben automatikusan részt vehet a térítésmentes CEMS-programban is, és legalább egy félévet eltölthet ezeknél az egyetemeknél. (Más corvinusos mesterszakokról pedig felvételi alapján lehet bekerülni.) Erről kap egy oklevelet, aminek komoly munkaerőpiaci előnye van, tekintve, hogy a képzés a világ 4. legjobb üzleti képzése a QS nemzetközi minősítő szervezet szerint. De megemlíteném itt a kettősdiploma-programjainkat is: a külföldi egyetemekkel összehangolt tanterv alapján mindkét egyetem diplomáját megkapja a hallgató, ha teljesíti a kritériumokat.

A honlapunkon részletes leírást találhatunk az összes mesterszakról, és ott látni, melyik milyen nyelven érhető el, és hány féléves képzésről van szó. Kilenc új egyéves mesterszakot kínálunk, négy nagyobb területen, mindegyiket egyedül nálunk lehet elvégezni az országban. Bevallottan elfogult vagyok a menedzsmenttudománnyal, hiszen a stratégiai menedzsment szakon nagyon közel áll az én szakterületemhez, és mint szenvedélyes futballrajongó, a nemzetközi sportüzlet szak is közel áll hozzám – tudjuk, a sport nemcsak szórakozás és verseny, hanem óriási üzlet is.

Emellett dedikált, egy év alatt elvégezhető mesterképzéseket fejlesztettünk azoknak, akik kifejezetten vállalkozni szeretnének: ilyen az agilis vállalkozás, a digitális innováció, valamint a design, üzlet, társadalom szak. Erős speciális piaci igényt fog kiszolgálni a szellemi tulajdon menedzsmentje is, amit a szakterület nemzetközi és hazai szervezeteivel együttműködésben alakítottunk ki. Fontos irány az is, amelyben a legnagyobb társadalmi kihívásokra készítjük fel a végzettjeinket: új képzés lesz a klímapolitika, a globális fejlesztéspolitika és az egészség-gazdaságtani értékelés.

Azoknak, akik „egyenes ágon” jönnek – tehát már valamilyen gazdasági szakon tanultak vagy társadalomtudományban végeztek alapszakot – az egyéves mesterszak mint direkt folytatás adja magát. Akik viszont más területekről érkeznek – mérnöki, műszaki, bölcsész, orvosi például –, és szeretnének társadalomtudományban vagy gazdaságtudományban jobban elmerülni, vezetői kompetenciákat szerezni, nekik a kétéves mesterképzéseket kínáljuk. A kétéves mesterszakok azoknak is ajánlhatók, akik mesterképzésen is eltöltenének egy vagy két félévet külföldön, részt vennének kettősdiploma-programokban.