Évtizedek munkája veszhet el, ha nincs terv az utódlásra

Egy cégalapító váratlan halála esetén, ha nem gondoskodott az utódlásról és az átmenetről, nemcsak a cég működése, hanem a családi vagyon sorsa is veszélybe kerülhet. Főleg, ha az utódok valamiért nem tudják vagy nem akarják továbbvinni a vállalkozást. Egy korábbi cikk szerint már 2020-ban több mint 50 ezer vállalkozás volt érintett az utódlás kérdésében a vezetők idős kora miatt, mégis sok cégnek nincs írásba foglalt utódlási terve.

Dr. Tóth Ádám, a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke szerint ennek nálunk kulturális gyökerei vannak: a halál és a fizikai alkalmatlanná válás tabutéma Magyarországon. Ugyanakkor az elmúlt közel 25 évben az emberek elkezdtek felelősebben gondolkodni: a '90-es évek elejéhez képest ma mintegy tízszer annyian készítenek végrendeletet.

Nem a halálos ágyon kell végrendelkezni

„A kőszívű ember fiai című film úgy kezdődik, hogy az öreg Baradlay haldoklik és végrendelkezik. Azt gondoljuk, hogy végrendelkezni az utolsó pillanatban kell, de ez nagyon nem így van” – mondja dr. Tóth Ádám. „Ideális esetben akkor végrendelkezem, amikor erőm teljében vagyok, nem befolyásol, hogy ki az, aki megveszi a gyógyszeremet, vagy ki az, aki gyakrabban látogat meg.”

Ha nincs végintézkedés, akkor a törvényes öröklés rendje lesz az irányadó, magyarázza a kamara elnöke. „Ez egy átlagos családnál azt jelenti, hogy a gyerekek és a házastárs együttesen örökölnek. Ha a társasági részesedés több örökös között oszlik meg, és az örökösök nem tudnak együttműködni, az működési zavarhoz, szélsőséges esetben pedig a vállalkozás ellehetetlenüléséhez vezethet.” Ha a családi helyzet bonyolultabb, pl. az elhunyt személynek több házasságból vannak gyerekei, és feszült a viszony közöttük, nagyon könnyen előfordulhat az, hogy a vállalkozás le fog állni, mert stratégiai kérdésekben sem tudnak megegyezni a családtagok.

„Fontos, hogy legyen valaki, aki egy vis maior vagy egy hirtelen bekövetkező haláleset esetén is tovább tudja vinni a vállalkozást. A tulajdonosoknak is az az érdeke, hogy a kontinuitás megmaradjon” – magyarázza dr. Tóth Ádám. Ezt segíti a családi vagyontervezés is, amelynek többféle módja van.

Amikor már nem elég egy végrendelet: jöhet a családi alkotmány

„A családi alkotmány alapvetően arról szól, hogy a családtagok együttműködve meghatározzák azokat az önként elfogadott szabályokat, amelyek alapján a családi vállalkozás és vagyon hosszú távú működését elképzelik” – foglalja össze az itthon még szinte ismeretlen fogalmat a közjegyzői kamara elnöke. Ez egy önkéntes jogkövetésen alapuló, és csak a családtagokra vonatkozó normarendszer. Többféle vagyonrendezési eszköz lehet a része, különböző végintézkedések, ajándékozási és házassági vagyonjogi szerződések vagy az örökség elosztásáról, illetve az arról való lemondásról szóló okiratok.

Nagy előnye, hogy a vállalkozás élettartama során felmerülő összes helyzetről lehet egyetlen keretrendszerben rendelkezni, és le lehet fektetni a vállalkozás működtetésének, irányításának legfontosabb alapelveit. Például azt, hogy milyen módon történjen a vezetőváltás, ki vegye át az elhunyt helyét, hogyan rendezzék a családtagok a felmerülő nézeteltéréseket.

A családi alkotmány önmagában rendszerint nem jelent teljeskörűen kikényszeríthető jogi megoldást, mert elsősorban értékeket, alapelveket, döntési mechanizmusokat és vállalkozási szabályokat rögzítő keretdokumentumról van szó. Ugyanakkor kikényszeríthetővé lehet tenni, ha az egyes rendelkezéseket átültetik társasági jogi dokumentumokba, közjegyzői okiratokba, végrendeletekbe, házassági vagyonjogi szerződésekbe, bizalmi vagyonkezelési szerződésbe stb.

Egy összetett családi alkotmány kialakítása rendszerint több hónapos, többkörös egyeztetési folyamat. Ennek során a közreműködő szakembereknek fel kell térképezniük a családi, vagyoni és vállalkozási viszonyokat, valamint azt, hogy a kialakított elvek megvalósításához milyen okiratokra van szükség. Ehhez pedig nagyon sokat kell beszélgetni a családtagokkal, olyan ez mint egy párterápia. „A cél az, hogy egy közjegyző vagy egy ügyvéd közreműködésével megvalósuljon egy olyan mediáció, ami hosszú távra megalapozza azt a bizalmat, ami a családi alkotmány feltétele, főleg akkor, ha nagyobb a család, és ha vannak ki nem beszélt konfliktusok. Családi alkotmányt csak a legdemokratikusabb módon lehet elfogadtatni, ahol mindenki azt tudja mondani jó szívvel, hogy én ebben a normarendszerben foglaltakat önként fogom követni” – folytatja a közjegyzői kamara elnöke.

Természetesen, ahol „átlagos” vagyonról van szó, egy végrendelettel is lehet rendezni az öröklést. Előfordult, hogy a közjegyző beszélt le valakit a családi alkotmányról, mert nem volt szükség ennyire összetett rendszerre. Szükséges lehet azonban a családi alkotmány ott, ahol egy évi többmilliárdos forgalmú vállalkozás és 100 alkalmazott sorsa a tét, a gyerekek közül csak egy vagy kettő rendelkezik szakirányú ismeretekkel, de a tulajdonos azt szeretné, hogy a többi gyerek is részesüljön a cég hasznából – említ egy példát dr. Tóth Ádám.

Bizalmi vagyonkezelés: az öröklés utáni időszakra is megoldás lehet

Akár szembesülünk vele, akár nem, számos olyan helyzet adódhat, amikor az évtizedek alatt felépített családi vállalkozás léte veszélybe kerül. A vagyonvesztés elkerülését és a tulajdonosi struktúra megőrzését szolgálja a bizalmi vagyonkezelés (BVK) is, ami angolszász országokban már bevett intézmény, és Magyarországon is egyre népszerűbb, amióta 2014-ben beiktatták a Ptk.-ba.

Egy vagyontervezési és vagyonvédelmi konstrukcióról van szó, ami a rendszerváltás után kialakult vállalkozói rétegnél megoldást kínál a generációváltás során felmerülő vagyonátadásra.

„Ha egy jómódú család feje aggódik amiatt, hogy az örökösei nem tudják továbbvinni és gondozni a családi vagyont, akkor a családfő, mint vagyonrendelő ezt a vagyontömeget egy bizalmi személyre, egy vagyonkezelőre bízza, aki gondoskodik a vagyon kezeléséről a vagyonrendelő halála után is” – mondja a közjegyzői kamara elnöke.

A bizalmi vagyonkezelés egy nagyon rugalmas intézmény, a tulajdonos az öröklés utáni időszakra is meghatározhatja, mi legyen a cég, az ingatlanok, az örökség sorsa. A feltételek szigorúak: a vagyonkezelőnek a saját vagyonától elkülönítve kell kezelnie a vagyont. A kezelt vagyon felett saját nevében rendelkezik, de azt nem saját érdekében kezeli, hanem a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára teszi. A nyereség a kedvezményezettet illeti meg, aki lehet maga a vagyonrendelő vagy olyan személyek, akiket megjelöl – pl. az örökösök.

Ha a vagyonkezelő csak egyetlen bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi a tevékenységét, nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelésről van szó. A szerződést ebben az esetben is közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és annak adatait be kell jelenteni a Magyar Nemzeti Banknak.

Hosszú távú előnyök

A vagyonkezelő a sajátjaként kezeli ezt a vagyont, de az ő mozgásterét, és azt, hogy milyen feltételekkel tevékenykedhet, azt alapvetően a vagyonrendelő határozza meg. Ahogy azt is, hogy a vagyoni eszközökből származó hasznot a vagyonkezelő visszaforgassa a vagyonkezelés céljaira, vagy kifizesse a kedvezményezettnek. Ez mindig attól függ, mit szeretne a vagyonrendelő elérni, és milyen jogosultságok szolgálják leginkább a céljait – magyarázza a kamara elnöke.

A bizalmi vagyonkezelésnek további előnyei is vannak. Dr. Tóth Ádám kiemeli, hogy a 10 évnél régebben bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon után már nem követelhető kötelesrész, és – ha él és cselekvőképes –, a vagyonrendelő meghatározhatja, hogyan részesedjenek az örökösei. Például rendelkezhet úgy, hogy a kiskorú gyermek csak nagykorúsága elérésekor vagy meghatározott feltételek teljesülése esetén szerezze meg a vagyon tulajdonjogát.

Adójogi kiskapu lenne a vagyonkezelés?

Az elmúlt időszakban élénk diskurzus zajlik arról, hogy a bizalmi vagyonkezelés az adóelkerülés egyik formája lehet-e. Egy korábbi, a G7 felületén megjelent cikk részletesen foglalkozik a kérdéssel, és levezeti, hogy a nem üzletszerű, „családi” vagyonkezelés miért nem veti fel a rendellenes joggyakorlás kategóriáját.

Röviden: a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonos (vagyonrendelő) az általa meghatározott aktuális piaci áron helyezze a részesedést bizalmi vagyonkezelésbe. Ugyanakkor, amennyiben öt éven belül értékesíti a részesedést, a névérték és az aktuális piaci érték különbözete után adót kell fizetnie.

Időben rendelkezzünk a vagyonról!

A családi vagyonról való gondoskodást nem lehet elég korán kezdeni, mert minden olyan életszakaszban van létjogosultsága, ami egzisztenciális vagy gazdasági szempontból mérföldkövet jelent. Azt, hogy melyik forma az ideális, mindig az adott család helyzete és a cél dönti el. „Ha valaki idejében át tudja gondolni a vagyoni és vállalkozási viszonyait, és azokat megfelelő szerződéses formába foglalja, jelentősen csökkenthető a családi vagyon szétesésének, az örökösök közötti konfliktusoknak és a vállalkozás működési zavarainak a kockázata” – teszi hozzá dr. Tóth Ádám.